Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

*6*🔞

Kook ❤️

Nem titok senki számára sem, hogy én nem villám esküvőt terveztem, nem így akartam oltár elé állítani szerelmem.
Persze nem is egy hetedhét országra szóló lakodalmat!
De egy házat, ha nem is azt, amiben felnőttem, mindenképp szeretnék hármunknak!
Azt is tudom először kurva idióta módon viselkedtem, ami nálam hiába is megszokott, de a végeredmény a lényeg!
Mond, hogy igazam van...!
Én akarom Őt és Ő is viszont engem.

Min Jee hidegzuhanya, (már bocs, hogy így említem) után elég sűrű napok következtek.
Pajti még mindig nem tud semmit, így neki lesz majd a legnagyobb meglepetés amikor végre ÖRÖKRE velünk lehet.
Nem avattuk még be, mert félünk tőle valami még mindig közbe jöhet ...

Az esküvőről persze tud ő is, és azóta csakis arról beszél mindenkivel, persze bőszen tervezget. Egyem meg...
Imádott nagypapájával, akivel megbeszélték egyforma öltönyt vesznek fel.
Suga-val és Jhope-al velük az ajándékot és a díszletet tervezték meg. Nam-mal ő a házigazda lesz, mert nem engedték szerelmével, hogy a bárban tartsuk. Velük pedig azt, hogy milyen ételt készítsenek, rendeljenek.
Persze az két okos gyermek Akio és Hiroto sem maradhat ki, hiszen ők is örömmel tervezgetnek valamit.
És hogy mit!? - Az megjepetés apa! Vagyis hiába is faggatod Kook gyermeket, mindig ez a válasza.
Suny a nagy szervezkedő sem maradhat ám ki, mert őt és Jint is bevonta már pajti, vagyis ha jobban belegondolok... Mindenkit aki számít, hiszen ők is a családunk részei, a barátaink!
Így tényleg mindenki a nagy napunkra koncentrál, még a Tae és San páros is.
Mi pedig hátra is dőlhetnénk akár , vagy tudnék jobbat...
Bassza meg elkalandoztam!
Szóval semmi dolgunk sem lenne, mégis ott a de!
Ugyanis angyalkám semmit sem bíz a véletlenre.
Engedélyek rendben, ezt együtt intéztük kéz a kézben. Ez megvallom hagyott mögöttünk pár furcsa képet. Engem nem érdekel, ki mit gondol vagy, hogy néz rám, de attól még féltem az angyalkám.
Neki sajnos van már rossz tapasztalata a homofób emberek szemétkedéseivel kapcsolatban.
Míg én évekig a fejem a homokba dugtam és a háttérbe vonulva csak az árral úsztam. Így ezekből kimaradtam.
Oké már mellette vagyok, ha kell életem árán is megvédem, de én mégis féltem...
Ezért is megegyeztünk valamiben, és ezt csakis az ő védelmére, hiába is vágyom az ellenkezőjére...
Az utcán vagy idegenek társaságban visszafogottan viselkedünk, és csakis otthon vagy ahol ismernek minket, mutatjuk meg szerelmünk.
Újra elviszem majd Párizsba, vagy olyan városba ahol nyugodtan sétálhatunk kéz a kézben, vagy meg is csókolhatom az utcán akár, ha úgy tartja kedvem.
Szerencsére, mind a kettőnknek ez a véleménye, így sikeresen jutottunk ebben a témában dűlőre...
Ezek után szerelmünk, csak szűk családi körben akik ismernek minket , és a lakásunk ajtaja mögött éljük!
Hát igen, ez simán ment, de az, hogy miben valljunk egymásnak az oltár előtt örök szerelmet és hűséget...
Na az viszont...

Régimódinak hívott, mert én fekete öltönyben terveztem.
Hiába mondtam neki, hogy ő viszont fehérben legyen, felhoztam még a Yin-yang elméletet is, hiszen mindent szeret, ami ...
De vesztettem... Úgy megpuhított..., istenem még most is fáj a ...
Szóval hiába is vagyok erős, és határozott.
Vele szemben vagy inkább mellette csak egy gyenge szerelmes fiú lehetek...
Beismerem, nekem ő a kriptonitom! Minden erőm elveszítem vele szemben, de még így is Őt akarom magam mellett tudni örökre!
Vagy legalább is ebbe az életbe.

A következő dolog, ami abban a gyönyörű fejében megszületett, engem meg teljesen ki is készített...
Az az esküvőnk előtti éjszaka, és amit kakukkom kitalált, hogy töltsük külön, mert így a szokás.
Utána úgy sem válunk többet el egymástól!

És én... bár tudom mind a ketten megszívjuk egymás hiányát, mégis bele mentem.
Miért ne hoznám meg érte ezt az áldozatot!? Gondoltam legalább ezt csináljuk rendesen.
Na és hab a tortán!?
Fogadjunk ezt úgy sem találjátok ki!!
Min Jee tanít táncolni.
És hogy miért ő!?

Ugyanis mi is próbálkoztunk vele, de a gyakorlás vége egy újabb mámoros óra lett.
Ajj ahogy hozzám simult...
Nem vagyok fából na!
Kakukkomnak jól megy, ez is, így míg én Min Jee lábát taposom, mert annyira béna vagyok, addig ő intézi, amit kell, persze azért, ha látja ki is nevet...

Három nap van az esküvőig, mára pedig Tae és San egy legénybúcsút szervezet...
Meg kell mondjam azért ettől egy kicsit félek. Persze a barátaink jönnek, kivéve persze a csajok és mi kakukkommal együtt leszünk.
Mégis egy melegbárban foglaltak helyet, és ez az első nekünk...

Szóval már értitek a félelmemet!?
De, ha nem elmagyarázom.
Félreértés ne essék, nem angyalkámban nem bízom!
Nem!
Hanem a többi meleg, és szingli férfiben!

-Bonbon! Drágám! Vajon meddig szólított, mire idióta agyamig a hangja eljutott? - Most hívott Min Jee és képzeld kik látogattak el a városba? Bassza meg, levagyok fagyva, és ha újra rootolnám az agyam sem tudnék erre válaszolni.

-Nem tudom édesem, de te elmondod úgy is... Próbáltam érdeklődő arcot vágni.

-Kai & Aoi meg persze a kicsi Anna. Mi lenne, ha.... Na tessék még ez is.
A pasi, akire kurva féltékeny voltam, persze ok nélkül... Viszont remek emberek, és a társaságuk is az...

-Persze hívjuk meg őket! De... És már hajoltam is hozzá, mert eddig az előttem a sarkán ülve figyelt. Szemei egyből csillogtak, arca ragyogott, vajon mire gondolt a kis mocsok!?
- A legénybúcsúra is jönniük kéne!

Na és ez nekem miért lenne jó!?
Mert ha többen vagyunk, senki sem tudja szerelmem megkörnyékezni...
Beteges ez a féltékenység!? Mentségemre szóljon féltem őt!

Jimin ❤️

Látom, ahogy bonbon rágódik valamin, és szerintem tudom is min. Persze nem Kai-ra féltékeny mert azt már át beszéltük.
Azon agyal annyira, hogy este Tae és San milyen helyre szervezték a legénybúcsút...
Tisztában vagyok vele, mi jár a fejébe, mint abban is, ha nem lazítom el egy kellemetlen estének nézünk elébe. Főleg azért is mert ahogy nézem miközben elgondolkodva az arcát dörzsöli, rendesen mintha az ágyékomnál érezném, közben szája szélét is harapdálja.
Áhh nekem elég is volt ennyi.

Lassan közelitek hozzá, ujjaim a térdén, és combján át simítják meg isteni ágyékát.
Először nem is szándékozom ujjaim onnan elvenni csakis éreztetni szeretném, hogy akarom, és kívánom őt.
Farkam már tótágast áll, de bonbonom tagjában sem csalódtam az is készen áll...

-Mire készülsz kakukk? Mintha nem tudná... Ujjaim lassan csúsztattam a pólója alá, és kockáin végig simítva kerestem meg imádott bimbóját.
A távolságot még mindig tartva játszottam rajta jobbkezemmel, míg ballal máris a farkát vettem célba. Szerelmem a kanapé huzatba kapaszkodott. Eddig...
Majd hirtelen a tarkóm után kapott és magához rántott.
Nem engedtem neki, hogy máris az ajkamra marjon, előtte volt neki mondandóm...

-Bízz bennem bonbon! Szorítottam tagjára, mire kikerekedett a szeme, és megrándult farka. - Ne agyalj feleslegesen, még akkor sem, ha azzal beindítasz engem! Mondani készült valamit, de azt már nem engedtem, mert be élesítettem egy fegyvert és azt muszáj minél hamarabb használatba vennem...
Inkább már én martam a szájára közben az ölébe is ültem, amit ő az imádott röfögésével értékelt.
Kezei hamar megtalálták a helyüket és a nagy csókcsatákban arra eszméltem, félmeztelenre vetkőztetett.
De, hogy? És mikor...
Persze igencsak gyakorlottak vagyunk mi már ebben, vagyis nem, mert még rajtam van a boxerem...
Csípőmnél fogva emelt meg egészen addig míg a még anyagba bújtatott tagom az arca előtt nem lüktetett.
Én kezdeményeztem, most mégis újra bonbon az, aki irányít engem.
De tudjátok mit!? Nem is bánom, főleg most ahogy azt érzem ahogy leheletével cirógatja a tagom...
Két kezemmel az ágytámlába kapaszkodom, míg szerelmem a fenekemnél fogva játszik a....
Áhh még csak hozzá sem ért, mégis érzem már kopogtat a kéj.
Valamit tennem kell, különben szárazon megyek el. Ficánkolni kezdek, mert tudom a szavak most nem sokat érnek...

-Nyugi kakukk... Bízz bennem!

Kook ❤️

Markomban tartom a világ legszebb fenekét, számmal, leheletemmel kényeztettem szintén a világ legszebb péniszével kitömött boxerét.
Azt mondta beindult attól, hogy agyalok. Tehát megint átlátott rajtam, és ezért is haladok most lassan...
Persze angyalkám ezt így nem igazán érti vagy akár értékeli, viszont új játékom igencsak tetszik neki.
Tévedés ne essék nem büntetni, sőt jutalmazni akarom.
Bassza meg erre nem megszólalt az a kurva telefon...
Megfeszülve mind a ketten, mély lélegzetet véve figyeltük a készüléket. Volt már rá példa, hogy megzavartak minket, és utána egész nap kínlódtunk, zombi módba kapcsolatunk.

-Fel ne vedd Jungkook! Omo már nem is becézget édesem... Mivel a telefon elnémult azonnal magam alá parancsoltam angyalkám gyönyörű, felhevült testét...

-Szóval Jungkook! Haraptam ajkára, közben farka után nyúltam az alsójába. Rántottam rajta egyet, ami neki igencsak tetszett mert csípőjével azonnal lökött egyet! Bal kezem a farkán, szám a kulcscsontján így játszottam vele, még úgy is, hogy tudtam ennek meg lesz még a böjtje... Viszont már én sem nagyon bírtam, mert egyre inkább könnyezett a farkam így egy hirtelen mozdulattal az utolsó anyagtól is megszabadítottam.

Sarkamra ülve és én még mindig felöltözve gyönyörködtem benne.
Oké nem sokáig mert a látványától már kurvára epekedtem érte. Készültem vetkőzni épp, amikor felült és a pólóm alja után nyúlva fürgén be segített nekem. Így secc ­­-perc alatt lettem végre én is meztelen.
Ekkor már nem akartam az időt húzni, vagy előjátékra pazarolni, hiszen ma este vár minket a legénybúcsú a mi bulink...
Én nem mellesleg angyalkám is sikerült jól felhúzni.

-Bonbon csinálj valamit, mert ha újra megszólal a telefon... Na ugye mondtam, itt rimánkodik alattam. Így nincs más hátra... Nálam is elszakadt a cérna rimánkodását hallva, azonnal, mint egy élősködő tapadtam ajkára.
Nem majszoltuk ráérősen egymás ajkát, inkább kapkodva faltuk egymást.
Szépségem faromra mart miközben én már tágítottam. Pillanatok alatt kerültem önkívületi állapotba.
Áhh mit tesz velem ez a fiú még most is.
Abban az állapotban tudtuk, nem kell nekünk sok, és kakukkom most a finomkodásnál jóval többre vágyott. Amint elváltam tőle, lábait egyből a vállamra tette, azonnal behatoltam, és máris mélyen, keményen dugtam. Persze kakukkom is kurvára élvezte, mert olyan hangokat csalogattam ki belőle, ami pár mély döfés és máris elvitt minket a kéjbe...
Mindezt úgy, hogy a farkához hozzá sem értem...

Jimin ❤️

Mint később kiderült Nam hívott minket, csak egyeztetni akarta az esti bulit és részleteket.
Mondjuk szerencse, hogy ő hívott és nem Suny vagy a nővérem, mert ők biztos nemadták volna fel.
Még most is, hogy már a disco vagy bár, nem is tudom minek hívjam egyik boxában ülök, a délutáni szeretkezésünkön révülök. Amint eszembe jut, nadrágom egyből feszít.
Ha bonbonnak az volt a célja, hogy ne felejtkezzek el róla, hát ez sikerült! Áhh...
Ő szorosan mellettem ül, bal keze a combomon pihen, már csak ez a gesztusa is képes felizgatni engem. Tudom ideges, de nem féltékeny!
Félt engem és inkább attól, hogy ha valami itt történne, én meglátnám azt a felét, amit még nem ismerek... Valahol ez hízelgő is számomra, mert annyira szép vagy jó pasinak tart, hogy én tetszhetek akárki másnak...
Ó én buta szerelmem...

A hangulat jó! Eljöttek barátaink, és persze Kai és Aoi is. De hiába is a mi bulink, mi csak egymásra tudunk koncentrálni.

-Miért vagy ilyen csendes Jiminshi? Csak nem unatkozol a saját bulidon? És nem iszol csak üdítőt!? Úgy kérdezte ezt Hopi, mintha nem lenne egyértelmű. Pedig tudja én nem szoktam ilyen helyeken megfordulni.

-Nem iszik alkoholt! Förmedt rá azonnal bonbon.

-Unatkozni...!? Bonbonra néztem, ő már kacéran mosolygott rám, pontosan tudta mi a problémám... Még szép, miatta vagyok ilyen. - Nem mondanám, csak számomra idegen. Gondoltam a témát lezártnak tekintem.

-És a táncos fiúk!? Mutatott a színpad felé Tae. Csend telepedett ránk már amennyire a háttérben bömbölő zene engedte, és mindenki rám nézett várták mit mondok erre. Nam és Suga furcsán feszengett, aminek okát csak utána értettem meg.

-Hülye vagy Taehyung? Kérdezett rá Jhope ... - Miért nézné őket!? Ekkora meglepetést a bájgúnár nekem még sohasem szerzett. Ő is annyira szerelmes, hogy eszébe sem jutott nézelődni, és most már meg is ért engem. - Azért, mert legénybúcsú nem kell foglalkoznia velük!

-Tae!? Vágtam főnököm szavába, gondoltam mentem a menthetőt.
- Tudod mikor tetszene nekem a színpadon vonagló kis gatyás pasik látványa? Az említett bambán nézett rám, persze a többiek is minket figyeltek. Megrázta a fejét, mert sejtése sem volt miről is beszélek...
- Akkor tetszene, ha Jungkook táncolna ott és csakis nekem! De! Azt az élményt mivel önző vagyok csakis magamnak akarom. Szóval köszönjük a bulit meg minden, de ne kérdezz hülyeséget...
Nem erre a válaszra számított. Nyilván! De bonbon arca, szeme ragyogott a válaszom hallatán, és ez lényeg neki kell csak meg felelnem!

-Mi lenne, ha nálunk folytatnánk a bulit? Szólalt meg Aoi. - Most béreltünk ki egy éttermet.

-Menjünk! Nem mondom, igencsak meglepett bonbon, de ezt az ötletet én is jónak tartom. - Menjünk egy kellemesebb helyre...

Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot ❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro