Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Tom Hét.


Szandra addig rágta a fülemet, hogy rá bólintottam, hogy beszélek a tulajjal, és megnézem a tulajjal is... Igazság szerint annyira nem kellett győzködnie, mert eleve tetszett az ötlet, persze ezt a lakást nem tudni, de végül első látásra bele is szerettem: egy szép, világos és tágas stúdiólakás. Ami pozitívum, hogy nincsenek szomszédok és külön bejárata is van. Ezért egyből a vétel mellett döntöttem.

A felújítás, a régi lakásom eladása, és persze a költözés annyira lefoglalt, hogy gondolkodni nemhogy időm, erőm sem volt.

Van még valami, ami igazán lefoglalta az agyam, az pedig a fekete srác, és a támadás körüli huzavona. Erik haverja, aki buzgó rendőr, – vagy már nyomozó, tököm sem tudja – ő dolgozik rajta. Kiderült, hogy nem elestem, hanem hátrafeszítve törték ki a bal kezem! Ezt az állítást az dokim is alátámasztotta. Ideges voltam, hogy nem emlékszem semmire, ezért is mentem bele, hogy az ügyet bíróságra vigye.

A karom ugyan jobb, de már sosem lesz a régi, ezért minden nap futok, és néha a régi haverokkal eljárok edzeni. Nem hajtom már a csajokat, és nem kezdtem el hajtani a fiúkat sem. Jó, azért nyitott szemmel járok, hátha az angyalkámra rátalálok... Bár, ha jól tudom, ő még külföldön tanul, mert már nem kérdezek felőle, mindig azt várom, hogy a bácsi beszéljen nekem róla...

– Tom! Arra gondoltam, hogy halloweenra kéne időzítenünk a megnyitó bulit!

Remek, Szandra újabb ötlete! Igaz, sokat segít, és nem is tudom, mi lenne velem nélküle, de akkor is néha sok a jelenléte.

– Sok haverod van, mind meg kéne hívni!

– Miért pont halloween?

– Kellemest a hasznossal! Amúgy is buliznának, miért ne tehetnék itt?

– Legyen, de csak egyszeri alkalom, ha nem muszáj, nem szeretnék bulizni, és bulikat csapni! Ja, és én beöltözni sem akarok!

– Fuu, te aztán ünneprontó vagy! Akkor neked nem is kell! De a vendégek, és én is beöltözünk!

Felőlem azt csinál mindenki, amit csak akar, pont leszarom, csak engem ne vonjanak bele! Eddig sem kedveltem, és huszonhat éves fejjel sem fogom szeretni a halloweent!

A bárpultnál ülök, és a saját tulajdonomat nézem éppen, elégedett vagyok az összképpel! Szolid, egyszerű berendezés, a szín hangulatos. Nem kocsmát akarok csinálni a helyből, hanem egy helyet, ahova beszélgetni járnak az emberek, közben iszogatnak, és esznek is, ha megéheznek. Az étlapot terveztem épp, hiszen már a konyhára is megvannak az engedélyek:steak, saláta, szendvics szerepel majd a menün, gondoltam, legyen egyszerű! Két hét van a buli, és a megnyitó napjáig, attól függetlenül, hogy Szandrának szabad kezet adtam a buli szervezésében, az aznapi menün törtem a fejem. Régi bevált szokásom, hogy kocogás közben gondolkodom. Ezért gyorsan átöltöztem, és kocogni mentem.

– Szervusz fiam, csak nem valami baj van?

– Miért lenne, Chao bácsi? – kérdeztem tőle nevetve. – Ha nincs baj, nem is lehet telefonálni?

– Dehogyisnem! Örülök, ha hallok felőled, bár gondolom, elfoglalt vagy!

– Persze, de a bácsira mindig van időm! Azért hívtam, hogy eljönne-e a megnyitó bulira? Halloween napján lesz!Gondoltam legyen ott velem, mert ez egy fontos esemény az életemben!

– Ott leszek, fiam, köszönöm a meghívást!

– Örülök! Akkor a bulin találkozunk!

Komolyan örültem, hogy ott lesz ő is, hiszen nem nagyon volt kedvem a régi haverokhoz. Jó, rendesek, támogatnak, és a baleset után is mellettem voltak végig, mégis úgy érzem, ha megtudják egyszer, hogy meleg vagyok, elfordulnak tőlem!Ami igazság szerint nem is izgat, főleg, ha egy olyan férfi lesz majd mellettem, aki miatt majd vállalni merem! Ha egyszer végre rám talál a szerelem...

Ma van a megnyitó napja, nagyon ideges is vagyok miatta! Szandra már a díszítést csinálja épp, én meg vásárolni indulnék. Gondoltam, elmegyek a bácsi boltjába, ott vásárolok, és utána vele együtt visszajövök.

– Chao bácsi! Pár dologra szükségem lenne a rendelésen felül! Úgy gondoltam, hogy most elmegyek érte, utána pedig együtt jöhetnénk vissza! Persze, ha nincsen jobb dolga!

– Persze, fiam, gyere!

Na, ez gyorsan ment, gondoltam a kocsikulccsal a kezemben, és már el is indultam. A forgalom miatt az út elég hosszúnak tűnt, de mivel szeretek vezetni, így nem zavart.

Az üzletbe érve a bácsi nem volt a kasszánál, és a vásárlótérben sem. Furcsának találtam, mert ha elmegy valahova,bezárja az ajtót, de most nyitva volt. Feszült lettem, mit feszült, kurva ideges, és imádkoztam. Csaknem! Ugye, nem lett baja! Nincs baja! Ezt hajtogattam végig, míg a kis raktárhoz nem értem. Nincs ott sem! Tovább szedem a lábaim, még mindig imádkozva, és indulok az irodába.

– Rendben, Andy! Vigyázz magadra, beszélünk még, és találkozunk fél év múlva, persze ha nem döntesz mégis úgy, hogy végleg Osakába maradsz!

Mi a fasz? Andy lehet, vissza sem jön?

Az ájulás határán álltam a hír hallatára, és egy kurva csomó képződött lassan a torkomban. Mi a faszt csinálok én, miért borultam ki egy idegen nevét hallva? Hiszen tényleg az! Egy idegen fiú, aki mára már férfi! Egy kurva vízió! Eljött az ideje, hogy túltegyem magam rajta! Hiszen kósza ábránd csak... El kell felejtenem, nem hiszek már a sorsban!

– Tom, fiam! Te már itt is vagy? Andyvel beszéltem épp...

– Nem kell nekem beszámolnia, kivel beszél!

Elég gusztustalan, tudom, hogy haragom a bácsin töltöm ki, de abban az idegállapotban nem érdekelt senki!

– Rendben, Tom! Ha nem érdekel, többet szóba sem hozom! – megadóan beszélt hozzám.

– Megköszönném! Gyorsan összeszedem a dolgokat, és ha a bácsinak jó, akkor indulhatunk!

A válaszát meg sem vártam, pár lépéssel a raktárban találtam magam. Mérges voltam, de leginkább magamra! Nyolc évig vártam arra a fiúra, az angyalomra, de ez csakis a saját hülyeségem, miért kellett a bácsin levezetnem a mérgem!

– Ne haragudjon rám, csak feszült vagyok mostanában! – kértem bocsánatot már az autóban, amikor úton voltunk a bárba.

– Érthető, fiam! Az új kezdet mindig nehéz! De hidd el, hogy hamarosan jobb lesz!

Persze, hogy jobb, de kinek?

Úgy legyen! Most viszont már ne én legyek a téma, ma buli lesz! Én is jól fogom érezni magam, és ezt a kurva komolyan gondoltam! Ki kell eresztenem a gőzt!

– Szépen szállingóznak, Tom! Hol vagy már? Mióta visszajöttél, nem is nagyon láttalak!

– Mindjárt megyek, Szandra! Nyugodj meg, és gondoskodj Chao bácsiról!

Kinyomtam a telefont, és folytattam, amiben benne voltam éppen, mert nem egyedül bánkódtam most, hanem Jack társaságában. Ugyanis lassan kivégzek egy üveg Jack Danielst! Felejteni akarok! Új életet kezdeni! De azért tényleg ideje lassan magam összeszedni! A bácsi is vár, és a vendégek is! Leszarom már, hogy nézek ki, így át sem öltöztem, ahogy voltam, úgy mentem megnézni...

Hú, az anyját, jó sokan vannak! Megint igaza volt Szandrának, és persze a bácsinak! Bár mindenben igaza lenne...

– Hogy nézel ki, Tom? Mi történt veled? A bácsi nem győzött várni, és inkább hazament!

Micsoda egy fasz vagyok! Hol van a bácsi? Mikor ment el? Én barom, megbántottam azt, akit nem is akartam, a hülyeségemmel! Kurva szarul éreztem magam! Milyen ember vagyok én?

– Mikor ment el?

– Tíz perce, de te el ne merj menni! Tele a hely! Itt vannak a barátaid!

– Nekem nincsenek barátaim, csak ismerőseim! – mondtam cseppet sem kedves hangon, erre Szandra ki is akadt.

– Jó, legyen! Biztos neked van igazad! Most menj a konyhába, és szolgáld fel a szendvicseket, vagy amit akarsz! Megyek, mert szomjasak a vendégek!

Úgy is tett, ott hagyott magamra, én meg puffogtam tovább, és indultam a konyhába. Szemét, nem, inkább gusztustalan húzás volt tőlem, hogy elhívtam a bácsit, és megint csak magammal foglalkoztam! Ezen változtatnom kell gyorsan! Szerencsére sushit találtam ki mára, és pillanatok alatt el is készültem vele. Úgy döntöttem, ma már nem iszom többet, inkább próbálom jólérezni magam, lehet meg is kefélek valakit! A düh forrott bennem, valahogy le kell vezetem!

A hangulat jó volt, jól érezte magát mindenki, csak én nem. Szorgosan gyártottam a sushit, hordtam be a raktárból a sort, addig sem kell jópofizni senkivel! A pia már megy ki belőlem, és megint kattogok feleslegesen! Úgy éreztem magam,mint akit megcsaltak, átvertek, holott tudom, nem is erről szól a történet.

A tömeget figyeltem: voltak vagy negyvenen, fiúk, lányok vegyesen. Azért azon elmosolyodtam, hogy a társaságból szinte az összes csajt meghúztam. Az újabb numerát kerestem épp, hogy a feszültséget levezessem, amikor egy ismerősön akadt meg a szemem. A falnak dőlve, ölbe tett kézzel engem nézett. Ahogy megláttam, kicsit feszült lettem, de mivel már nincs mit veszítem, felé intettem. Ő meg is indult, és én le sem vettem róla a szemem! Itt van ő, akivel megéltem az első férfiszexem!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro