Kook . ♥️

- Elengedtem angyalkám, és a pultnál állva néztem a társaságot a vendégeinket..
Eljött a bácsi, aki apánk helyett apánk volt, és az még most is...
A nyomi vagyis már nem így hívom, mert mára igaz barát lett Suga és a bájgúnár akire szerelmem ragasztotta a nevét, egyben a párja Jhope ..
Taehyung ... Róla inkább semmit sem mondok és az ő párja akinek részben angyalkám köszönhetem San .. Suny és a vőlegénye Jin..
Évek óta a barátom, és a szüleim halála után is a támaszom, ja és remélem hamarosan a sógorom... Nam .. Min Jee szerelmem kiköpött mása, de csakis természetben.. És a fiúk Akio, Hiroto és a mi kis fiunk aki már többször szólított minket apának, ezzel boldoggá téve minket!! Jung Hyun
A társaság közepén boldogan kacarászva közben mindenkihez hozzá szólva kedvesen...
Áll ő a szerelmem...

- Park Jimin ! -szólaltam meg egy torok köszörülés után, amire mindenki rám figyelt.. Szemeimben már gyűltek könnyeim, mégis azokon keresztül is láttam, hogy igencsak meg van lepődve a kis ember tömeg.. – Tudod jól, hogy én nem vagyok a szavak embere inkább hagyatkozom mindig a tettekre...

-Tudjuk Jkook ! Azért törted be pár ember orrát... - kiabált be Suga ... Mire mindenki nevetett..

-Így van Yoongi ! Köszönöm az emlékeztetőt! - mondtam mosolyogva, és magamon is meglepődtem, hogy nem voltam rá pipa... – Pár óra múlva lesz annak az évfordulója, hogy San és a két King Kong méretű haverja bekergetett téged a sikátorba... Köszönöm szépen neked San ! Ő az életem ajándéka! -
a fiú meghatódva nézett rám, ami nem is csoda, hiszen ezer könnycsepp áztatta már az arcom... Lassan elkezdtem sétálni életem szerelme felé.. – Első pillanatban ahogy meg láttalak tudtam te vagy a végeztem! Azóta a pillanat óta vagyok szerelmes beléd.. - próbáltam nem szipogva beszélni, de egyre nehezebb volt mert ugyan úgy potyogtak már angyalkám könnyei is... Amikor elé értem térdre ereszkedtem előtte....

– Park Jimin ! Angyalkám kérlek legyél... Örökre velem.. Legyél a férjem...
A csajok sírtak, Hopi, San sőt még Chao bácsi is itatta az egereket..
Azt vártam angyalkám felém nyújtja a kezét és úgy válaszol nekem... De nem!
Nem is ő lenne ha nem azt teszi amit tett hirtelen.. Elém térdelt ő is, arcom két kezébe fogta...

-Jeon Jungkook ! Életem szerelme! Örökre veled leszek... És örökké mint a férjed.. Igen!!!
A gyűrű gyorsan felkerült az ujjunkra, mert kurvára vágytunk már mind a ketten egymás szájára, és egy szenvedélyes csókra.. Közben Min Jee és Nam a három fiút lefoglalta mert tudták, ha mi belekezdünk...

Nem rohantam le őt se ő engem, lágyan csókolóztunk, hiszen előttünk az élet a vőlegényemmel....
Bár fejben tudtam, hogy sok szem figyel minket, mégis kurva nehéz volt elválnom tőle, a száját újra magára hagynom, vagy éppenséggel elengednem karjaimból szerelmemet...
Viszont minden jónak vége szakad egyszer..
Így, ha nehezen is, de én váltam el tőle majd egyből álltam is fel..
Mondjuk azt azért megsúgom, hogy igencsak fokozódott a problémám altájon...

-Esküszöm bonbon az ájulás szélén álltam amikor hirtelen elkezdtél beszélni hozzám.. Annyira szívbe markoló volt.... Még úgy is, hogy tudtam mire az a monológod... Ajj... - angyalkám ficánkolni kezdett mint aki hangyabolyba ült...- Mikor megyünk végre fel!?
Szinte dorombolt a karjaimban.... És igen... Újra kanos az én már nyugodtan mondhatom vőlegényem....

Angyalkám száját biggyesztve állt talpra, és mielőtt még további agájait szóvá tehette volna nővére és az ikrek már szinte lógtak is rajta.. Mindenki még a síró potyogók is jöttek gratulálni, és nem csak nekem amiért megsirattam őket, hanem angyalkámnak is...
Bár az ingem tiszta párás a könnyeimtől, az senkit sem zavart, mosolyogva öleltek meg és gratuláltak nekem.. Persze kakukkomnak is de mindenkit letaglózott a beszédem...
Pedig én tényleg gondolkodás nélkül tiszta szívemből beszéltem!
Csak azt csináltam amit angyalkám tanácsolt, és csakis ő rá figyeltem..

-Apa! Muti a gyűjüdet! - furakodott közénk a kis kíváncsi gyermek.. Azonnal ölembe is kaptam és egy cuppanóssal jutalmaztam... És, hogy miért is a jutalom?
Semmi különös csak azért mert szeretem!!
Egyszerre, ujjainkat összekulcsolva mutattuk meg a gyűrűinket angyalkámmal, a szája tátva is maradt.. –Oooo... Ez olyan mint a medálod. Nagyon szép.. Újra meghatott ahogy csillogó szemmel, csepp ujjaival az ékszert simogatta... Én pedig kurva büszke voltam magamra, hogy szerelmemhez méltó ékszert találtam.. Szerelmem arca is büszkén ragyogott, egyszerűen gyönyörű látványt nyújtva nekem, ami igencsak fokozta a problémát odalenn...
Szívem szerint én már meztelenül bujálkodtam volna vele, de az még nem volt opció, már csak pajti miatt sem.. Még fogadni kellet a sok gratulációt , na meg a vendégeket sem hajthattuk el...
Mindenkinek volt hozzánk pár kedves szava, és egyedül Nam volt csak igazán kiakadva...
Ami érthető is, mert nem így ismer engem.

-Hát Kook , le a kalappal előtted! Olyan beszédet mondtál, hogy komolyan még én is alig bírtam magammal... Na ha már őt is megleptem akkor biztos jól csináltam..

Jimin❤️

Ahogy elmélázva figyeltem bonbont, és a társaságot, egy dologban biztos voltam, hogy valamivel meg akarom a vőlegényemet lepni... Jó tudom már a képet megkapta tőlem de akkor még fogalmam sem volt róla, hogy megkéri a kezem.. Persze én is vágytam rá, mert őszintén már attól féltem meggondolta magát, nem akar a férjem lenni, és azt is miattam..
Ugyanis első alkalommal amikor bonbon szóba hozta én bolond azt mondtam, hogy ne a maki miatt vegyen el, hanem azért mert velem akarja az életét leélni....
Na ezt a kijelentést én rá fél percre meg is bántam! Hiszen minden mozdulata, kedves szavai hozzám, megnyilvánulása irányomban, mind mutatja mennyire szeret engem...
Tudjátok én a fantasztikus együttlétünk utáni férjkérést is nagyon élveztem..
Nem zavart, hogy izzadt hiszen miattam került olyan állapotba, mint az sem, hogy meztelenül hirtelen térdelt elém kezében a dobozzal..
Bár egy dolgot azért nagyon sajnálok.. Most mondjam el vagy rájöttök ti magatok?
Oké nem szemétkedem elárulom nektek ! Azt bánom, hogy nem tudtunk az ágyunkban maradni és felavatni a jegyesemet, vagy épp fordítva.. Viszont ez már részlet kérdés, mert a végeredmény ugyan az....
Addig kattogtam, hogy újra kezdet mocorogni a farkam..

-Jiminshi ! Gratulálok neked! - zavarta meg Tae a gondolatmenetemet.. – Soha sem gondoltam volna, hogy Jk valaha ilyet fog csinálni..

-Ezt, hogy érted!? - értetlenül meredtem rá. Most komolyan, ti mire gondoltatok volna?
Főleg úgy, hogy régebben azért volt pár kellemetlen megnyilvánulása?
És ahogy elkezdett nevetni, én még mérgeseb lettem..

-Ne gondolj rosszra! Az eljegyzéshez, és ahhoz gratulálok, hogy sikerült őt megváltoztatnod..

- Én nem változtattam meg, és nem is akarom! Így szerettem belé! Lehet szófukar és mogorva, de velem sohasem volt olyan...

- A beszéd amit mondott.... Vajon meddig gyakorolta!?

-Nem gyakorolta, de ez titok! Spontán a szívéből beszélt Tae !

-Vagyis te tudtad, hogy megkéri a kezed!?.... - még jó, hogy nem kiabált, mert Min Jee , Nam és öccse mellettünk állt....Ha a nővérem megtudja mi is történt valójában, félő, hogy bonbon nagy lebaszást kap...
– De annyira... meglepődtél te is..

-Taehyung! - szinte csak sziszegtem, foghíjasan beszéltem hozzá, és karját elkapva a konyha felé rángattam.. – Te mit éreztél amikor a semmiből, hirtelen megszólalt!? Ne válaszolj! - intettem is le, amikor már válaszra nyitotta a száját.. – Tudod hiába is tudtam róla, a vallomása, és az, hogy mindenki előtt elmondta mit érez irántam... Az valami csodálatos érzés volt.. És azért mondtam, hogy titok mert Min Jee megígértette vele, hogy előtte kér meg...

-Jimin ! Én is meghatódtam, mert azt a Kook-ot láttam akiről én is álmodtam régen....- bazd meg Tae! Ha így folytatja... –Nyugodj meg!... - könnyű azt mondani, háborogtam magamban, mert tudom, hogy ő volt előttem az egyetlen pasi.. - Ő már a múlt, Sanba vagyok szerelmes!
És komolyan örülök nektek, és persze annak is, hogy a barátotok lehetek...

Olyan őszintének tűnt, és őszintén beszélt, hogy azonnal el is szállt a mérgem, majd vállon veregettem és inkább vissza a többiekhez készültem ... Volna..

-Minie !? Taehyung !? - Bonbon állt meg előttem és mérgesen méregetett minket.. – Mit csináltál Tae ?

-Semmit Jkook! - szabadkozott egyből, ami valljuk be nem jó ötlet mert attól szerelmem csak jobban begőzőlhet. Ugyebár mielőtt még robbann, nekem kellett lépnem, ezért is intettem, hogy inkább menjen vissza a többiekhez.

-Mire gondolsz bonbon !? - bújtam a nyakához, orrommal cirógattam, amit annyira szeret, és csak remélni tudtam hatni fog és, nem féltékeny..

-Mondott neked valamit szépségem ?

- Dehogy is! Csak lebuktam előtte, hogy én már tudtam mire is készülsz.. Min Jee pont mellettünk állt, ez a marha meg nem tud halkan beszélni..

- Jaa....! Már tudja... - abba hagytam nyaka cirógatását és felé kaptam fejem.. Ő meg csak vigyorgott rám...
Uh a szemtelen..

-Honnan?

-Rájött magától valahogy, de nem haragszik, így a farkam sincs veszélyben szépségem... - előszőr a hallottaktól fagytam le, utána pedi amikor megéreztem, hogy hozzám ért a merevedése..
Az sem véletlenül ám... Köpni, nyelni nem tudtam már csakis rá vágytam... Készültem is isteni száját birtokba venni...
Persze, ha Suny mint mindig nem akkor készül belépni..
Esküszöm dejavum van újra...
Nem röppentünk szét, mint akit rajta kaptak valamin, hiszen ez ha úgy vesszük az eljegyzési partink..

-Szóval itt bujkáltok! Chao bácsi menni készül.. - és ennyi! Ahogy jött a lány, úgy távozott is.
Egy gyors csókot még váltottunk szerelmemmel és már indultunk is.. Azért az a kis mocsok utoljára nem hagyta ki, hogy merevedését a farpofámhoz nyomja..

- Ah... Kook ! Ma sem fogunk aludni!..

Már mindenki gratulált, és pezsgő is lecsúszott egy-két pohárral, én persze alig ittam pár kortyot, mert nembírom az alkoholt. A pultot támasztva ültem, ölemben a bóbiskoló makimmal..
Újra azon kattogott az agyam, mivel lepjem meg bonbonom..
De őszintén szólva nem is volt nehéz rájönnöm mi is az aminek örülne...
Ja rajtam kívül persze...

Így a rózsaszín tangámnak amit annyira szeret újra eljött az ideje...

Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot
❤️