Kielégülten terültünk el, vagy mondhatnám: kinyúltunk, mint a béka! Szerelmem tincsei izzadtan hullottak homlokára, fenséges látvány nyújtva! A hátát cirógattam, kimondhatatlanul boldognak éreztem magam!

– Szeretlek, Andy! Ez valami frenetikus volt! Hihetetlen számomra, hogy én, és ez az alkalom volt számodra az első!

Andy rám nézett, az ő szemeiben is láttam a boldogság szikráit.

– Pedig így van, csak azt adtam, amit kaptam, szerelmem!

Így érezte ő is magát az első szeretkezésünk alatt és után? Ilyen felszabadultnak, boldognak... A tarkója után kaptam, és lágyan megcsókoltam.

– Andy, annyira hihetetlen ez az egész! Én azt szeretném, ha örökké tartana!

– Én, drágám, szívesen maradok benned, amíg élek, és ha kell, ájulásig keféllek!

Na, annak én sem lennék ellene, sőt, már érzem is a farkam, hogy kel bennem újra életre...

– Csak az a gondom, hogy szeretem, ha te vagy a top, és leigázol engem, én pedig maradok a bottom szívesen!

Jóízűen nevettünk mind a ketten, harmóniában, kielégülten.

– Nekem mind a két felállás tetszik, szépségem, de én pont nem erre értettem! Azt szeretném, ha mi együtt maradnánk örökké!

Szemei még mindig ragyogtak, és bár nem akartam a pillanatot elrontani, de tudtam, hogy a korábbi megtorpanásomramagyarázatott kell adnom!

– Szeretnélek téged valakiknek bemutatni!

– Rendben, drágám, kiknek? Újabb barátok?

– Nem! A szüleimnek!

Felemelte a fejét, szemébe költözött a kétség. Láttam, nagyon jár az agya: vajon megbolondult a párja, vagy addig kefélte, hogy elment az esze? Megsimogattam újra az arcát, és apró csókkal zártam össze eltátott száját. Olyan szép még így is, bambán!

– Nem bolondultam meg, édesem! – nevettem fel. – A haláluk előtt pár héttel vallottam be, hogy meleg vagyok. Ígéretet tettem nekik, hogy nem fogok fűvel-fával mutatkozni, sem kefélni, mert akkor még úgy gondoltam, hogy én sohasem találkozok olyan fiúval, akitől első látásra a szívem szétrobban! Nem hittem, hogy valaha is szerelmes leszek! Viszont apám optimista volt, és arra kért, ha mégis megtalálom a szerelmem, mutassam be nekik! Így én ígéretet tettem erre!Viszont őket rá két hétre érte a baleset...

Sikerült egyszuszra elmondanom szerelmemnek! Az arcán láttam: már nem néz engem teljesen hülyének, sőt, a korábbi kétség helyére együttérzés költözött szürke szemébe. Most ő volt, aki lágy csókot nyomott az ajkamra, közben mellkasom cirógatta.

– Szívesen elkísérlek, drágám! Vagyis akkor megtaláltad a szerelmedet?

– Szerinted?

Közben próbáltam leplezni újra éledő vágyam.

– Holnap akkor el is mehetünk, ugyanis arról volt szó, hogy elsején, vagyis ma, fel se kelünk az ágyból! – kacsintottam szépségemre, és hogy nyomatékosítsam is a kijelentésem, éledező farkára szorítottam, mire ő felnyögött kéjesen. Ő is ezt csinálta velem!

– Benne vagyok, kanos kismalacom!

Úgy gondoltam, ha már eszméletlen farkát csapdába ejtettem, akkor amíg bírom, vagy bírjuk szusszal, nem eresztem! Így a hajnali órákban folyamatosan egymásba fonódva, gabalyodva szeretkeztünk...

– Tomy! Thomas Shelby Junior, ébresztő!

Újra az az álom, de már más érzés kerített hatalmába. Szomorú voltam és magányos, amikor utoljára hallottam anyám hangját, most viszont boldog voltam, és őrülten szerelmes, ezért is mosollyal az arcomon kezdtem kutatni szerelmem után. Viszont egyedül voltam az ágyba, és a kihűlt helyét tapogatva: már igencsak régóta. Gyorsan felültem, a paplant le is dobtam magamról, hogy kipattanjak az ágyból.

Bassza meg! – jajgatva tapogattam a seggemet, amelynek nem igazán tetszett az a három menet! Hasra fordultam, arra gondoltam, úgy könnyebb felkelni, mert Andyt mielőbb látni akartam!

– Hova ilyen sietősen, malackám? – Bassza meg, mi ez, ha nem agykontroll? – Lassan, mert biztos fájdalmas lesz ma a mozgás, ezt tapasztalatból mondom, drágám!

Szépségem már magára kapott egy tréninggatyát, kezében egy tálcát tartott, rajta a reggelivel.
Mikor kelhetett fel?

– Hoztam neked gyógyszert!

Lepakolt az ágy szélére, és hozzám hajolva egy csókot adott a szám szélére.

– Mikor keltél, édesem?

– Fél órája. Gondoltam, csinálok neked reggelit, biztos fáradt vagy! Magamról tudom, és te is mellettem voltál, figyelted minden lépésem! Sőt, arra is emlékszem, azt mondtad, én vagyok a telhetetlen!

Nevettem vele, ahogy felemlegette, mit mondtam akkor neki, majd hirtelen a tarkója után nyúltam, – persze óvatosan mozogtam – elkaptam a száját, és forrón megcsókoltam. Nyelvem egyből utat tört a szájába, nyikkanásnyi időt sem hagyva tiltakozásra. Nem is akart az édesem, egyből megadta magát nekem, úgy forrt újra a karomba, mintha napok óta nem is csókoltam volna!

– Reggelizzél, drágám, ezt előtte vedd be! – nyomott két szem gyógyszert a kezembe. – Utána zuhanyozunk, és ma az ágyból fel se kelünk! – kacsintva adott egy röpke csókot. – Téged ma kímélni kell, sőt, ahogy te mondtad nekem: két napig semmi szex! Viszont már más a helyzet, mert nekem semmi bajom...

Az a kis mocsok! Egyből végem lett, a farkam életrekelt... Mindig tudja, mikor, mit kell mondania, esküszöm, ezzel fog engem az őrületbe kergetni!

– Andy! Csomagoljak szendvicset az útra, vagy majd megállunk valahol?

Már jóval fittebben kávét és reggelit készítettem. A tegnapi nap után ideje volt levegőre menni, bár szívesen maradtam volna itthon is, biztos lenne ötletünk rá, egymást hogyan tudnánk lefoglalni! Mára terveztük a kirándulást a temetőbe, és szeretnék rajta mihamarabb túlesni: szüleimnek a szerelmemet bemutatni!

– Megállunk valahol, szerintem. Melyik kocsival megyünk?

Hátam mögé állt az én kistigrisem, csípőmet ölelte, miközben morogva harapdálta a fülem.

– Menjünk a tiéddel, mert az automata, és így végig foghatom a kezed!

Na, baszd meg, ez úgy hangzott, mintha egy szerelmes tinédzser mondta volna! Most javítsam ki magam? Áá, az még cikibb!

Lehajtott fejjel a bögrémmel játszottam, kurva zavarban voltam! Én, a mogorva Thomas Shelby, teljesen kifordultam magamból!

– Én is így terveztem, drágám! – morogta a fülembe, és bele is harapott közben. – Imádom, hogy egy rugóra jár az agyunk! Szeretlek, malackám!

Hirtelen fordított a helyzetünkön, olyan Andy-féle vehemenciával, és én megint mint egy rongybaba, úgy simultam a karjába, és forrtam össze vele egy csókra. Az agyam kattog egyfolytában: hiszen teljesen megváltoztam! De csak vele vagyok más! Ugye, ez nem olyan gáz? Mások előtt maradok még mindig az a szószátyár, bunkó, bár Andy szerint nem is vagyok az.

– Az én autóm, az én lejátszási listám! Ugye, nem gond, bonbon?

– Miért lenne gond? A buliban is tetszett, amiket bekapcsoltál!

Az úton végig beszélgettünk, szerelmem a gyerekkoromról kérdezett, és én örültem neki, mert vele mindenről szívesen beszélgetek. A lejátszóból szólt egy dal, amely nagyon tetszett, sőt, kértem is tőle, hogy újra játssza le! Csillogtak a szemei, mikor elindította újra. Örült, hogy a párja értékeli a kedvencét!

https://youtu.be/xgsO3l_J34U

Megálltunk tankolni, és amíg én fizettem, Andy a GPS-be beírta a címet.

– Tom! – szólt rám olyan hirtelen, hogy én felé is kaptam a fejem, mert nem sűrűn hív a keresztnevemen, csak ha komoly dologról van szó. – A temető mellett van az árvaház, ahol felnőttem!

Megkukultam, erre most mit mondjak neki? Hazudni nem fogok, annak semmi értelme!

– Tudom, édesem, minden temetőlátogatás után elmentem oda. Ott találkoztam Mee nénivel.

Egyből könnyektől csillogott gyönyörű szeme, láttam, emlékek törtek fel benne. Hirtelen nem is tudtam, ez jó vagy rossz, ezért megsimogattam az arcát.

– Alig voltam tizenkilenc éves, amikor az árvaházra rátaláltam, azután sűrűn vittem ajándékot az árváknak! Ott mesélt nekem először a néni rólad.