Chao bácsinak van egy kis vegyesboltja, ami inkább ázsiai ételekre, italokra szakosodott, ott szoktam neki segíteni. Élvezem is, mert kizökkent, közben pedig hallgatom a bácsi történeteit. Persze ő is mindig végighallgat engem, hisz kíváncsi rá, mi van velem. Nekem nem nagyon van mit mesélni, ha csak arra nem kíváncsi, mikor, melyik bigét kefélem.
Jó, azért ez túlzás! Az utóbbi időben ugyanis nem nagyon volt rá példa, hogy akárkit is megdugtam volna. Sőt, lassan egy éve, és abban sem volt túl sok élvezet!

Így hát maradt az edzés, meg az egyetem. Közben pedig mint egy lesipuskás, figyelem, hogy mikor jön el az én időm!Muszáj az angyalomról kérdeznem! A kis raktárban pakolászok, amikor kintről furcsa, de inkább durva párbeszédet hallok.

– Hé, húzottszemű, van valamije nekem?

Ki ez a köcsög, aki így beszél a bácsival? Éreztem, ahogy a pumpa megy fel bennem!

– Mire gondolsz, fiam? Ennél, vagy innál valamit? Ha nincs pénzed, legyél a vendégem!

El sem hiszem, ilyen sértés után, hogy lehet még mindig ilyen higgadt!

– És ha a kassza tartalmát kérem, öreg? A magafajták tele vannak pénzzel!

Meggyorsítottam a lépteimet, hogy minél hamarabb a bácsi mellé érjek! Egy nálam magasabb, fekete srác állt a kasszánál, és fenyegetően nézett rá. Reméltem, ha meglát, elhúz innen!

– Chao bácsi, itt vannak a rámenek! Pakoljam ki, vagy.... Á, helló!

Úgy tettem, mint aki semmit sem hallott, el is eresztettem egy vigyort. Csak várni tudtam, hogy hatott.

– Te meg ki a fasz vagy, kis buzi! – förmedt rám máris.

Buzinak hívott? A rohadék! Úgy látom, be kell törnöm a képét!

– Mit mondtál az előbb? Nem igazán hallottam, mert zörgött a zacskó a dobozban! – nyújtottam el fenyegetően a szavaimat, és egyre növekvő hangerővel kérdeztem a faszkalapot, mert közben a zsebemben már kinyílt a bicska.

– Ki a fasz vagy, kis buzi!

Bassza meg, és újra kimondta, jóval lassabban, tagoltan! Ez nem fél?

– Nem kell kakaskodni! – szólalt meg Chao bácsi. – Ő a fiam, és ha nem kérsz semmit, távozz, kérlek!

Hogy tud még mindig ilyen nyugodt maradni?

– Amíg a pénzt ide nem adja, – és előkerült a kabátja zsebéből egy bicska – nem megyek sehova! Gyerünk, buzika, ide vele!

– Ki a faszt hívsz te buzinak? Kotródj innen, vagy megbaszlak, és ne örülj, nem úgy, ahogy gondolod!

A doboz már rég nem volt a kezemben, így egyetlen ugrással kerültem a gyökér közelébe, egy jól irányzott jobb horog, – amiért a ringben kaptam volna két pontot – és már ki is feküdt a nyavalyás! Kurva jó érzés volt, éreztem, ahogy az adrenalin dolgozik a testemben! Pillanatok alatt vertem kenterbe!

– Hívja a zsarukat, bácsi!

– Fiam, miért ugrottál neki? A testi épséged fontosabb, mint a pénz! Ha veled történik valami, Mee előtt, és a lelkiismeretemmel is hogy fogok elszámolni? Ne legyél ilyen vakmerő, kérlek! Féltem, hogy valami baj érhet!

Köpni, nyelni nem tudtam! Most lebaszást kaptam? Hiszen én őt féltettem, de ahogy átgondoltam, meg is értettem: félt engem! Így már teljesen máshogy festett a dolog, ezért a mérgem el is párolgott. Rá már nem voltam mérges, de magamra igen, amiért ugrottam arra, hogy lebuzizott egy idegen! Ez valami szleng, talán sértegetni akart, vagy látszik rajtam, hogy szeretem a fiúkat?

A zsaruk hamar kiértek, és el is vitték azt a... Mielőtt még elment volna, megfenyegetett, hogy vár még ránk egy menet!

– Örömmel állok elébe, gyökér! – kiáltottam utána.

A bácsi most volt igazán feszült, láttam az arcán az aggodalmat, amely az incidens után is ott maradt. Lehet, csak most fogta fel, hogy egy igen komoly veszéllyel nézett az előbb szembe! Bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha nem vagyok ma bent nála! Ezért úgy döntöttem, eljövök hozzá mindig, amikor tehetem!

– Menjünk, fiam! Mee már vár minket az ebéddel!

Az ebéd mint mindig, isteni japán étel volt most is! Az eleinte igencsak furcsa hínárleves, amit lassan megszoktam, és már meg is eszem, de nem mondanám, hogy szeretem. Az elmaradhatatlan rizs, és vagy tízféle feltét. Ebéd után jóllakottan dőltem el a kanapén ismét. Persze előtte felajánlottam, hogy segítek leszedni a terítéket, viszont nem kértek a segítségemből, így itt a nappaliban hevertem, és kattogtam a történteken: miért buzizott le az a gyökér? Bántani akart, vagy meglátott rajtam valamit?

– Min töprengsz, fiam? Azon, amit az fiú mondott neked?

A bácsi szavai komolyan zavarba hoztak engem, pedig tudtam, hogy átlát rajtam! Hiába akarnám a nyilvánvalót tagadni, látta rajtam, hogy a gyökér szavaitól akadtam ki.

– Menjünk, az ebédet le kell sétálni, és szeretnék is veled beszélni!

Bólintottam, és már tápászkodtam is fel, nem kis félelemmel a belsőmben! Tudtam, hogy hazudni nem fogok neki, attól féltem, meg fog engem utálni, és a másságom miatt nem lesz többé mellettem! Jó ideje sétáltunk a parkban, és amikor megszólalt végre, akkor kezdett a gyomrom igazán remegésbe!

– Mindig is tudtam, hogy van egy titkod, és ez ma be is bizonyosodott! Azt is tudtam, hogy más vagy! Más, de nem rossz!

Az ütő megállt bennem, de az utolsó szavait hallva, kis megkönnyebbülést éreztem.

– Tudod, Andy fiunk is meleg, ezért ő mai napig szenved! Hiába tehetséges, éltanuló, sőt, akármit csinál, mindenben nagyon jó!

Mi a fasz, az angyalom is meleg?

Már nem is az érdekelt, hogy lebuktam, csak az, hogy akire vágyom: hogy találkozzak vele, és megismerjem végre,szintén meleg!

– Tom, a te helyzeted mégis más! Idősebb vagy, vannak barátaid, jó bokszoló vagy, lányokat hajtasz. Értem azt is, hogy miért! Csak egy valami nem fér a vén fejembe!

– Mi az, ami zavarja, Chao bácsi? – kérdeztem szégyenkezve, és sejtésem sem volt, mi lehet az.

– Miért nem mondtad el nekünk? Nem ismersz már minket lassan négy éve? Nincs olyan dolog, ami miatt elengednénk a kezed! Akármi történik, mi kiállunk melletted! Úgy, mint azt ma te is tetted velünk! Magadat sem féltve az én életemvédted!. Jó, én verekedni nem tudok, csak beszélni, viszont nincs olyan, amit érted, vagyis értetek nem tudnék megtenni!

Jólestek a bácsi szavai, megnyugvást éreztem.

– Sajnálom! Féltem, ha kimondom a titkom, onnantól már nem titok többé, és az nekem a végemet jelentené! Nekem a boksz a mindenem, hiszen már csak az maradt nekem! Ezért hajtom a csajokat, az álca miatt, holott minden vágyam egy boldog kapcsolat egy fiúval, hogy találják egy társat!

– Meglesz az is, fiam, hidd el! Csak járj nyitott szívvel! Nem azt mondom, hogy akár már holnap, de te is biztosan megleled a társad! A lelked másik fele valahol már rád vár, úgy mint te őrá!

Mint mindig, most is sikerült a szavaival megnyugtatnia engem, így már szó nélkül sétáltunk haza, és én megint elmulasztottam az angyalomról kérdezni, hiszen nem is volt merszem hozzá. Mi van, ha nem is ilyen társat szánnak neki...

– Tom, hova a faszomba figyelsz! Napok óta mintha itt sem lennél! A jegyeid romlanak, a teljesítményed egyre silányabb! Mi a fasz van veled! Ha így folytatod, annyi neked, és én is leveszem rólad a kezem!

Erik szavai kurva szarul esnek, de sajnos, igaza van, és éppen ezért fájtak! Két hete vallottam a bácsinak, és azóta tudom azt is, hogy az angyalom is olyan, mint én. Viszont azt nem tudom kiverni a fejemből, hogy nem szívesen látnának minket együtt! Próbálom elfelejteni őt, de nem megy!

– Sajnálom, Erik! Ígérem, összeszedem magam! Lassan vége az egyetemnek, utána csak az edzésekre fogok koncentrálni!

Próbáltam megnyugtatni, bár ahogy láttam, már nem is figyelt rám.

– Jó, Tom! Szedd össze magad!

Ennyi, és már le is lépett! Egy magas, feketehajú fiúhoz sietett. Mi van ezzel? Ki az a srác? Odamentem melléjük, és láttam, hogy jóban vannak, viszont a srác nem bokszoló. Figyeltem, de már más szemmel, és semmit sem váltott ki belőlem a nálam jóval magasabb, feketehajú, mediterrán típusú pasi. Erik segít neki, és valami furcsát is érzek!

– Steve, ne simogasd azt a kurva zsákot! Milyen rendőr lesz így belőled!

– Semmilyen, te bolond, vagyis olyan, amilyen, hiszen már rendőr vagyok!

Szóval, haverok. Irányt váltottam, és a saját edzéstervemmel foglalkoztam tovább. Össze kell szednem magam!