Bonyolult
Martin bejött egy szál törölközőben és rám vigyorgot én meg félrenyeltem. Kockás hasán végig csorgogtak a vízcseppek a haja a szemébe logót.
Martin odajött hozzám fölémhajolt és beleharapott a szendvicsembe majd felment a szobájába én neg banbán néztem a szendvicsemre. Este a arra gondoltam kicsit kimegyek a kertbe olvasni vagy írni vagy csak gondolkodni. Leültem a hintaágyamba és néztem a holdat. Pár perc múlva kijött Martin és leült mellém. Látta hogy fáztam ezért a pulcsiát ráterítette a válamra. Kedves volt. Aztán elkezdtünk beszélgetni:
- Luszi mért vagy kint ilyen hidegben?
- Nincs hideg.
-Ha nem lenne hideg akkor nem lenne rajtad a pulcsim.
-Mindegy.Mért jöttél ki?
-Szeretem nézni a csillagokat és gondoltam kelleni fog egy pulcsi hisz majdnem megfagysz.
-Hagyjuk már azt hogy hideg van vagy sem. És nem kell a pulcsid! -mondtam neki majd levettem a pulcsiát és neki dobtam majd bementem. Martin utánam jött de bezártam előtte az ajtót.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro