Üvegcsörömpölés, bútorcsapódás, ordináré káromkodás hangja járta át a házat, és zavarta meg az amúgy csendes környéket. Jackson tört, zúzott szabályosan tombolt, szinte mindent összetört, ami csak a házban mozdítható volt! Szidta Craiget, Jimmyt még az idegent is, aki szétverte a képét. Mégsem a lila foltok, a vérző orra és szája miatt mérges!

– Még hogy ő a pasija, és szerelmesek egymásba!

Újra meghúzta a kezében lévő már szinte üres üveget, és tovább rugdosódott, káromkodott. Első sorban magát szidta, amiért így elbánt a fiúval, pedig még szereti is! Azt hitte, ha akkor nem szökik meg tőle, lassan megbékélt volna Jimmy a helyzetével, és mai napig együtt lennének. Ilyen hülyeséget!

A másik, a mogorva fickó, akinek olyan erős az ökle, hogy még most is érzi magán, mintha csak nemrég ütötte volna meg! Forrongó dühét csak úgy tudja enyhíteni, ha a kicsi babyjét visszaszerezni! Legalább is így érezte. Előtte viszont van pár ember, akinek bűnhődnie kell! Ivott még egy darabig, majd, amikor az üveg már kiürült, egy másik után nyúlt. Ahogy a drága párlat folyt le a torkán, úgy világosodott meg. Tudta is, kivel kezdi! Kit fog először is megleckéztetni...

Előkotorta zsebéből a telefont, közben még mindig folyt a véres nyála. A pia meghozta kellő hatását, mert a szétvert arcán már csak nevetni tudott. De, mint már mondtam: megszületett gonosz, most kába fejében a terv... akit kész először megbüntetni...

Azonnal kikereste a számot, majd hitvány vigyorral az arcán már indította is a hívást. Pár pillanatot várt csak, de már káromkodott is hangosan, hogy miért nem veszi fel az a...

– Halló, itt Brian park...

– Briannn... – köszöntötte önelégülten.

– Kivel...

– Ne mondd már, hogy nem ismerted meg a hangom! – kacagott a vonal végén. – Jackson vagyok!

– Hja. Mit akarsz tőlem? – váltott lekezelő módba a hívott fél. – Mondtam, hogy ne hívogass!

– Hátrább az agarakkal, ha megtudod, kit találtam meg, egyből jobb kedved lesz!

– Mondjad már! Nem érek rá erre!

– A kis porcelán babád!

– Mi...? Ki...?

– Á, dehogy is, Miki! – kacagott fel a férfi. Nagyon tetszett neki a másik döbbent, meglepett hangját hallani. – Kim Victor, a fiúkád ... A cicuskád!

– Nekem... nem... a fiúkám.

– Cc-Cc-Cc. Persze! Akkor csak hobbiból utazgatott hozzád a kicsi V...Mindenki tudja, hogy szerelmes vagy... és a képek is ezt mutatták...

– Azt ajánlom, most fejezd be, Jackson! – próbálta az említett fenyegetni még mérsékelt hangon.

– Mert mi lesz? A kis menyasszonyod a tűsarkújával veri szét a fejemet? – nevetett még mindig gusztustalanul, mert élvezte, hogy a vonal végén ledöbbentette vagy megijesztette a fiút. – Szóval, ha érdekel, hol is van...

– Jól van V? – váltott szelídebb hangra a hívott fél.

– Hoppá! Csak nem eszedbe jutott, kiről van szó! Hm... és aggódsz is érte...

– Fejezd be! Hol van Victor?

– Már bánom, hogy téged hívtalak! Lehet, az apját kellett volna...

– Mit akarsz tulajdonképpen? Meg ne tedd! Hol van ő?

–Washingtonban. Ha itt vagy, hívj fel!

– Rendben! Pár nap...

Végig sem hallgatta, már bontotta a vonalat, hiszen elérte, amit akart. Hatra dőlve meghúzta az üveget. Arcára újra gonosz mosoly költözött, és már tervezte is, mi lesz a következő lépése.

– Most te következel, tűzoltó fiúka...

Újabb korty a méregdrága whiskyből, majd a telefon után nyúlt ismét. Tudta, hogy tesz neki keresztbe! Elég lesz-e ahhoz, hogy szakítsanak, és a babyje elhagyja-e? Ezt csak remélte!

*

Míg Jackson a második üveg méregdrága Macallan whiskyt nyakalta, Victor és Jocky a perceket számolták már, hogy mikor érnek végre haza.

Három nap!! Mondhatnánk, hogy csak? Ez egy tág fogalom, kinek miért is fontos! Három nap múlva vizsga, vagy talán akkor utazik valaki a nászútjára... Persze ha a pihenőnkről, vagy nyaralásból hátralevő időről lenne szó, akkor igen.

De három nap, amikor nem lehetsz a szerelmeddel! Nem láthatod, vagy ölelheted szorosan magadhoz... az igencsak sok idő! A két fiúnak ezek a napok egymás nélkül maga a pokol volt. Míg Jock dolgozott, és mellette Daniel húga után kutatott, addig V magába roskadva, otthon unatkozott.

Jock eleve olyan állapotban volt már, hogy a sötét szobába is berángatta volna párját, ott levezetve rajta a frusztrációját, amire régebben volt is példa, de ez a kapcsolat már jóval több ennél, és nem csak egyszerű numerát szeretne! Kényeztetni, ölelni és csókolni akarja Victort egész éjjel! Reggel mellette felébredni! A kócos haját, jellegzetes mosolyát akarta meglátni elsőnek!

Három nap nélküle... Ez kellett ahhoz, hogy rájöjjön: menthetetlenül szerelmes!

V is így érez, de ő jóval régebben. Ezért is óvja ezt a kapcsolatot, ha kell foggal, körömmel!

Kihagyták a sötét szobát, az autót is, pedig ott igencsak egymásnak estek már. Így a lift sem jöhetett szóba, csakis a hatalmas ágy! A lakás ajtajától míg az említett bútorhoz jutottak, szinte minden ruhájuktól meg is váltak. Jock már az ölében cipelte Victort az utolsó métereken az ágy felé, közben harapdálták, szívták egymás száját és nyelvét. Addig váltak csak el, míg a nyuszi az ágyra hajította szerelmét. Majd egy hirtelen mozdulattal, már nem tökölve tovább, lerántotta az utolsó textilt, ami takarta a farkát. Amint a szeme elé tárult V nyúlánk, kívánatos tagja, érezte, ahogy elcsöppen a sajátja. Gyorsan megvált a boxerétől, majd máris a fiúra vetődött. V kacagva karolta át, majd húzta őt magához, minél közelebb. Egyből szenvedéllyel csókolta meg, talán úgy, ahogy eddig még sohasem! Boldog volt, mert érezte, hogy a másik is szerelmes, hiába nem mondja ki: elég volt csak a szemeibe nézni!

Míg V a nyelvével párja szájában hadakozott, addig Jock már a fiú bejáratánál szorgoskodott. Nem szokásuk finomkodni, és most sem tervezte. Mégis ahhoz képest a szokásosnál tovább készítette elő. Csókolta, kényeztette a testét, mintha incselkedne vele. Holmi tágítással ez alkalommal sem húzta sokáig az időt. Amint jónak látta, máris V lábai között térdelt, majd farkát a rózsájához pozícionálta. Két kézzel markolta meg a fiú csípőjét, úgy húzta magához, vagy magára, egyre közelebb, és egyre mélyebbre... Mivel Jocky türelme most is véges, hiába is szerelmes... egy hirtelen mozdulattal szinte felnyársalta őt.

Vic felvisított ugyan, de nagyon élvezte... és hamarosan öblös nyögések, majd az ágy nyikorgó hangja törte meg a csendet. Mindaddig, míg a két fiú szinte egyszerre el nem élvezett. Ez az aktus nem tartott most sokáig, de nem is bánják, hiszen előttük az éjszaka, és van is mit bepótolniuk!

V felriadt álmából, és kábán nézett körül, hirtelen nem tudta hol, és ki mellett riadt fel. De ez nem azért van ám, mert csalja a nyuszit, vagy sűrűn váltogatja a partnereit, csakis azért, mert álmában, – ami neki nem is nagyon tetszett – mással hempergett. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját, amint rájött: Jockie mellett ébredt. Hozzábújva hunyta le a szemét, hiszen nincs más hely, ahol most, vagy a jövőben boldogabban lenne!

Az álom, amelyből felriadt, és azt kívánta, sohase váljon valóra, egy régi történet, amit jó mélyen elrejtett a szürkeállományába. Egy fiúról szólt az álom, akit apja vagyona miatt raboltak el. Majd miután a férfi nem volt hajlandó fizetni, megerőszakolták és játszadoztak vele rendszeresen. A fiú belebetegedett a tudatba, hogy apja a kisujját sem mozdította érte! És mindezt azért, mert a fiúkat szerette... Mint mondtam, ez Vic a rémálma. Vagy talán alapja is van, ha már ezt látja rendszeresen? Az biztos, ha ez megtörtént, érthető, hogy V miért is szökött el otthonról!

*

A felkelő nap fénye Jimmy haját aranyszínűre színezte, miközben Daniel egy-egy tincset az ujjára tekerve játszott vele, és igencsak meglepő módon nagyon is élvezte. És míg Jocky, Vic kócos feje látványának örült reggel, addig Daniel annak, hogy Jimmy a mellkasán mozdulatlanul aludt egész éjjel. Nem is csoda, hiszen Daniel tett róla... Ha pár nappal korábban azt hitte, csak álom ez az egész, hogy egy ilyen fiú szóba áll vele, sőt még szereti is, szeretheti őt... akkor a tegnap történtek után vajon mikor esik le neki, hogy ez a valóság, és ez igenis vele történik?

Addig, addig csavargatta a kósza tincseket, hogy Jimmy a mellkasán mocorogni kezdett. Le is fagyott cseppet, mert nem akarta, hogy a pillanatnak vége legyen. Még levegőt sem vett, csak magában rimánkodott, hogy a szöszi fel ne ébredjen. Minden pillanatot ki akart élvezni vele, ami persze az éjjel is sikerült. Főként azért, mert ez volt az első alkalom, hogy ő a szájával elégített ki valakit! Ugyanis neki a kézfogás, ölelkezés, a cirógatások, és a csók új dolgok. Mégis, mintha sohasem kerülte volna ezeket a testi kontaktusokat, profi módon jutalmazta meg a fiút, akit épp most is cirógatott.

De hiába tartotta vissza a levegőt, és állt le a cirógatással, Jimmy akkor is felébredt. Egy pillanatig csak némán nézték egymást, majd Daniel elragadva szerelme tarkóját, lecsapott a kívánatos ajkakra. Bár jólesett a csók, és még bele is szusszantak mind a ketten, nem mehettek tovább, mert Jimmynek dolgoznia kell. Hiába is fokozódott bennük a vágy... Ezért bár kelletlenül, de elváltak egymástól, majd készülődni kezdtek.

Együtt indultak a zuhanyba, ami igencsak viccesre sikeredett. Ugyanis bár kielégítette egymást a két fiú az éjjel, sőt már meztelenül is látták egymást, mégis amint a zuhanyba léptek, hirtelen szégyenlősek lettek. A két cuki pofa pironkodva szappanozta magát. majd, amikor rájöttek, ez mennyire abszurd, jóízűen nevetve, már egymás felé fordulva mosakodtak. Még ennek az apróságnak is örültek mind a ketten.

Mégis Daniel esze a tegnap történteken járt. Nem az együttlétre, hanem arra a fickóra gondolt, akit a parkolóban helybenhagyott. Látta rajta, hogy ennyivel nem éri be! Sőt, most, hogy tudja, Jimmy mást szeret, biztosan jön még a fekete leves! Büszkén mosta le szerelme hátát, hiszen tudja, nem kis dolog, amint ő átélt, mégis továbblépett. Legalábbis próbál. De ő is itt van már mellette, és nem engedi, hogy innentől kezdve akármi baj érje!

A fürdés végeztével, gyorsan elkészültek, mert ma a párja nyitja a kávézót, és utál késni. Mivel Daniel a héten már nem lesz szolgálatban, úgy döntött, egész nap mellette lesz. A sarokból fog rá vigyázni.

Jimmy eleinte ellenkezett, nem akart gondot okozni. De a szíve mélyén örült, boldoggá tette, hogy aggódik valaki érte! Ujjaikat összekulcsolva indultak el a kávézóba, közben felesleges dolgokról fecsegtek.

– Jock írt még tegnap délután, hogy megvan a húgom! – újságolta Daniel boldogan, amikor szerelme a kávéját épp elé rakta.

– Ez nagyon jó hír! Menj, beszélj vele!

– Nem! – rázta meg a fejét határozottan a fiú. – Nem hagylak magadra, inkább idehívom őket. És a tegnapit is el kell mondania nekik.

Majd miután megszületett fejében ez az ötlet, máris elővette a telefont, és írt egy üzenetet.

– De... – Jimmy próbált vitába szállni vele, hiszen tudja, mennyire fontos neki a húga.

Aztán igazat adott Danielnek: igen, ők a barátaik, tudniuk kell róla, mi történt tegnap. Lágy csókot nyomott tűzoltója szájára, majd a visszament a pultba.

Daniel sikerrel járt, mert pontban délben a barátai szállingózni kezdtek. Kevin és Nam volt az első, majd Ron, és végül a nyuszijuk érkezett meg, aki Ron sajnálatára magával hozta a párját, amit ő egy szájhúzással értékelt. Indult is a pulthoz Jimmyt Kevin karjaiból kimenteni. Meg aztán pár napja nem látta, ő is meg akarta ölelgetni. Mielőtt még mellé ért volna, Vic visítva ugrott a kicsi nyakába.

– Jim! Jól vagy? – kérdezte vigyorogva.

Észre sem vette, hogy Ron a háta mögött igencsak pipa.

– Tegnap találkoztunk, Vic! – söpörte le magáról a fiú karjait Jimmy. – Majd beszélünk! –próbálta minél halkabban odasúgni neki.

A fiú örült, hogy barátja valamit el akar neki mondani! Ezért kihúzott vállal, büszkén indult vissza a társaságba. Akkor vette észre Ronie-ot, és villámokat szóró tekintetét, de nem foglalkozva már vele szerelme mellett elfoglalta a helyét.

Végül Jimmy és Ron együtt készítették el a kávét, majd vitték ki tálcán a barátaik elé.

– Mondd már nyuszi, mit találtál! – kérte számon Daniel türelmetlenül szemtelen barátját.

– Tegnap délután óta fel sem hívtál! Kevin is várt titeket, de oda sem jöttetek el! Most mégis miért olyan fontos? Ha eddig ráért, várj egy kicsit!

– Nem néztem a telefonom! – csapott az asztalra mérgesen Daniel. Jimmy meg is rezzent kicsit, de nem annyira, hogy féljen tőle. – Amúgy meg tegnap történt valami...

– Dan, nem vagyunk kíváncsiak arra, mit csináltatok ti ketten! – szólt rá Ronie cseppet sem kedvesen.

Tévedés ne essék, ő nem féltékeny. Vic látványától ilyen.

– Ron! Először is, biztosan nem kötném az orrotokra, ha köztünk Jimmyvel történne valami! Ez a mi magánügyünk! Másodszor pedig...

– Elég legyen! – csapott az asztalra Jimmy.

A társaság azonnal megkukult, úgy néztek fel rá. Hiszen az, hogy ő felemelje a hangját, nem mindennapi.

– Én is itt ülök, ez nem zavar?

Daniel félve nyúlt a keze után, ami érthető, még ő sem látta ezt az arcát.

– Fontos dolog miatt vagyunk itt, nem a mi szerelmi életünket kibeszélni! – ezt már jóval mérsékeltebb hangon mondta Jimmy, és nagyon hálás volt a sajátjára fonódó ujjaknak.

– Oké, akkor mondom, nem húzlak tovább! Különben Jimmyke a végén még lecsap! Incselkedett Jocky tovább.

– Várj! – szólt rá a szöszi. – Először mi szeretnénk elmondani, mi is történt tegnap.

A párjára nézett, amiből a fiú tudta, neki kell beszélnie. Lassan fogott hozzá, közben figyelte, ahogy a barátaik reagálnak rá. Ron és Kevin először Daniel jobb öklét nézte meg, mintha az valami megerősítés lenne. Majd, amikor rájöttek, ez az igazság...

– Az a rohadék!

Egy újabb döbbenet érte a kis csapatot, hiszen aki ez alkalommal kifordult magából, az Nam volt.

– Meg... fogom... ölni! – szitkozódott ökölbe szorított kézzel.

Érthető, hogy ennyire kiakadt, hiszen ő és Kevin látták el annak idején Jimmy sebeit. Ők ápolták a fiút.

– Ácsi! – szólt rájuk Jock. – Én rendőr vagyok, és talán tudok segíteni!

Erre Nam is kezdett megnyugodni.

– Hogyan? – fordult egyből felé Vic, és persze mindenki. – Mondd, hogy nem lehet Jimnek baja!

Szinte rimánkodott már a fiú, szemeit, torkát a kikívánkozó könnyek és sírás marta.

– Kitalálunk valamit, baby! – simított lágyan párja arcára Jock.

– Köszönöm szépen! – Jimmy sírástól torzult hangja zavarta meg őket.

Ron és Kevin is felállt, indult felé vigaszt nyújtani, de már nincs rájuk szükség, hiszen ott a szerelme, aki szorosan öleli.

– Ne köszönd! Természetes, hogy a barátoknak segítünk! Akkor elmondom, amit én tudtam meg. Persze, ha még érdekel!

– Nyuszi!! – szólt rá egyszerre mindenki.

Erre ő csak vigyorgott, hosszú hajába túrt, majd úgy kezdett neki.

Jimmy újra sírni kezdett, de azok a könnyek már az örömtől jöttek.

– Szóval, Kevin és Jimmy ügyesek voltak! A húgod új neve Barbara Cruise, és Fairfaxban él. Holnap mehetünk is megkeresni, Dan, ha neked megfelel!

– Persze! – vágta rá azonnal Daniel, majd a fiúra nézett, aki már görcsösen kapaszkodott a karjába. – Eljössz velem, szépségem?

Jimmyt újra a hányás és az ájulás kerülgette. Egyre szorosabban bújt párja óvó ölelésébe. Természetesen vele szeretne lenni, és támogatni őt, mégis a város, ahova készül, már csak a nevét hallva hidegrázást okoz neki! A város, ahova születése után költöztek, majd, ahol felnőtt! Ahol annyian bántották, majd az utcára dobták őt!

Képes lesz vajon az angyalkánk oda visszamenni? 

Köszönöm szépen , hogy velem tartasz. ❤️