Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Tom Huszonnyolc

🔞 🔞

– Mossál kezet, hadd szervírozzam az ételt! – próbáltam szigorú, vagy inkább komoly lenni –ha újra melegítjük, annyi a meglepetésnek...

Életem értetlenül állt előttem, de én határozott voltam és szigorú képet vágtam, ami valljuk be kurva nehezemre esett vele szemben. Beletörődött, és a tarkóját vakarva fordított nekem hátat, majd indult a fürdőszobába. Ahogy bement, én akkor jó ideje először tudtam levegőt venni!

Bassza meg, legalább egy pólót magamon hagyhattam volna! Mire gondol, miért állok félmeztelenül a konyhában? Vagy már le is esett neki, hogy valami turpisság készülődik?

Sok időm nem volt gondolkodni, mert Andy rekord gyorsasággal mosott kezet. Jó, azért a rekord gyorsaság rá mindig jellemző, főleg ha a kielégítésünk a fő tényező! A fürdőből jövet láttam rajta, ahogy bárgyún nevet.

Faszom! Lebuktam? Tudja? Hiszen akárhonnan is jön meg, egyből egybeforr ajkunk egy buja csókba! Ha csak a szemetet viszi le, vagy csak megkeresi Szandrát, Mattet a bárban, vagy sorolhatnám. Mindig üdvözlésképp csókol meg, és persze én soha sem mondtam neki nemet! Eddig! Miért nem gondoltam át ezt jobban?

Már mindegy, nem agyalok ezen, a végeredmény a lényeg, azt hiszem. Úgy elborult az agyam, észre sem vettem, hogy életem már a étkezőben van, és figyel engem. Hátradőlve a széken mellkasán karját összefűzte, onnan szuggerált engem...

Annyira gyönyörű! Fasza, máris elgyengültem!

Össze kell szednem magam! Ezért gyorsan a tálaláshoz láttam.

– Bonbon, eszük vagy sem? És a csókomat is kérem!

Ahá, szóval igazam volt! Ez most a legnagyobb gondja! Elmaradt az üdvözlő csókja! Mindjárt többet is kapsz, életem, csak várj még kicsit! – jó, ezt nem mondtam ki hangosan. Féltem, mire melléállok, felborítja az asztalt ágaskodó farkam!

Szú-szá, szú-szá! – mantráztam, mert még egy baklövést ma estére már nem akartam.

– Jövök, életem, egy kis türelem!

Vicces, nem? Én mondom neki, hogy türelem!

– A szokásos székre ülj, kérlek, különben tényleg annyi a meglepetésnek!

Ja, a kismocsok, nem a szokásos helyére telepedett le, biztos a kilátásra volt kíváncsi, mert szinte égetett a szeme, ahogy rajtam legeltette.

– Fuuu, most már kurva kíváncsi vagyok arra a meglepetésre! – életem káromkodott, biztos frusztrált volt, mert nem értette, mi történhetett a párjával.

Már háttal ült nekem, és az ablakot, a kurva nyitva maradt ablakot nézte! Oldalra hajtotta a fejét, tudtam, hogy valamin nagyon gondolkodik.

– Nyitva van az ablak, bonbon, ne csukjam be?

– Nem! – szinte visítottam, és ha ezzel nem buktam le, akkor semmivel! – A kajaszag miatt életem, muszáj volt szellőztetnem!

Gyorsan tálcára pakoltam a tányérokat, mielőtt még tényleg lebuknék, és indultam is hozzá. Egy pillanatra mégis leblokkoltam.

Mi a faszt csinálok? Egyszerűbb lett volna csak simán elkapni, és igába hajtani, majd egész éjjel szeretkezni! Mégis mi történt velem, hogy a szerelmem kedvéért ilyen hülyeséget terveztem? Ennyire berezeltem? Hiszen ő az életem! Hiába bunkó macsó voltam régen, őrá vártam egész életemben, még szép, hogy kedveskedem neki, és néha meglepem!

Megráztam magam, a korábbi agymenésem igencsak lelkifurdalást okozott nekem, és indultam szerelmemhez. Meg sem fordult, rám sem nézett, csak akkor, amikor már előtte álltam. Próbáltam természetesnek tűnni, és kezdtem a tányérokat a tálcáról elé rakni. Komolyan, annyira be voltam rezelve, hogy el is tűnt a korábbi merevedésem! Mondanom kellett volna valamit, mégsem jött ki a számon értelmes szó vagy akár egy mondat! Ránézni sem mertem! Már azon agyaltam, ledobok mindent, és eltűnök a hálóban!

Dehát mi vagyok én? Nem egy hisztis picsa! Végre valahára összeszedtem magam, ezért az első dolgot, ami eszembe jutott, ki is mondtam:

– A töltött dolgokat, ugye, szereted?

Ám ahogy Andyre néztem, el is szállt minden korábbi kételyem! Kipirosodott arccal a szája szélét rágta, szürke szeme olyan volt, mintha a viharfelhőt forgatták volna csillámba...

Na, ezért csináltam én ezt végig, ezért a reakcióért! Csak néztem gyönyörű, vágyakozó szemét, arcát, és a farkam egyből a korábbi pózba pozícionált... Kérdésemre csak egy nyögés volt egyelőre a válasz, és észrevettem, hogy keze az asztal alá bújt...

– Drágám, ezt az ételt felmelegítve is lehet enni, ugye?

Kész, vége, ez volt az utolsó csepp a kibaszott pohárba! Ledobtam a tálcát, Andy után nyúltam, és egyből a szájára hajoltam. Nem csókoltam meg, csak a hirtelen szétnyitott szájába dugtam a nyelvemet, mintha kinyaltam volna azt. Ölembe kaptam, viszont abban az állapotban voltam, hogy inkább a szőnyegre feküdtem vele a nappaliban.

– Drágám, ez...

Édesem végighúzta nyurga ujját a kötényen.

– Tudtam, hogy készülsz valamire, de ez... Imádom, szerelmem!

Egy laza mozdulattal kioldotta a masnit, így lehullott a lepel, amely a farkam takarta. Egyből utánanyúlt, és marokra fogta. Jólesett, de ma én vagyok a főnök, ezt nem engedhetem meg! Gyorsan levetkőztettem, közben gyönyörködtem a számomra megunhatatlan, isteni testben! Csak akkor csókoltam meg, amikor már teljesen meztelenül feszengett alattam szerelmem.
Miközben nyelveink csatáztak, a kezem már bejárta a testét, ujjam pedig olyan helyekre tévedt, amelyek érintését életem nyögve élvezte. Sem az időt, sem szépségemet nem akartam már tovább húzni, ezért elkezdtem az ánuszát izgatni, lazítani. Már nincs szüksége annyi előkészületre, én mégis szeretem ujjazni, mert ő nagyon élvezi. A szájáról a nyakára, mellére, az isteni bimbóira kúsztam, de nem az volt a cél, így már a farkával játszadoztam. Végignyaltam, erősen meg is szívtam dagadó farkát, de közben egy pillanatra sem hagytam abba az ujjazását. Mikor mégis kihúzódtam, és a farkát is magára hagytam, feszes combjai közé feküdve az ánuszát nyaltam. Ő vergődött, motyogott, és bár nem értettem pontosan,biztos azt akarta, hogy már dugjam! Visszamásztam a szájához, közben még egyszer végigcsókoltam, majd a sarkamra ülve tagom az ánuszához igazítottam. Életem könyöklő állásba tornázta magát, én pedig egyből elkaptam fantasztikus száját, és ahogy farkammal behatoltam, ostromolni kezdtem a prosztatáját.

– Ne finomkodj, szerelmem!

Mivel erre kért, lábait feljebb toltam, és egyből ütemesen, egyre mélyebben mozogtam benne. Az érzés még most is felemelő, minden alkalommal más! Egy ütemre mozogtunk ismét, felváltva suttogtuk egymás nevét, amikor éreztem, hogy már közel járunk, ezért szerelmem farka után nyúlva hajszoltam magunkat az élvezetbe... Szépségem mellkasára borultam, és újfent nem érdekelt, hogy tiszta ragacsos lettem! Kulcscsontját cirógattam a nyelvemmel, de nem azért, mert egy újabb menetre készültem! Egyszerűen szeretem őt kényeztetni!

Baszd meg, te macsó férfi! Ennyi volt, vége a macsó éveknek, de legalább a szeretkezésben már én vezetek!

– Meglepetés! – búgtam Andy fülébe. – Őrülten szeretlek téged!

– Én is téged, bonbon! Viszont menjünk vacsorázni, mert hátra van az én ajándékom!

Felkaptam a fejem, és az arcán elterült bájvigyorát néztem.

– Ja, és ma csakis az a cuki kötény, és az ajándékom lehet rajtad!

– Fogadjunk, hogy tudtad!

Összeborzoltam a haját, majd egy cuppanás kíséretében felkeltem.

– Nem tudtam, csak sejtettem, hogy mesterkedsz valamiben! – villámgyorsan felpattant, és a fürdőbe szaladt. – Lemosom gyorsan magam, addig szervírozd, kérlek, a meglepetésem, mert nagyon éhes lettem!

Mosollyal az arcomon gyorsan rendbeszedtem magam, és a kis kötényt felkötve a konyhába indultam.

A vacsora még újramelegítve is ízlett szépségemnek, főleg amikor megtudta, mi a desszert.
Még jó, hogy bőven készítettem belőle!

Próbáltam az asztaltól nem sűrűn felállni, de ismerjük, milyen vicces fazon az én kakukkom! Mindig eszébe jutott valami, és persze, ahogy elmentem mellette, nem felejtett el rajtam végigsimítani. Így a vacsora végére készen álltam egy újabb bevetésre!

Leszedtük az asztalt, én még mindig csak abban a kicsi semmiben, épp a mosogatógépbe pakoltam be, kanos szerelmemmeg a pultnak dőlve rajtam legeltette a szemét. A kis mocsok!

– Ne csináld, életem!

Felé fordultam, és a kötényt meg is libbentettem, bár kizárt, hogy ne vette volna észre: miatta mered a párja farka az égnek!

– De hiszen ez az ajándékom, nem?

Hozzám lépett, és most ő adott nekem egy isteni nyelveset, miközben én éreztem, ahogy a lábam is beleremeg.

– Most jön az én ajándékom!

Kiszaladt a konyhából a bejárat felé, én meg csak bámultam utána. Kurva kíváncsi voltam, mi lehet az ajándéka! Amikor megláttam egy nagy táskát, – vagy a faszom se tudja, mi volt nála – tanácstalanul indultam ki hozzá a nappaliba. Szó nélkül, lassan húzta le a cipzárt, és amikor már láttam, mi az ajándék, felhorkantottam.

– Egy masszázsasztal, életem?

– Meg foglak alaposan masszírozni, szerelmem! Érezd, amit a vacsora alatt én éreztem!

Bassza meg, nekem ma végem!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro