Holnap halloween, és az évfordulónk napja, amit kurva idegesen vártam, mert sok-sok hülye gondolat férkőzött az agyamba! Persze, nem is én lennék, ha ez most nem fordult volna elő! Na, ugye!

Mi van, ha nemet mond, mert még nem érzi magát készen rá, vagy mert úgy érzi, én csak pajti miatt akarom, hogy a férjem legyen? Marával is beszéltem a félelmeimről, és ő szó szerint le is hülyézett engem. Annyit mondott, hogy ne agyaljak tovább, mert a végén tényleg megelőz szerelmem! Ebben igazat adtam már előzőleg is neki, így tovább kezdtem szervezkedni. Utána jött a gyűrűvásárlás, vagyis az a legkevesebb, mint a mintaválasztási mizéria. Sokáig keresgéltem a neten, milyen gyűrűt adjak szerelmemnek, melyik ékszer lehetne méltó hozzá, amely minket jelképez, tetszik is neki, és míg élünk, az ujján viselheti, mígnem egyik nap zuhanyzás után, amikor már egyedül voltam a fürdőszobában, a fénytől megcsillanó, és első perctől a nyakamban lógó medálom adta az ötletet. Mivel én a medált tőle kaptam, úgy döntöttem, az angyalszárnyat elrejtetem a jegygyűrűnkbe.

Ekkor jött a másik kérdés! Mekkora gyűrű kell neki? Amennyire be voltam tojva újabb titkos feladatomtól, hogy lebukás nélkül oldjam meg, mégis könnyen sikerült rá megoldást találnom. Ebben is pajti és a halloween jelmeze volt a segítségemre, mindezt úgy, hogy egyikük sem sejt semmit! Vagyis nagyon remélem, hogy nem! Pajti, még előttem is titok, minek öltözik be, de szüksége volt hozzá bizsu ékszerekre. Angyalkám persze tudja, ám hiába vallattam, nem mondta el, pedig higgyétek el nekem, próbáltam igencsak kitartóan, mindent bevetettem! Szóval a bizsu ékszereket, köztük a gyűrűt is, mind cselesen felpróbáltattam szerelememmel! Rafinált vagyok, mi? Büszke voltam magamra, vállon is veregettem magam gondolatban!

Annyira el voltam foglalva az eljegyzéssel, észre sem vettem, hogy angyalkám az utóbbi napokba, mintha máshol járna gondolatban. Később jött haza a munkából, reggel elrohant, és most is háromszor szóltam neki, de még mindig nem reagált rá.

A kádban ülünk épp, ő lábam közt a mellkasomnak dőlve a habbal játszik, közben valamin elmélyülten gondolkodik.

– Hánykor száll le Maráék gépe, életem? – megrezzent, ahogy elért hozzá a hangom, pedig többször is szóltam már neki, majd imádott arcát felém fordítva kárpótolt. – Nagyon elméláztál, min jár az a szép fejed?

– A holnapon! Azon, hogy mi volt tavaly ilyenkor, és most hol vagyok. Egy éve ilyenkor, magányosan a lakásomban ültem csak Hinata társaságában. Nem gondoltam volna, hogy másnap megváltozik az életem, és rám talál a szerelem! Ez volt eddigi életem legboldogabb éve! Ha pár nap múlva vége is lenne, elmondhatnám, hogy elégedett vagyok, mert szerettek, én is szerethettem, és boldog voltam!

Nem túlzó, ha azt mondom, elakadt a szavam! Próbáltam válaszolni, mondani valamit, de lefagyott az a fránya agyam! Angyalkám átkarolta a nyakam, és magához húzott egy csókra. Pillanatnyi agyfagyomból felrázott. Nem várt választ vagy nagy szavakat tőlem, hiszen ismer, tudja, hogy a beszéd kurva nehezen megy nekem. Lágyan csókolóztunk, nyelvünk egymás szájában épp csak tapogatózott, andalgott. Imádom a húsos ajkait, az ízét, a játékos nyelvét még mindig,mint az első csókunkat! Hirtelen azt gondoltam, hogy itt az alkalom, a lehetőség, hogy megkérjem a kezét!

– Szeretlek! Nem, ez így nem igaz! Őrülten szerelmes vagyok beléd, Andrea Giudice! – épp csak motyogtam ajkaira válaszul a vallomásom, hiszen ő is tudja jól, mit is érzek iránta.

Erre ő megfordulva az ölembe mászott... Baszki! Egyből megéreztem ágaskodó farkát, amit csípője ringásával dörgölt az enyémhez! Ahh! – ennyi volt csak, ami a ajkunkat akkor elhagyta, és én arra gondoltam, hogy most kérem meg a kezét. Majd kakukkom hirtelen minden előkészítés nélkül ereszkedett rá a már meredő farkamra! Elkaptam a hátsóját szétfeszítve azt, hiszen nem akartam fájdalmat okozni neki, ha már újra így, hirtelen állunk neki szeretkezni. Szerelmem a kád szélében kapaszkodott, úgy hintázott rajtam, persze közben zavartalanul kényeztette tovább a számat. Hamarosan a legteljesebb hosszommal elmerültem isteni, forró belsõjében mire én röfögtem, – ahogy õ hívja – életem pedig visított egyet! Csakis kéjes nyögéseink, és a mozgó víz hangjai hangzottak a helyiségben egészen addig, amíg együtt el nem jutottunk újra a csúcsra.

A fürdést sokan relaxációra használják, ugyebár! Mi is úgy indultunk, mert mindig együtt fürdünk, zuhanyozunk, mégis egy újabb orgazmus lett belőle. Na, ezért aztán mi nem pihenten szálltunk ki a kádból, mert az őrületes orgazmusnak köszönhetően mind a kettőnk lába rendesen citerázott!

Kielégülten, és fáradtan bújtunk be az ágyba, én a fejem egyből odahajtottam angyalkám mellkasára, ő átölelt, jó éjt csók,és a szokásos SZERETLEK, majd szinte azonnal el is aludtunk.

Úgy terveztem, korán kelek, hogy életemnek reggelit készítsek, mert rengeteg dolog vár ma ránk, muszáj mindent elintéznem! Marát és az ikreket Erik hozza, és mivel útbaesik az árvaház is, így pajtiért is beugranak. A bárban tartunk egy kisebb bulit, ahol csak azok lesznek ott, akik fontosak lettek nekünk az elmúlt évben! Hiába is sorolnám most a neveket, ha figyeltél eddig, mindegyiküket ismered! A barátok, Chao bácsi és Mara előtt fogom szerelmem kezét megkérni! Persze előtte a fiúkkal elmegyünk csokit is gyűjteni, mert az sem maradhat ki! Szerelmemmel ketten ajánlottuk fel, addig a többiek tudnak bulizni, Mara is ki tud kicsit kapcsolódni, és Erikkel beszélni. Sajnos, van mit, mert Ren újra elkezdett nyomulni, szegény lány alig tudja magáról levakarni! Már csak az hiányozna, hogy ide is eljöjjön utána, mert akkor biztos nem maradna kő kövön! Angyalkám is haragszik rá, mert kiderültek a dolgai, Erik pedig szerelmes Marába,és nem fogja őt elhagyni! Innentől fogva adott lenne, hogyha balhé van, én sem fogom sem a szerelmem, sem a sógornőm hagyni! Tehát lenne itt nem kis kalamajka!

Reggelit készítettem, amikor nyílt a háló ajtaja. Egyből arra fordultam, és már felöltözve lépett ki szépségem rajta. Lehet,egy ádámkosztümnek jobban örültem volna! Viszont nem otthoni, kényelmes viseletet vett fel, hanem farmert és inget.

Hova készül? Úgy volt, hogy ma itthon marad!

– Jó reggelt, bonbon! – lépett hozzám, és már csak arra ocsúdtam fel, hogy adott egy érzéki nyelves csókot, amitől a lábaim egyből elgyengültek, majd mikor elvált tőlem, már azt sem tudtam, mit akartam kérdezni.

Bassza meg, pillanatok alatt el tud engem varázsolni!

– Be kell szaladnom az irodába, drágám , egy óra, és itthon is vagyok!

– De reggelizel előtte? – habogtam én marha.

Komolyan, mintha azzal a csókkal az agyam hibernálta volna! Lefagytam, és csak egyvalami volt igencsak életben, az pedig a farkam! Mily meglepő!

A szokásos hangulatban, ökörködve reggeliztünk, majd életem sietve az irodába ment.
Én rendbe raktam a konyhát, és a bárba mentem, mert van pár dolog, amit még estig el kell intéznem.

Ahogy beléptem a helyiségbe, mint már sokszor, most is az az este jutott eszembe. Élénken a szemem előtt látom a koszos, megszeppent, de gyönyörű férfit, ahogy a pultra hajtotta a fejét, és akibe azonnal szerelmes is lettem. Emlékszem,milyen érzés volt félmeztelenül látnom, hiszen ő az egyetlen férfi a világon, akinek csak a látványától is ágaskodokaltájon! Emlékszem az érzésekre, amelyeket kihozott belőlem, a felszabadult beszélgetésre, a mosolyára. Miután Szandra miatt gyorsan távozott, a hiányára, és a vágyódásomra utána, az álmatlan éjszakákra! Évek óta tudom, hogy az én társam,a szerelmem nem lehet más, csakis az angyalom! Hogy meddig álltam, majd ültem szerelmem helyén a pultnál, tököm sem tudja, de jólesett merengeni.

Nehezemre is esett a dolgomhoz fogni, pedig muszáj volt, mert utálok kapkodni! Végül mire elkészültem mindennel, amit terveztem így délelőttre, már dél volt, viszont angyalkám még nem jelentkezett, és én ettől kurva ideges lettem. Bassza meg, a kurva telefon meg fent maradt! Sietve szedtem lábaim a lakás felé, remélve, hogy otthon van, csak nem szólt be nekem. Á, az lehetetlen mindig bejön hozzám egy csókra, ahogy megérkezik, legalábbis ez nem maradt el eddig!

Míg a lakás felé mentem, újra idióta gondolatok lepték el a fejem. Ugye, nincs baja! Nem történt vele semmi! A lakás ajtaját kivágtam, és a hülye fejemmel, akkor fel sem tűnt, hogy nyitva volt. Idegességemben kettőig nem láttam, és gondolkodni sem tudtam! Gyorsan a telefonom kezdtem keresni, ami a pulton maradt, és még jobban begőzöltem, amikor láttam, hogy nem keresett, vagy üzent rajta senki!

Mérgesen túrtam a hajamba, és azonnal hívást indítottam rajta. Mi a fasz! Kicsengett a telefon, és én marha, csak a harmadik, vagy már a tököm sem tudja hányadik csörgésnél vettem észre, hogy a készülék otthon szólalt meg. Azonnal a háló felé kaptam a fejem.

– Életem! – semmi válasz, így elindultam, abban reménykedve, hogy nem csak itthon felejtette a telefont. – Angyalkám! – Még mindig semmi! – Andy!!

Ott volt ő, csak valamiért válaszra sem méltatott engem. Óriási kő esett le a szívemről, amikor megláttam szerelmem az ágyunk szélén ülni és a falra meredni, mégis pipa lettem. Talán a feszültség, ami összegyűlt bennem, vagy megint a hülye gondolataim, hogy baja esett...

– Andy! Te a füleden ülsz? Legalább százszor szóltam neked!

Csípőre tett kézzel álltam, mire ő felém kapta egyből a fejét, és azonnal mosolyogva próbált levenni a lábamról. Na, azt már nem! Most nem gyengülök el!

– Elgondolkodtam, bonbon, ne haragudj! Amúgy még van két óránk, mire ideérnek!

Öööö... mit is mondtam az előbb? Hogy nem gyengülök el? Ahh, de ahogy cinkosan kacsintott...

– Át akarom adni az ajándékokat!

A haragomnak már nyoma sem volt, mint egy szédült tyúk ültem le mellé az ágyra, majd ahogy az arcomhoz ért, én engedelmesen a fal felé fordítottam a fejem. Óriásit dobbant a szívem, és szégyen vagy sem, de egy kurvás sikoly is kijött belőlem. Újra sikerült meglepnie engem! Az ajándéka...

Angyalkám rajza életnagyságban!