-Nem! Ezt nem tettétek meg! Motyogta erőtlen hangon Jungkook , közben szeme rátapadt a kezében izzadságtól nyirkos lapra.

Tulajdonlap

Azonnal el öntötte szívét és elméjét a sok - sok emlékkép.
Szülei, testvére arca, mosolya.
A hátsó udvar ahol egy hinta lógott.
A nappali ahol tíz éve coming - out-olt..

Szerelme hozzá bújva, próbálta nyugtatni felzaklatott szívét . Tisztában volt vele, mi az ami most marcangolja a lelkét!
Tudta, hogy nem csalódott! Inkább meglepett és talán valahol mélyen boldog...
Miért akadt ki mégis?
Mert a fiú nehezen tudja feldolgozni ezt a dolgot. Egy nyugtató, hálás pillantást küldött nővére, bácsijuk, és persze a családjuk felé.
Mert ezt a hirtelen reakciót nem mind értették.
Persze tudták mi a vágya, mit tervezett , hogy angyalkája boldog legyen .. Mégis így, hirtelen..

Jungkook szeret előre megtervezni, mindent maga intézni. És most ennek az ajándéknak sikerült őt a megszokott lepéseiből teljesen kibillenteni.
Ő akarta maguknak megvenni..
Ő akarta szerelmét vele megajándékozni.. Ekkor esett le neki..

-Előlem vettétek meg? Kérdezte már jóval nyugodtabban. Persze közben szidta is magát, hogy újra ennyire kiakadt..

-Egymás ellen licitáltunk végig! Mondta halkan, bátortalanul Namjoon .
- Azt gondoltuk, ez egy igazán szép ajándék...

Jimin szíve szerint oda vágta volna, hogy az is! De nem tette, mert bonbonja még mindig réveteg.

-Apa! Megfájdult a pocid a sok tojtától? Kérdezte Jung Hyun , aki teljesen kimaradt az ajándékozásból. Haja tiszta víz, arcát ellepte egy egészséges pír. Majd kérdése után hőse mellé lépett és csepp kezeit az arcán pihentette meg.
- Nem vagy lázas...
A násznép persze hálásan ,mosolyogva nézte a közjátékot. Reménykedtek benne ez kicsit felmelegíti az igencsak fagyos hangulatot.

-Jég hideg a kezed pajti! Tért magához hirtelen Kook. Egyből markába is fogta és lehelni kezdte azt a két apró kacsót. - Hol voltatok eddig?
Bassza meg, megint magammal voltam elfoglalva.. Gondolta magát ön marcangolva...

-Hógolyóztunk apa! Képzeld el máj ekkoja a hó! Mutatta is meg ujjaival, közben ragyogott az arca . - Holnap építünk egy hóembejt a többiekkel. Namjoon ugye lehet? Kérdezte meg , mert egyenlőre csak az ő kertjében esélyes ..

-Hogyne lehetne csibe, de...

-Miért tőle kérdezed? Kapta ölébe Kook a gyermeket. - Képzeld.. új házunk van....jó nagy kerttel...ott is építhettek.. Az eddig sikeresen visszatartott könnyei utat törtek és ahogy Jimin mondja, bonbonjaiból ömleni kezdtek.
- Köszönjük szépen! Mondta szipogva.. - Sikerült megint hülyén viselkednem..
Jobb karjával a gyermeket, míg ballal angyalkáját ötlete magához. Jimin is mint mindig most is sírt vele.
Pajti pedig ezt nem igazán értette..

-Mind a kettőtöknek fáj a pocija? Mondtam én papi, hogy ne egyél olyan sokat! A hála könnyek azonnal örömkönnyekké is alakultak.
Kérdem én nem Jung Hyun az igazi angyal?

Min Jee úgy gondolta, ha már Úgy is sírnak.. Könyökével párja oldalába bökött, majd fejével az előttük álló zsúrkocsi felé intett. Párja értette is mit akarhat, és bár feszülten, de mégis megszólalt..

-Van még... Szólalt meg félszegen, ami nála igencsak szokatlan.
Szóval Nam - ot két ember tudja kizökkenteni Kook és persze szerelme.

A házaspár azonnal felé is kapta arcát..
Persze az arcukról minden olvasható volt, csak éppen egy valami nem.
A Nyugalom!
Ez érthető is , hiszen most vannak túl egy kinek kisseb, kinek nagyobb sokkon..

-Ha szemmel ölni lehetne én már halott lennék! Motyogta Nam.. - Taehyung nem adod inkább át te!? Fordult az említett felé. Gondolván neki úgy is mindegy mert Kook-nak nem a szívük csücske..

-Ne csináljátok már! Állt fel megmakacsolva magát, Jimin , és jobb kezét kinyújtotta felé. - Majd én... Mégis remegett a keze, a nagy borítékot tartva. Hiszen emlékezett rá, az ilyen borítékok mindig csak könnyeket hoznak.. - Nyithatom bonbon? Az említett bólintott, mire ő összeszedte magát, majd fel is tépte azt...
Viszont amint kihúzta a papír köteget és, épp csak a fejlécet látta ...
Máris a székre rogyott zokogva...
Jungkook is sírt vele bár még azt sem tudta miért. Bár ő lehet abba sem hagyta még.. A gyermek az ölében meg csak rázta a fejét.. Szegény gyermek, jó egy sírós családba keveredett..

Örökbefogadási nyilatkozat.

Örökbefogadó szülők : Park Jeon Jungkook

és Park Jeon Jimin

Anyakönyvezett név :Kim Junghyun

Új család név : Park Jeon Junghyun

Jimin végig sem olvasta, a borítékot az asztalra dobta és még mindig zokogva ölelte át a kisfiát és férjét.

-Jung Hyun.. Kook itt már tudta komoly dologról van szó, és ahogy a násznép könnyes arcát nézte az jobban meg is erősítette.. - Többet...nem kell.. egyedül.... lenned! Nem leszel... már magányos! Mondta el hikkegve, persze a gyermek nem is értette...

Kook angyalkája hóna alól kinyúlva vette magához a borítékot, de csak is egy pillanatra. A fejlécet meglátta... és annyi neki is elég volt..

-Miéjt!? Nem jöhetek máj többet hozzátok? A gyermek is sírt már , mert sajnos ő félreértette a dolgot..
És ez a félreértés egy újabb könnylavinát indított...
Akio, Hiroto és persze kicsi Anna köréjük álltak..
Azt sem tudván a felnőttek már megint miért sírnak.. Egy biztos, testvérüknek ha kell támaszt nyújtanak..

-Dehogy is Jung Hyun ! Kiáltott fel, mert egyből magához tért Jimin . - Velünk maradsz most már örökre!..

Majd miután tisztázta Jk is a dolgot, és bocsánatot is kért mindenkitől újra jókedvűen beszélgettek, tervezgettek.
Pajti ? Szinte még fel sem fogta mi történt, és mintha félne, erősen kapaszkodott hőseibe.

Na ez így már nem is helyénvaló jelző!
Ugyanis Jungkook és Jiminshi a mai naptól már szülő!

Nem is kérdés, hogy életük legboldogabb napja ez!
Ez a három árva végre egy család lett!

Amint mindenki megnyugodott persze miután a Hunt házaspár is rájuk hozott egy kisebb szívrohamot.
És, hogy mivel, vagy miként?
Az ő kezükben is megjelent egy, Kook szavaival élve KURVA boríték ..

-Alan ne csináld te is! Szólt rá félve Jk barátjára . Persze ezen a jóképű japán fickó jót kacagott.

-Nyugi! Semmi olyan sincs benne! Nyugtatta őket Kai, mert a nevetéstől nem jutott szóhoz a férje. - Minie nyisd ki te bátrabb vagy.

-Kérem! Mondta a fiú, miután bátorságot és egy jó nagy levegőt vett. Egyből feltépte, félszemmel, félve a fejlécet nézte. Amint rájött mi van benne.... - Úristen! Köszönjük szépen! Bonbon megyünk Thaiföldre!
Na végre egy ajándék aminek nem sírás a vége..

Egy biztos ennek a párosnak a boríték egy igazi mumus!
És nem is róhatjuk fel nekik, mert eddig minden említett papír darab, megváltoztatta kettejük életét.

-Mondjátok, hogy nincs több boríték! Sem ajándék! Szólalt meg Jungkook , mert úgy gondolta az izgalmakból volt bőven a mai napon.

-Khm.. Krákogott bácsijuk félve..
- Van valami.. Nevetését próbálta visszatartani , amilyen ijedt arcot vágtak fiai.- Itt az idő fiúk! Kint vár titeket a limuzin!

- Limuzin!? Kérdezte a pár egyszerre.

- Ajj Jikook7! Nevetett kínjában Suny . - Előttetek a nászéjszaka. Hátuk mögé lépett, Jk öléből kikapta a tanácstalan gyermeket, majd a kijárat felé kezdte őket tolni..
- Tudjátok, most csalódtam bennetek!

-Mi!? Miért?
Na ezt is egyszerre kérdezték...

- Nem voltunk még olyan buliba, vagy összejövetelen, ahol ne tüntetek volna el ti ketten. Most meg... Amikor legális lenne... csak bámészkodtok.. Gyerünk! Ez a ti napotok és főleg a ti éjszakátok..

Mondjuk Suny-nak igaza is van meg nem is! Ha tudná min mentek keresztül a fiúk, hogy tudják magukat tartani...

-Köszönjük Suny! Ölelte meg hálásan , az ifjú pár. - Mindent!

-Akkor köszönd, ha megláttad, hogy a szobátokat hogyan díszítettem fel. Kacsintott rájuk a lány, majd arcunkra egy - egy puszit nyomot.
- Jungi miatt ne aggódjatok! Nagy a család és mindenki szívesen látja a fiatok..

-Így van! Nálunk alszik a lakásodba Jiminshi , holnap meg hógolyó csata.. Lépett hozzájuk Kai, oldalán szerelmével.

-Ja és a küszöböt mind a ketten a párja ölében lépjétek át! Kacsintott Aoi....

Borítékok ide, ajándékok, meglepetések oda a két fiú amint beszállt a limuzinba mindent el is felejtett.
Ketten maradtak csupán, vagy végre..!? Na meg a sofőr akit diszkréten eltakar a fekete üveg.
Így a fenekük még csak le sem tették szinte sóvárogva forrtak ajkaik össze.

Hiába is minden, számukra egy dolog van ami igazán fontos ebben az életben!
És az nem más mint a másik iránt érzett mélységes szerelem.
Oké ez így nem teljesen igaz, mert pajti is nagyon fontos számukra.

-Bonbon...ha nem a nászéjszakánk lenne.. Sutyorgott Jimin szerelme szájára, két nyelv csapás közepette..

-Mi lenne.. akkor angyalkám..?

-Itt másználak meg, mint kíváncsi gyerek a karácsonyfát..

Kook farka eddig sem érezte magát, szűk fazonú nadrágjában kényelmesen. De párja kijelentésére keményedett tovább rendesen.. Elkapta derekánál újdonsült férjét és máris maga alá gyűrte.
Mire a kis mocsok, csípője körkörös mozgatásával farkukat dörzsölte össze..

-Ahh... Ne csináld kakukk, mert itt duglak meg!

-Nyugi malackám! Megfogta szerelme arcát, és úgy nézett vágytól fátyolos szemébe.. - Csak kellő hangulatot teremtek.. Vigyorgott mellé..

Jungkook szájára hajolt újra, és éhesen kezdett nyelve a másikéval csatába.
A négy kéz gyors, de alapos ellenőrzést tartott. Végig gyúrtak simogattak minden egyes domborulatot.
Annyira elvolt az újdonsült házaspár egymással foglalva, fel sem tűnt nekik, hogy a limuzinnal hová is tartanak...

A lakásuk az étteremtől lassú tempóban is húsz perc, de ők már háromnegyed órája zötykölődnek. Természetesen őket ez egyáltalán nem zavarta mert teljesen belevoltak felejtkezve egymásba...

-Megérkeztünk! Tapintatosan szólt a sofőr a hangszórón. Mire a két fiú szétröppent, és egyből a ruháját igazgatta..

Kiszálltak , és persze a sofőrnek is köszönetet mondták, mire az említett egy dobozkát adott át nekik.
Értetlenül néztek egymásra, legalább ez nem boríték.. Gondolták...
Viszont nem foglalkozva vele, s kéz a kézben a ház felé fordultak.

Itt jött ám a döbbenet.
A látványba drága Kook -unk lába, de még a szíve is beleremegett .
Jimin okos fiú lévén persze egyből tudta, hogy hol vannak.
A meghatottságtól egyből gombóc nőtt a torkában.
Szerelmére vezette tekintetét, kérdezni akart tőle, de az kurva gombóc nem engedte.
Tudta, ha kinyitja a száját annak sírás lesz a vége...

-Ez.. a..házunk... angyalkám.. Szinte motyogta Kookie , miután összeszedte magát. - Itt nőttem...fel.

-Tudom bonbon.. Ez.. egy nagyon szép ház!

-Az!... Ennyit tudott kicsikarni magából, majd megindult szerelmével a jobbján..
Nem akart drámázni már, sírni sem, hiszen abból elég volt mára.
Mellette sétál az ember akire vágyott egész életében!
Most már boldog kell legyen!
És a ház!? Az az alap ahhoz, hogy hárman gyermekükkel boldogan éljenek.

Jimin büszkén fürkészte, és tudta mi megy szerelmén végbe...
Mint azt is, hogy erős ember, túl lesz ezen!
Az ajtóban állva Jk a kapott dobozkából kivette a kulcsot, és kitárta az ajtót.
Majd amint feltárult a halvány fényben úszó apró előszoba, férjét máris az ölébe kapta.
Mire ő csak jóízűen, boldogan kacagott.

-Szeretlek, nem is! Imádlak Park Jeon Jimin ! Isten hozott itthon!
Majd egy apró, de érzéki csókot nyomott ajkára.
Átléptek a küszöbön majd vissza is léptek..
És ekkor esett le Kook-nak, hogy is értette Aoi..

-Dettó! Mondta Jimin ölében párjával.
- Imádlak !
Isten hozott itthon..

A tágas nappaliba lépve, festék, és az új bútorok szaga csapta meg orrukat. Könnyes szemmel nézték , amit alkotott nekik a csapat. Minden új.
A bútorok a háztartásigépek, a függönyök és a szőnyeg..
Letaglózva álltak, majd egyszerre kaptak észbe..
Nem az nyugi! Van valaki aki számukra a szeretkezésnél is fontosabb... Igen.. Ő az.. Jung Hyun !

-Nézzük meg pajti szobáját! Még mindig szorongatta angyalkája kezét, és egyszerre fordulva indultak a lépcsőház felé. Futottak a lépcsőn, de egyedül csak Jungkook tudta merre majd meg is állt egy zárt ajtó előtt reménykedve..

-Ez kell legyen! Mondta, és a kilincset már le is nyomta. - Igen!Motyogta boldogan. - Ez volt az öcsém szobája. És most már a fiunk... szobája.. Hálás volt és boldog. Viszont tudta ez nem véletlen!
Namjoon volt aki segített a többieknek ebben! Ő járt a házban, amikor még a családja élt..

-Küldjünk egy üzenetet nekik bonbon!? Biztos izgulnak most miattunk!

- Jó ötlet szépségem! Ötlete magához szerelmét, és csókolt ajkára hirtelen. - Csinálj egy képet pajtinak kérlek..

Namjoon: PM: 10:34

Nincsenek szavak arra amit érzünk! Boldogságunk a gyermekünkel és veletek teljes! Szeretünk titeket! Köszönjük szépen Nam! A szoba választás fantasztikus!

Ui: A fiunknak mutasd meg a szobájáról a képet kérlek! Ja és holnap ne keressetek minket 🤭😉

❤️

Amíg Jimin a fotózással és az üzenet írással volt elfoglalva, Kook-ot már csak is egy dolog foglalkoztatta.
Ezért is lépett a tettek mezejére.
Jimin a tettekből csak annyit érzékelt, ahogy férje hirtelen elé térdelt, majd minden bevezető nélkül mint egy ajándékot gyorsan kicsomagolta és a már nedvétől csillogó farkát leengedte torokra..

-Ahh... Bonbon... Ragadt férje hajába és máris érezte, ezen játéka nem tart soká.
Jk tudta ezt, ezért is serénykedett az imádott hímtagon oly mohón.
Feje fel-le járt rajta, egy pillanatra sem leállva. Ahogy felnézett és meglátta a mámorító, kéjtől fátyolos szemeket saját farka is beleremegett.

-Bonbon... Ennyi, és már el is élvezett..
De a játékot, kényeztetést nem csak ő élvezte! Férje is ugyanúgy.. Így minden külső beavatkozás nélkül élvezett ő is el.. Innentől már nem finomkodtak egymással csak a pillanatban éltek. Kook ölébe kapva angyalkáját a fürdő felé sietett.
A fiú lábát szorosan kulcsolta imádottja derekára, közben pedig egybe forrt kettőjük nyelve s szája.
A két napos megtartóztatás a szeretett fél hiánya bélyegét nyomta arra csókra.
A fiúk kiéhezve szinte falta marcangolta egymást.
Szerencsére Jk ismerte a járást a házban, így már a fürdőben álltak egymással szemben, újra teljesen feltüzelten.
Egy szempillantásnyi időre váltak meg egymás már - már vérző, zsibbadó ajkától amikor is..

-Ez gyönyörű bonbon! Kook háttal állt, így nem látta miről áradozik, újra könnyes szemű szerelme, így sarkon is fordult sebtében.
A látvány ami szeme elé tárult.. Egyből meg is értette. A kád széle a kő, a szekrény teteje elektromos, színes mécsesekkel volt tele, díszítve. A látvány az összkép még a mogorva bokszolónk szívét is megremegtette.

-Suny újra remekelt... Szinte csak motyogta.. - Köszönjük szépen... Nem is gondolt arra, hogy hallja a lány , mégis valamiért fontosnak tartotta meg köszönni...

Bár meglepetések a házban még mindig várnak a sorukra, hogy rácsodálkozzanak a fiúk.
Őket már nem érdekelte más csakis a párjuk, és az egyre csak csillapíthatatlanabb vágyuk. Szerelemtől túl csordult szívvel, remegő kezekkel vetkőztették egymást meztelenre, majd másztak a kád illatosan gőzölgő vízébe.
Jungkook lába közt feküdt férje, lassan, komótosan kezdték egymást lemosdatni.
Élvezték az habfürdő illatát, a víz hőfokát. Azt ami a szemük elé tárult, és persze egymást.
Egyszóval a romantikát..
Hogy az előjáték, vagy talán a mai meglepetések sora miatt nem teperték e le egymást ezt még magam sem tudom...

Hm. Na persze! És ezt ti el is hiszitek?

Azt, hogy az állandóan időzített fegyverként élő két fiú, (ja és itt persze a szerszámjukra gondolok), két napos kihagyás után fürdőzik, enyeleg, ráérősen beszélget.
Nem! Esetleg akkor, ha lezavartuk már minimum két menetet.
Most sem történt másképp!
Az újdonsült házaspár egymást sec- perc alatt le fürdették.
És Kook már a régi szobájában ami mára már a hálószobájuk lett bőszen fedezi fel szájával, kezével szerelme túlfűtött, izgalomtól remegő testét.
Úgy simogatja kényezteti mintha az első alkalom lenne!
És ha jobban belegondolunk ez igaz is. Mert első alkalommal, fekszik alatta pihegve, rimánkodva a férje.
Jimin teste a nyálcsíkoktól szivárvány színben ragyog, és ez nem másnak köszönhető csak a hangulatfénynek amit Suny szépen a szobában is szétszórt.

Szóval, Kook amint elérte a imádott farkat máris mint egy pióca a fejére tapadt.
Viszont most annyira mégsem sietett mint korábban, türelmesen szívta majd szopta azt. Bal kezével morzsolta az imádott golyókat, miközben felváltva szívta, nyalta azt.
Napestig eljátszott volna vele, de azt abban az állapotban nem engedte volna a férje.

-Csinálj valamit férjem.. !
Na igen. Jiminshi okos fiú!
Mindig tudja mikor mit kell mondani. Mint azt is hogyan kell szerelmét az őrületbe kergetni. És most csak ez az egy szó volt csupán ami lendített is mámoros aktusuk tempóján.

Kook teli szájjal nézett fel rá, tekintette találkozott is a glitterként csillogó szempárral.
Ekkor már nincs semmi ami vágyuknak és a vele járó beteljesülésnek szabjon gátat.

Ki engedte szájából az isteni falloszt, majd egyből férjére nehezedve a szájára tapadt.
Ismét marcangoltak egymást, nyelveik járták a maguk kiéhezett táncát.
Jimin tarkójánál tartotta bonbonját, közben persze a kis mocsok egy pillanatra sem hagyta abba csípője érzéki mozgását.
Kook teste is remegett annyira kívánta már a férfit aki alatta lihegett.
Ideje hát tényleg a tettek mezejére lépni, ezért el is szakadt a megdagadt, nyáltól csillogó ajkaktól.
És tanyát vert a formásan izmos combok között. Bal kezét felemelve ujjait az olyannyira imádott hímtagra kulcsolta egyből lágy ritmust játszva rajta.
Közben végig is nyalt a hosszán, míg golyóin, gátján keresztül el nem érte az ánuszát.
Nyalta, lágyan fogazta azt, Jimin -ből egyre kéjesebb hangokat előhívva. Élvezettel nyalakodott, ami mára megszokott számára, majd lassan egy-egy ujja is becsúszott...

-Bonbon...! Hörgött már a szépséges fiú.. - Gyere!

Mivel Jungkook nem akarta a gyufát sem kihúzni nála , megaztán újra a száraz élvezés határán állt...

Egy szenvedélyes csók után VÉGRE , ahogy férje mondaná, be pozícionálta magát..
A fiú virgácsait azonnal férje vállára rakta, mert így az aktust ő is irányíthatja..
Mind a két gyönyörű férfi test remegett már, a beteljesülésre várva. És ez csak fokozódott amint Jk tagjával nyomulni kezdett szerelme ánuszába..
Egyre beljebb haladt, ami túl lassúnak bizonyult az alatta feszengő fiúnak. Erre a makacs fiú egy hirtelen mozdulattal emelt farán... Felnyársalva magát szerelme , aki már a férje, farkán.

Itt már Kook is hörgött vagy inkább mégis csak röfögött!?
Reszketve borult párja mellkasára..

-Kicsinálsz... szépséges... kakukkom ! Felemelte fejét, látni akarta férje gyönyörű szemeit. - Imádlak téged!

-Dettó bonbon! Elkapta szerelme tarkóját. - Imádlak téged!
Ezt már a szájába nyögte. Lágy ritmust jártak nyelveik, nem akarták már felfalni egymást..
Közben Kook elkezdte a csípője ringását.
Lágyan mozogtak, mégis szenvedélyesen, ismét a közös táncuk ritmusára.
Nem siettek, kapkodtak hiszen előttük az éjszaka. Mit éjszaka!
A közös élet, ami előttük áll, és ami most is az övék senki sem veheti vagy hátráltathatja őket..
Mígnem elértek a katarzis fokára..

Kielégülten, fáradtan omlottak egymás karjába és behunyt szemmel átjárta őket egy frenetikus érzés a határtalan boldogság.
Előtört a sok - sok emlék, visszaemlékeztek a kezdetekre.
Az éjszakára a sikátorban, ami az életüket megpecsételte.
Az első csókra majd első együttlétre a kórház zuhanyzójába.
Karácsony és szilveszter napján megtörtént beteljesülésükre.
Előttük volt a kép amikor Jung Hyun beléjük botlott , és egyből tudták az ő fiúk lesz egyszer.
Min Jee - re az ikrekre, Chao bácsi-ra,a sok-sok könnycsepp re, a szép nagy kapott családra .
Valentin napi meglepetéseikre.
A repülő utakra.. Szóval mindenre ami nekik fontos és ami nekik szép...

-Tudod mi hiányzik ebből a szobából szépségem? Kérdezte meg hirtelen Jungkook , amikor eszébe jutott mi is tartotta őt évekig életben. Jimin kinyitotta szemeit, ami még mindig ragyogott glitterként, majd mosolyogva bólintott.. - Az angyalka kép!

"Magányosan léteztem, hitetlen életembe toppantál, megváltoztatva mindent!

Életed halvány napsugara terítette kertem virágait.

Világunk egyesülése. Édenné vált."

A verset köszönöm szépen PhoenixRusso

Köszönöm szépen, hogy velem tartottál!❤️
Ha tetszik amit csinálok, és érdekel a többi illetve a további alkotásom kövess be. Így nem maradsz le semmiről.