– Haver! Ne akard már rám erőltetni azt a bájgúnárt! – szidta meg Jimmy egyetlen barátját.

– Nem akarom rád erőltetni! De Romus is, és én is úgy gondoljuk, ez a pasi nagyon komolyan gondolja, ha már ennyire kapar...

– Te miről beszélsz? Arról, hogy nem hagy lélegezni sem, mert állandóan megjelenik előttem? Ha suliba vagyok, ott vár előtte kezében virággal vagy csokival! Hozzáteszem: az a legolcsóbb csoki, azt nem is szeretem, és ezt el is mondtam már neki többször! Ennek ellenére minden alkalommal azt hozza nekem! Nem is figyel rám sosem... Mondjuk, ezzel te jól jársz, Haver, mert pont a kedvenced!

– Legalább próbálkozik! Adj neki egy esélyt, kicsi!

– De nem foglalkozik azzal, amit én szeretnék! – kelt ki magából a fiú.

– Igazad van! Egy kérdésre válaszolj még nekem, utána békén hagylak, nem hozom többet szóba!

Jimmy bólintott, hogy hallgatja.

– Tetszik neked? – kérdezte félve Kevin.

– Hát...kinek ne tetszene egy ilyen pasi? Helyes, dögös, nem mellesleg gazdag... Tetszik...mégsem ilyen pasira vágyom!

– Értem, kicsi! Akkor valahogy le kéne rázni, koptatni magadról!

Ám még pár héttel később sem sikerült lekoptatnia Jacksont! Már meg is szokta, hogy felbukkan mindenhol, hogy ajándékokkal halmozza el. Nem tolakodó! Sőt, eddig csak a kezét fogta meg. Kezdte azt érezni, hogy szereti ő is, így ad egy esélyt neki! Elmúlt húszéves, és még nem volt senkije, még csak nem is csókolózott senkivel!

Három hónapja udvarolt neki Jackson, amikor elhívta magával egy wellness hétvégére. Csípőből vissza akarta utasítani, végül mégis igen mondott neki. Kevin nem örült, mert az utóbbi hetekben már nem is annyira tetszett neki a fiú! Valamiért mindig szidta, Jimmyt pedig foggal, körömmel óvta, de, hogy miért, arra nem volt válasza.

– Haver, pár hete te beszéltél rá, hogy vegyem komolyan! Akkor most mi a bajod? – kérte számon barátját az utazás előtti nap.

– Nem tetszik nekem a pasi, és Romus sem... Olyan sunyinak tűnik!

– Na, jó, én ezt nem hallgatom tovább! Ha nincs más, leteszem a munkát, mert a nagyi vár, és csomagolnom is kell.

– Vigyázz magadra, kicsi! Kapcsold be a helymeghatározást! És minden este hívjál fel! – adta ki parancsait az idősebb.

Akkor ez már soknak tűnt Jimmynek, de később ez volt az a lépés, ami megmentette őt.

Másnap reggel lázasan készülődött a fiú. Előző nap fodrásznál volt, így a haja már szép kék színű. Gondolta: egy új hajszín kell az új élethez! Illatosan, szőrmentesen dögös ruhákba öltözött. Hiszen tudta, ezen a hétvégén komolyabbra fordul a kapcsolat Jacksonnal.

Fehér szűk vászonnadrág, kék ing, ebben készült indulni. Ahogy meglátta Jackson szemeit felcsillanni, amint meglátta őt, tudta, hogy jól döntött.

– Uhh, Jimmy, kurva jól nézel ki! – nézett végig rajta nyál csorgatva. – És a hajad! Bár nem kértél engedélyt rá... de tetszik!

Jimmy ugyan mosolygott rá, mélyen belül mégis feszültség lett rajta úrrá!

És ez a feszültség nem a hétvégi szex miatt volt már.

Engedélyt kérni? Miért kellett volna? – végig ezekkel a gondolatokkal ült be az autóba.

A járműben ment a klíma, amit nem igazán szeretett, mert mindig megfázott tőle. Ő inkább a szellőt szerette, ami a haját és arcát fújta menet közben. Ezért is nyúlt a gomb után, ki akarta szellőztetni a fejét.

– Mi a faszt csinálsz! – rivallt rá a sofőrje. – Megy a klíma, ne húzd le az ablakot!

Ez egy újabb intő jel volt Jimmy számára, de esélye sem volt a változtatásra.

– Ne haragudj, Jimmy...– szorított a combjára a fiú. – Kemény hetem volt...

Jimmy ugyan elfogadta a bocsánatkérést, mégis rátört egy rossz érzés!

Halvány mosollyal jelezte, hogy érti, és semmi gond, belül pedig máris a menekülésen gondolkodott. A telefonja után nyúlt, gyorsan bekapcsolta, amit a barátja kért tőle, bár korábban túlzásnak vélte. Ezzel egy kis nyugalom költözött a szívébe.

Alig mentek tizenöt percet talán, amikor Jackson a homlokára csapott, ezzel megijesztve a fiút.

– Basszus, otthon hagytam a tárcám! – fordult egy pillanatra Jimmy felé. – Haza kellene ugranom érte...

Mivel választ nem kapott, sőt nem is nagyon volt kíváncsi rá, egyből a háza felé tartott. A ház előtt szó nélkül ki is szállt az autóból, és indult a kapuhoz.

– Te nem jössz? – kérdezte érdekes hangnemben a fiútól.

– Nem! – vágta rá egyből a fiú, de mosolygott közben, nehogy lebukjon előtte. – Itt megvárlak, úgy gyorsabb!

– Dehogy is! – lépett vissza Jackson az autó mellé, és már tépte is fel az ajtót. – Gyere csak velem, Jimmyi!

Bátortalanul, idegesen szállt ki, és indult el utána a házba. Azt tervezte, elmegy innen, véget vetve ennek az egésznek!

A házba lépve, megállt az ajtó közelében, valamiért egyre jobban érezte, hogy Jacksonnal valami nincs rendben!

– Gyere beljebb nyugodtan, ülj le itt a nappaliban! Ott a hűtő, ha éhes, esetleg szomjas vagy!

Mondandója után az emeletre szaladt. Jimmynek eszében sem volt inni vagy akár enni! Sőt, ezzel a pasival már együtt lenni sem akart!

Miért hittem azt, hogy szeretem, ez lehet szerelem? Miért dőltem be neki? – szidta magát, és próbált választ találni.

Gondolataiból kiabálás szakította ki.

– Várj csak, Jackson ezt még megbánod!

Hallotta, ahogy egy lány kiabál, majd a lépcsőn letrappol.

– Két hónapja kefélünk, azt hittem, ez már kapcsolat! – folytatta tovább, majd hirtelen a tekintete Jimmyre tapadt.

– Ne higgy neki, fiú! Minden szava hazugság!

Jimmy felpattant, és készült az időközben kiviharzott lány után menni. Nem is érdekelte a magyarázat! Nem érdekelte az sem, hogy palira vették!

Hónapok óta szédít engem, közben nőkkel fekszik le! Leszarom, csak el innen...

Kilépett az ajtón, már a kaput készült nyitni épp... mikor elragadta hátulról két erős kéz. Esélye sem volt kivergődni a szorításából! És amint erre rájött, zokogásban tört ki.

– Engedj el, Jackson! – kérlelte az erősebbet.

– Te mit képzeltél? Végre hazahoztalak, és el is engedlek? – kacagott, miközben visszatolta a fiút a bejárat felé, majd a nappaliban állt meg. – Ne sírjál, Jimmy! Nem hat meg a könnyed! Ideje, hogy viszonozd, amit a hónapok alatt tettem érted!

Végigsimított a fiú száján, majd hirtelen váltás után egyből megragadta a farkát.

– Én. nem... kértem... semmit! – kiáltott rá a fiú. – Engedj el!

– Majd, ha végeztem veled! – kacagott fel újra Jackson. - Addig is menj az emeletre, és vetkőzz le! – parancsolt rá jóval keményebb hangnemben.

Jimmy beleremegett, félt, mégsem tette azt, amit az előbb parancsolt meg.

– Indulj, – kiáltott rá – vagy itt duglak meg!

– És a wellness? – kérdezte kikerekedett szemmel, pedig tudta, szó sincs semmi ilyesmiről. Egyszerűen csak próbálta húzni az időt.

– Ez a wellness, Jimmy! – mutatott körbe a házon jobb kezével. – Neked, kis csórónak ez a ház, és a szolgáltatás, amit nyújtok majd mellé... ugyanolyan lesz!

A szavai, a sértései, mint egy tőr, úgy hatoltak Jimmy szívébe. Tudta, hogy nincs menekvés, ma ez az őrült lefekszik vele! Mégis valami kibúvót keresett, valami megoldást, hogy ne kelljen sokáig egy fedél alatt lennie vele.

– A táskámra szükségem van! – szólalt meg, miután egy lehetőség jutott eszébe...

Letörölte a könnyeit, arcát apró kezeivel felpofozta. Úgy beszélt a férfihoz, mint aki már bele is törődött a sorsába.

– Amíg vetkőzöl, behozom neked, baby... – nyúlt a fiú csípője után, és készült őt megcsókolni.

Jimmy azonban undorodott tőle, és ez az arcán is látszott. Sajnos, Jackson is észrevette arcán az utálatot, mégsem foglalkozott vele, erőszakosan magához ölelte, és addig harapta, amíg be nem jutott a nyelve. Úgy csapódott az a nyelv a fiú szájába, azt hitte, azon nyomban telibe is hányja a másikat! Nem tetszett neki az érzés, és a csók sem! Mint ahogy az sem, ahogyan elérte, hogy kinyissa neki a száját! Ezért nem is viszonozta a nyelve játékát. Eldöntötte, hogy ha már így kell lennie, ő biztosan nem könnyíti meg!

Jackson hirtelen ellökte magától, majd egy hirtelen mozdulattal a lépcső felé lökte Jimmyt.

– Még csókolózni sem tudsz, te... – nézett végig a fiún undorodva. – Indulj vetkőzni! Remélem, a szopásban jobb leszel!

– Jackson, én még szűz vagyok! – visított fel a fiú, mert kikívánkozó könnyei már a torkát marták.

Jackson csak bambán nézte egy darabig. Talán akkor jutott el a tudatáig, mire is készül pontosan, mégsem mutatta ki, sőt megtiszteltetésnek vette, hogy a fiú, akit hónapok óta kiszemelt magának, számára is meglepően vágyat ébresztett benne!

Ő lesz az első, aki érintheti, és megmártózhat benne! Akkor még ő maga sem tudta, hogy megszerette ezt az ártatlan fiút! Azt hitte, csak a testi vágy az, ami mindig felé húzza. Ha tudta volna már akkor, ott a lépcsőfeljáró előtt, mielőtt megerőszakolta... másképp alakult volna kettejük sorsa!

Jimmy három napig feküdt az ágyban, a sírástól és az erőszaktól legyengülve. Nem evett, és nem is ivott semmit, hiába próbálta Jackson beleerőszakolni. Meg akart halni! Szégyellte, amit vele tett! Szégyellte, hogy túl naiv volt, és bízott egy ilyen emberben! Miért kéne hát, hogy éljen? Se családja, se senkije, aki mellette kiállna!

Ekkor jutott eszébe a nagyija és Kevin barátja, a számára két legfontosabb személy! Eddig nem is gondolt rájuk, mintha valamivel elkábították volna... Már csak a tudat, hogy még sincs teljesen egyedül, erőt adott neki!

Időnként Jackson a dolga végeztével eltűnt pár órára, majd parfümtől bűzösen tért újra vissza. Nemrég ment el, így, ha most nem lép, akkor talán nem is lesz több esélye! Mégsem csinált semmit, mert semmi ereje sem maradt! Készült visszaaludni, hiszen teljesen feladta már! Lassan jött álom a szemére, épp mély álomba zuhant volna, amikor is felzavarta a csengő, majd kiabálás és dübörgés hangja.

Először nem is foglalkozott vele.

Biztos, csak álmodom. – gondolt erre.

Viszont a csengetés, a dörömbölés és kiabálás nem maradt abba...

– Jimmy! Itt vagy? Kicsi, nyisd ki, ha itt vagy, kérlek!

– Jimmy! Romus vagyok, és itt van Kevin is velem!

Ez nem álom! – pattant ki a gyenge fiú szeme. – Itt vannak értem!

Lassan, zokogva mászott ki az ágyból, remegő lábakkal. Fájt a hasa és a feneke, így indult el a fürdőbe. Nem fürödni akart, hiszen tegnap este az a.... megfürdette, és közben kétszer magáévá is tette...

Csak mosakodni készült, emberi külsőt varázsolni magára, és felöltözni. Meztelenül nem mehet ki az utcára, ennyire mégsem vesztette el az önbecsülését! Bár, ha barátai így meglátják... Próbált sietni, minél hamarabb leérni, mielőtt elmennek a barátai vagy Jackson vissza találna jönni! Nem érdekelte a cucca, a telefonja, a tárcája sem! Egy dolog lebegett a szeme előtt: Csak el innen!

Amint az ajtó elé ért, meg sem lepődött, hogy az zárva van. Próbált szólni, de a torkán nem jött ki hang. Az utóbbi napokban nem igazán beszélt, és a száját nem hagyta el más csak fájdalmas nyögés. Apró, erőtlen mancsával ütötte az ajtó lapját, remélte, hogy barátja meghallja a hangját.

– Jimmy? Kicsi, itt vagy? – hallotta, ahogy a barátja szorosan az ajtóra tapad.

Újra zokogott, de ezek már az öröm könnyei voltak. Megmenekült, és van számára holnap! Talán van számára holnap!

– Jimmy, állj el az ajtótól! – kiabált be Romus.

Ő lépett is oldalra azonnal. Erős dübörgő hang, majd az ajtótokostól a földre is zuhant.

– Kicsi! Mi történt veled? – zokogott már előtte térdelve a barátja is vele együtt.

Romus a szája elé kapta kezét, amint meglátta a mindig vidám, tip-top fiút, akibe most szinte csak hálni jár a lélek!

– Mit csinált veled ...az ...az állat? Gyerünk innen!

Akkor a barátainak köszönhetően megmenekült. Új munkát keresett, a sulit esti tagozaton fejezte be. Kevin feljelentést is tett, de nem lett semmi sem belőle. Áldotta az eszét, hogy soha nem vitte haza őt Jackson, így ott is, és a barátainál is biztonságban volt.

Eltelt másfél év az erőszak óta. Jimmy már teljesen jól van azóta. Végre szerelmes, és ez nem csak egy plátói, egyoldalú szerelem. Kevin, Romus, és a többi barátja is áldásukat adták rájuk, hiszen Min Yoongi az ő régi barátjuk is. A régi, rossz emlékeket el kell felejteni! Itt van Yoongi, vele új, szép dolgokat kell megélni!

Egy hónapja alkottak egy párt, amikor teljesen véletlenül Jackson rátalált.

Mindenért, amit vele tett a múltban, és mindenért, amit akár gondolatban készült tenni vele, Yoongi nem hagyta annyiban: jól megverte őt! Biztosította róla, hogy már ő a szerelme és a párja!

Büszke volt rá a szöszi, arcát újra ellepték a keserű, most mégis boldog könnyei.

Hol volt ez a fiú, amikor a szüleim több hónap lelki terror után az utcára dobtak? Amikor a bátyám a haverjaival összevert a kapualjban? Hol volt ő, amikor naivan hittem abban, hogy engem, a korcs, és rusnya fiút valaki szeretheti? Hol volt ő, amikor véresen, erőtlenül feküdtem bezárva a házában... Imádkozva azért, hogy végre vége legyen? Istenem, miért csak most küldted őt hozzám, hogy a védelmezőm és a társam legyen?

Már nem gondolkodott többet a „mi lett volna ha" és a miérteken! Boldog akar lenni, teljes életet élni – vele! Az ő szomorú szeműjével!

Köszönöm szépen, hogy olvasod!❤️