/16+/

– Nézze, Esther asszony, a fiának újra mázlija van, főleg azért, mert repedt bordával és pár karcolással megúszta a zuhanást. Ahogy hallottam, önfejű volt megint! Akár tragédiával is végződhetett volna... Ma éjszakára még bent tartjuk, de holnap hazamehet. Legalább itt pihen!

Az asszony szívéről nagy kő esett le, ahogy az orvos Daniel állapotát ecsetelte. De miért ennyire közvetlen vele? A válasz nagyon egyszerű! A fia olyan gyakran tölt egy-egy éjszakát a sürgősségin, mint aki szinte hazajár. Az asszony emiatt is rezdül meg minden alkalommal, amikor a telefonja megszólal, és ez az oka annak is, hogy már híreket sem hallgat.

Daniel is hallotta, amit a doki mondott az anyjának, de cseppet sem foglalkozott vele. Valamiért még mindig rabja volt azoknak a gyönyörű szemeknek, és ez foglalkoztatta. Az volt az érzése, hogy azok az íriszek beleláttak a lelke mélyére! Míg ő más alkalommal minden szemkontaktust került, most elszakadni sem tudott tőle, valami láthatatlan erő vonzotta felé. Végülis a szőke fiú – akiről azt sem tudta, kicsoda, vagy egyáltalán hogy került az anyja mellé – sem tudta levenni róla a szemét.

– Daniel, hallottad, amit az orvos mondott? – korholta az asszony, jóval nyugodtabb hangulatban, mint pár órával korábban.

Persze fellélegzett, mert most nem lett baja egyetlen fiának, de teljesen mégsem lehet nyugta, amíg ez marad a munkája.

A fiú csak bólintott, jelezvén, hogy hallotta, de válaszra még az anyját sem méltatta. Fáradt volt, és szíve szerint inna is pár pohár sört vagy rövidet, hiszen bolond lenne tagadni, hogy ő is megijedt. Ha történne vele valami, magára maradna az anyja, és sohasem tudná meg, hogy hol van a húga.

Élnem kell miattuk! – minden nap ezt hajtogatja magában, és csakis ez az, ami még életben tartja. Szemét lehunyva ignorálta anyját, tettetve az alvást...

*

Jimmy az orvosi vizsgálat, és a különleges találkozás után sietve kísérte haza nagyiját. Még pihenni is szeretett volna, mielőtt dolgozni megy éjszakára, viszont ember tervez... Ahogy a házuk felé gurult a taxi, már akkor feltűnt a fiúnak a tömeg, ahogy az utcán állnak, és feszengenek.

– Mi történt itt, fiam? – tette fel az okos kérdést nagyija, amitől Jimmy a falra tudott volna mászni.

– Nem tudom, nagyi, mert veled voltam végig a kórházban! Nem gyanús? – kérdezte az asszonytól viccesen.

Már megszokta tőle a sok okos, vagy inkább buta kérdést, de nem teszi szóvá, hiába is nagy benne a kísértés.

– Ajj, Minie, tudom! – játszotta a sértődöttet imádott nagyija. – Gondoltam, írt a barátod, mert ő mindig, mindenről tud.

Ekkor csörrent meg a fiú telefonja. És még látnok is! – gondolta.

Kiszállva a járműből az ismerős szomszédok felé vette az irányt egyből. Jimmy még mosolygott is rajta, milyen fürge lett hirtelen a nagyija, pedig pár perce alig tudott beülni a taxiba. Hát igen, ha friss pletykáról van szó...

– Emberek, itt meg mi történt? Miért van az utcán mindenki?

Már messziről kezdte faggatni a szomszédokat, közben boltjával hadonászott, mint aki készül valakit megfenyíteni. Egy biztos: vicces látványt nyújtott, és a fiú is csak mosolygott rajta.

– Gázszivárgást jelentettek, Hea Jung nagyi, és most próbálják kivizsgálni, viszont addig nem mehet haza senki!

Fasza! Ennyit arról, hogy pihenek, mielőtt még dolgozni megyek! – mérgelődött Jimmy, majd felvette a telefont végre, amely kitartóan csörgött a zsebében.

– Haver! Mi ilyen sürgős?

– Ne Haverozz nekem! Arról mesélj, mi volt a kórházban! – korholta Jimmyt egyből az idősebb. - Azt mondtad, hívsz, és utána át is jössz még a munka előtt!

– Nyugi, Jin! – kuncogott a fiú, mert imádja barátját idegesíteni. – Nagyi jól van, a korához mérten gyógyul, és megkapta a gyógyszereit is. Most pedig a szomszédokkal pletykálkodik.

– Na, ez jó hír, főleg azért, mert a hobbiját űzi épp! – kacagott az idősebb, aki sajátjaként szerette Hea Jung nagyit. - Átjössz még ma meló előtt? Kitaláltam valamit az appunkhoz!

– Nem ígérem, mert egyelőre még a házba sem tudunk bemenni, pedig terveztem, hogy alszom egyet.

– Mi történt? – kérdezte Kevin, miközben már a billentyűkön pötyögött, keresve az infót. – Ja! Már látom: gázszivárgás volt.

– Az, a franc esne bele!

– Gyertek át hozzám, és holnap hazamentek! Rendelek valami finom ételt, és a nagyi is pihenhet!

– Beszélek vele, és visszahívlak!

Egyből bontotta is a vonalat, és az asszonyhoz lépett, bár tudta, hogy úgyis szívesen megy át vele Jinhez. Mióta Jimmy a városba költözött hirtelen, azóta a barátja. Sőt, ő az egyetlen! Ő elfogadta így a fiút, emiatt szereti Kevina nagyija. Haverjai vannak ugyan, de Jimmy nehezen bízik meg az emberekben, főleg mióta a saját szülei és testvérei így elbántak vele. Mit várhat egy idegentől, ha ilyen a saját vére?

*

A villogó neonfeliratnak már a neve is jelezte, – "Love the Rainbow" – hogy az bizony egy melegbár. Jimmy itt dolgozott éjjelente, de nem táncos volt, vagy akár konzumfiú, aki a magányos férfiakat szórakoztatja vagy kényezteti. Nem! Ő pultosként dolgozott, és a vendégekkel, mint esetleges szeretőkkel, nem is foglalkozott. Még akkor sem, ha volt pár neki tetsző finom falat. A munka volt az első.

Ma kicsit később ért be, mert elszórakozta az időt Kevinnel és az új projekttel. A bejáratnál gyors pacsi után már sietett is az öltözőbe. Attól tartott, Romus, a főnöke hazaküldi, ha rossz a kedve. Jóban voltak ugyan, Kevin által évek óta ismerte, de mivel itt ez az ő bárja, nem kivételezhetett vele.

– Jimmy! Miért kapkodsz, innen nem lehet elkésni! Nyugi, Romus még be sem jött! – szólította le V, a kollégája és haverja.

Miközben be nem állt a szája, meztelenre vetkőzött, magára öltve a feszülő, csillogó göncöt. A fiú táncosként keresi kenyerét, és a vendégekkel is szívesen kacérkodik. Azt azonban nem érti, hogy Jimmy az ő kinézetével miért nem teszi.

– Mondtam már, V, hogy előttem ne vetkőzz le, várd meg, míg kimegyek! – hordta le mérgesen a haverját Jimmy.

– Ne már, Jimmy! Meleg létedre nem láttál még faszt vagy meztelen férfit? – kacagott fel a fiú. – A sötét szobában sem jártál még, ahol általában orgia folyik?

– De láttam meztelen pasit, képzeld, de attól még nem szívesen nézegetem a haveromat meztelenül!

– Talán attól félsz, hogy megkívánsz? – lépett a háta mögé V, és kacérkodott vele. – Én benne lennék veled...

– Hülye fasz! Ha az utolsó férfi lennél a földön, akkor sem feküdnék le veled! – Jimmy mérgesen csapta be a szekrénye ajtaját, majd sietve inkább a helyére, a pultba ment.

– Várj már, Jimmy! – szaladt utána a táncosok gyöngye. – Vicceltem csak!

Hétköznap lévén, ma nem számítanak nagy tömegre, épp ezért a mixer szerepet csak egyedül Jimmy tölti be. Szereti ezt csinálni, mert imádja a pörgést, míg a kávézói nyugis meló. Itt levezeti minden feszültségét. Egyből a poharakat és hozzávalókat pakolta, de a táncos fiú még mindig ott loholt a nyomában.

– Jimmy, ma eljön a pasi, akiért hónapok óta csöpög a nyálam... – újságolta harsányan, de észre sem vette, hogy haverját ez egyáltalán nem érdekelte. – Bemutatom neked a haverját, irtó jó pasi! Teamin a neve, és a pasimmal együtt dolgozik.

Jimmy azt sem mondta, hogy jó, mint ahogy azt sem, hogy felejtse el. Tudta, ha vitatkozik a haverjával, sose lenne vége ennek a beszélgetésnek, így csak hümmögött, hogy rendben.

*

Danielt idegesítette a fertőtlenítő szaga! Mit idegesítette? Kurvára rühellte, és ennél jobban már csak a szomszéd ágyon alvó idősebb férfi horkolása akasztotta ki!

Le kell innen lépnem! De hova...

Haza nem mehet, mert az anyja kitérne a hitéből, és egész éjjel csak magyarázna, még úgyis, hogy a fiúnak van egy külön lakása. Azon agyalt még mindig az ágyban fekve, hova menjen, mivel barátja nincs, kollégáival sincs annyira jóban. Így csakis egy ember jöhetett szóba! Hobi! Ő ugyan nem a pasija, de ha feszült, vagy nehéz napja volt, ő mindig kapható volt egy légyottra. Ezen felvidulva cseppet elővette a telefonját, és egyből írt neki egy üzenetet.

Daniel PM : 10:05

Otthon vagy?

Csak tömören... És nem is kellett sokáig várnia a válaszra.

Hobi PM: 10:07

Szeretnéd, hogy itthon legyek?

Yoongi PM :10:09

Már bánom, hogy megkérdeztem...

Ronie PM 10:10

Ne csináld már! Neked mindig itthon vagyok! Mikor jössz?

Yoongi PM :10:13

Hamarosan.

Yoongi kipattant az ágyból, már amennyire a fájó bordája engedte, majd azonnal felöltözött, és a dolgait összeszedve indult is egy ennél jóval csendesebb, nyugodtabb helyre. Amúgy ez így nem igaz, mert ha Ronie visongani kezd kefélés közben, rikácsolva repülnek tova a madarak! Szíve szerint Yoongi sem keresné már fel a fiút, főleg mert annyira nem is jó vele!

Mégsem szakított eddig, mert újabb szexpartnert keresni nem volt semmi kedve. Komoly kapcsolat? Cc'cc, az nem neki való! Őt elviselni, vagy szeretni nem egyszerű! Úgy gondolta, nincs is ilyen fiú.

Taxiban ülve újra az az átható, barna szempár jutott az eszébe.

Mi ütött belém? – kérdezte magától, miközben mérgesen az arcát dörzsölte. – Miért gondolok még mindig rá?

Neki, egy ilyen antiszociális embernek nehéz felfogni, hogy bárki akár érdeklődhet is iránta. Vagy továbbgondolva: ő is érdekelheti azt a fiút, akin tisztán látszott, hogy megkaphat akárkit. Az sem biztos, hogy a srác a fiúkhoz vonzódik.

Addig-addig agyalt Yoongi, hogy már csak arra eszmélt fel, ahogy Ronie háza előtt megállt a taxi.

Ha agyal, az már jó, nem? Végre valaki, aki érdekli...

*

– Helló, baby boy! Lesz egy vodka martini, és annak a táncos babának egy rózsaszín Clover Clubot kérek! Magadnak is keverj valamit, én állom! – kacsintott csábosan egy japán pasi.

– Köszönöm, én nem iszom, de a másik két koktél máris kész! – rázta le Jimmy egyből az egyáltalán nem szimpatikus pasit.

Rohadjon meg, mi az, hogy „lesz"? És még több pasit is fűzöl egyszerre! – szidta magában az unszimpatikus vendéget.

– Jimmy! Jimmy, itt van Jocky!

– Az meg ki a fasz? – nézett értetlenül Jimmy a táncosra, aki úgy ficánkolt, mint akit besóztak.

– Ennyire figyeltél? – az arcába hajolva mondta a nyilvánvalót. – A pasim, és itt van a haverja is! – kacsintott rá, majd a pult vége felé mutatott, ahol a két dögös pasi beszélgetett. Jimmy egyből arra a kapta a fejét.

Nem rossz az a szőke! – gondolta magában, mégsem foglalkozott vele tovább. V intett a pasiknak, hogy menjenek oda. Hetek óta az volt a terve, hogy haverját, és a pasija barátját összemelegítse.

– Jocky!Ő a haverom! Jimmy! – fordult az említett felé, aki pipa volt rá a névhasználat miatt. – Ő itt Teamin!

Attól függetlenül, hogy tetszett neki a fickó, még nem fog a nyakába ugrani, és egyből a sötét szobába menni vele dugni!

– Nem Jimmynek hívnak, V! Ezerszer mondtam már! Attól, hogy tőled elviselem, ne hívjon így mindenféle jöttment idegen!

– Szóljatok, ha innátok valamit!

Mérgesen elfordult tőle, és a másik kettőtől.

– Waw! Igazán tüzes cica, ugye, Teamin, pont az eseted, gyerünk, cserkésszük be!

– Ácsi, Jocky! Te csak velem foglalkozz, ne Jim... akarom mondani James! – lépett közbe V.

*

Yoongi már a lakásba érkezése után tíz perccel megbánta, hogy Roniera esett a választása! Neki a fiú túl impulzív, ha együtt vannak, mindig csak dugni akar, vagy be nem áll a szája.

– Ronie, a kórházból jöttem ki, megrepedt pár bordám, így esély sincs ma dugásra! – próbálta kimenteni magát, mert ma a kufirchoz vele....nem volt semmi kedve.

– Oké, már mondtad, nem vagyok teljesen idióta! – egyből játszotta a sértődöttet.

Végül is érthető: mert hiába tudja, hogy a fiú csak használja, amikor kedve szottyan rá, attól ő kedveli, és még reménykedik. Hátha...

A konyha felé indult, gondolta készít neki valamit, mert szentül hitte, hogy a férfi szívéhez a gyomrán át...

– Készítek kaját neked, gondolom, a kórházban nem ízlett az étel!

– Nem kérek semmit, csak egy takarót és párnát!

– Aludhatsz velem, nem kell semminek sem történnie, amit te nem akarsz! – kacsintott rá, hátha...

A gyógyszereknek hála Yoongi hamar elaludt, aminek már csak azért is örült, mert el tudja felejteni egy időre a barna szemű fiút. Persze rosszul gondolta! Ahogy mély álomba zuhant, úgy tűnt fel előtte a fiú újra meg újra. Álmában meztelenül ölelkeztek, és ami még meglepőbb volt: Yoongi és a névtelen fiú csókolózott! Annyira beleélte magát, szinte érezte, ahogy kényezteti a farkát. Álmában még egy kéjes sóhajt is elengedett. Olyan élethűnek érezte, hogy arra vágyott, igaz legyen! Ahogy a fiú szopta, a csípőjét egyre gyorsabban mozgatva dugta a száját. Mégis megállt hirtelen!

Ez a fiú nem érdemeli meg, hogy ezt csináljam vele!

Azt ugyan nem tudta, miért, de valamiért ezt érezte.

Mégis az érzés, hogy a heréje majd szétrobban, a farka lüktet, mint aki épp az orgazmus felé tart...nagyon valóságos volt! Ekkor esett le neki! Kipattant a szeme, és úgy is volt, ahogy gondolta: Ronie minden ígéretét félretéve bőszen szopta! Már közel volt a kéj, így nem állította le, viszont abban biztos volt, hogy holnap beszél vele erről. Az inger, és a tudat, hogy nem a névtelen fiúval van... Ronie hajába kapaszkodott, és gyors csípőmozgásokkal ért el a csúcsra.

*

– Jimmy!.. Bocsi! Jimmy, várj meg! – V megtorpant, ahogy a fiú hirtelen felé fordult, azt hitte, még be is húz neki egyet. - Ne haragudj!

– Miért kéne? Egymás között hívhatsz, ahogy akarsz, de a vendégek előtt nem! – fáradt volt már Jimmy, és ettől igencsak ingerlékeny.

– Rendben! – mondta V, miután nagy sóhaj hagyta el a száját.

Bár Jimmy nem igazán közeledik hozzá, ő mégis szeretne a barátja lenni, főleg azért, mert ezen a helyen nem igazán kedveli őt senki.

– Na, mi a véleményed Teaminről? Jó pasi, mi?

– Nem rossz, de én ehhez most fáradt vagyok! Holnap reggel dolgozni megyek, most nincs más vágyam, csak az, hogy végre vízszintesben legyek! Ráadásul ma nem is otthon alszom, és vár a barátom.

– Neked van valakid? – kérdezte V döbbenten. - Ha tudom, nem szervezkedek!

– A barátom, és nem a pasim! – tisztázta a helyzetet gyorsan Jimmy. – Leléptem! Holnap találkozunk!

Ezzel intett is a döbbent fiúnak, és indult a taxihoz, ami munka után mindig hazaszállítja.

Jól sejtette: Kevinnem feküdt le, amíg haza nem ért. Nagyija már az igazak álmát aludta, míg ő vacsorával és egy üveg behűtött Asahival várta. Gondolta, a fiúnak jólesne a társasága. Jimmy ezért is kedvelte annyira, és épp ezért volt ő az egyetlen barátja.

– Nem is tudom, mi lenne velem nélküled, Jin! Miért nem vagy te az esetem? – kacagott Jimmy, majd megitta az utolsó kortyot.

– Hát, ahhoz Romusnak is lenne pár szava! – kacagott vele, majd a kukába vitte az üres üvegeket. - Iszunk még egyet?

– Nem! Én hulla vagyok, ne haragudj!

– Dehogy haragszom! Jó éjt, barátom!

*

Éles fájdalom hasított a bordájába, és mellé még a levegője is beragadt! Yoongi úgy érezte magát, mint akinek a mellkasán ugrálnak! Viszont erről szó sem volt, csak az éjszakai spontán szopás után annyira ellazult, hogy sikerült felvennie egy kicsavart pózt. Amint magához tért, először az órára nézett, és azonnal ki is akadt, mert már rég nem aludt ennyit, és ilyen mélyen!

A másik dolog, ami feltűnt, az a sült hús illata! Üdén, mégis mint egy nyugdíjas, úgy sétált ki a konyhába, a jó illatok irányába.

Bassza meg, tegnap dél óta nem is ettem! – erre gondolt, amikor a gyomra egyre hangosabban morgott.

– Jó reggelt, vagyis szép napot, Yoongi! – vigyorgott rá Hobi, és indult is felé egy csókot lopni.

– Nincs csók! – fordult el azonnal tőle.

– Próbálkozni azért szabad, nem? Azt is mondtad este, hogy nincs semmi, mégis élvezettel dugtad a számat éjjel!

– Arról nem tehetek, hogy álmomból arra kelek... – megrántotta a vállát, és úgy ment az asztalhoz, mint aki jól végezte dolgát.

A témát lezártnak tekintette, és ha ez a fiúnak nem tetszik... Ronienak rosszul esett ez is, mint az ismeretségük alatt már sok más dolog, de egyelőre jó így neki. Kitálalta az ételt, és leült vele szembe enni.

– Reménykedni azért szabad, nem? Talán egyszer kedvelni fogsz engem...

– Reménykedni? Persze, azt lehet...

Az étkezést csendben folytatták, érezhető volt közöttük a feszültség, és a ki nem mondott kérdések miatt csend telepedett rájuk. Yoongi tudta, hogy ennek a dolognak véget kell vetnie, ahogy már egy ideje tervezte.

– Be kell szaladnom a kávézóba, talán még a váltásra oda is érek. Várnak rám, mert viszem a fizetésüket. – törte meg a csendet Ronie. – Van kedved velem jönni? Úgysem voltál még ott!

– Mehetek! – válaszolta egyből Yoongi, amivel sikerült még önmagát is meglepnie. – Utána haza kell mennem, anyám már biztos kerestet...

Végre eszedbe jutott az asszony! – szidta csendben magát.

Amíg az üzlet felé tartottak, kussban ültek egymás mellett az autóban, és a kapcsolatukon agyaltak. Akármilyen is a természete, Yoongi nem akart bunkó lenni, és szemét módjára szakítani vele! A szavakat, és a módot kereste, hogy közölje Ronieval, de lecsúszott róla, mert épp beálltak a parkolóba.

Yoongi csak ámult, hogy milyen szép helyen van az üzlet. Tátott szájjal figyelte a gyönyörű sétányt, és a cseresznyefákat. Elmélázva sétált a fiú mellett, egészen addig, amíg a kávézóba be nem léptek.

– Szia, Jimmy! Köszi, hogy megvártál! – üdvözölte mosolyogva beosztottját Ronie.

Yoongi a berendezést és a vendégeket pásztázta épp, amikor megakadt valamin a szeme... Földbe gyökerezett lábbal nézte, és újra érezte, ahogy ismét elvész abban a gyönyörű, barna szempárban, amely belelát a lelke legmélyére... 

Köszönöm szépen, hogy olvasod és adtál nekem egy csillagot 😘