-Maga kicsoda?-kérdezte Shawn a lányra nézve aki kezében egy fényképezőgépet tartott, fekete kabátot, farmert és korcsolyát viselt (a jégen állt). Vékony keretes, kör alakú szemüveget hordott, haja rövid volt és fekete, sötétbarna szinte fekete szemei izgatottan csillogtak. Nagyon karcsú testalkatú, sápadt bőrű, körülbelül 167-168 cm magas, 23-24 éves lány.
-Sofia Argent.-mutatkozott be.-CBC-nek dolgozom, ez lesz az első cikkem szóval már nagyon várom, hogy kikérdezzelek titeket.-mondta vidáman mire én nagyokat pislogtam.

-Figyelj...-kezdtem bele de közbe szólt.
-Lehetne, hogy lemegyünk a pályáról, nem vagyok nagy koris.-nézett ránk kérdőn.
-Aha.-bólintottam majd Sofia után indultam, Shawn meg akarta fogni a kezem de én elhúztam tőle a kis kacsómat. (XD szerk.) Lementünk a pályáról és leültünk az első sorba, én ültem középen, jobb oldalamon egy szék kihagyással Sofia, baloldalamon pedig Shawn foglalt helyet.
-Szóval-köszörülte meg a torkát.-mielőtt belekezdenénk el kell, hogy mondjam nem az itt dolgozók hibája az, hogy beengedtek. Még egy fél órája elmentem mosdóba és beszorultam. Egy jó tipp, ne menj a középső fülkébe.-súgta.-Na de, senkinek nem tűnt fel a barátaim közül, hogy nem vagyok ott velük szóval itt hagytak, nemrég kiszabadultam és elindultam megkeresni őket de végül titeket találtam itt.-mondta el gyorsan a sztorit.

-Értem.-bólogattam.
-Nem is húznám tovább a szót, még pár napja a főnököm adott pár alap kérdést szóval-kutakodott a táskájában-egy pillanat.-tette fel az ujját.-Aha! Itt is van.-vette elő a papírokat.
-Figyelj Sofia.-szóltam halkan.-Nagyon kedvesnek tűnsz és biztos vagyok benne, hogy nagyon boldog vagy amiért az első cikked rólunk fog szólni csak az a baj, hogy mi ezt nem szeretnénk.
-Nem szeretnétek, hogy mindenki megtudja, hogy ennek a jó palinak a barátnője vagy?-csodálkozott.-Ohó!-csapott a combjára.-Értem már, azért nem akarjátok ezt mert Shawn egy hete mondta az, hogy Lia a barátnője.-gondolkozott.
-Valami olyasmi.-mondtam halkan.
-Az élet olyan igazságtalan!-nézett az ég felé.-Végre van egy jó állásom és egy szaftos sztorim erre arra kérnek, hogy ne írjak róla cikket.-háborodott fel.-Eddig egy kis újságnál voltam ahol az volt a legnagyobb hír, hogy valakinek ellopták a lábosát!-mondta.-Most akkor mit tegyek?-kérdezte tanácstalanul.

-Írhatnál a gyerekek koris csoportjáról.-tanácsoltam.
-Kit érdekelnek a kölykök?-vonta fel a szemöldökét.
-Senkit.-ráztam a fejem.-Viszont ha azt írod, hogy Jane Brown ismerősének lánya is ide jár akkor tuti felkapott lesz. Egy csomóan fogják meglátogatni ezt a csarnokot, csak azét hogy találkozzanak velem esetleg Shawn-nal.-mondtam el az ötletemet.-Sokan fogják elolvasni a cikket és ezzel nem csak te jársz jól hanem az itt dolgozók és a tulaj is. Mostanában alig járnak ide, úgy hallottam elfogják adni ha továbbra se lesznek látogatók, és szerintem te is szeretnél segíteni nekik.-mosolyogtam rám.
-Ez tök jó ötlet.-mondta vidáman.-Akkor ezzel kapcsolatban feltehetek pár kérdést?-kérdezte tőlem mire én bólintottam.

---------------------------------------------------------

Miután Sofia feltett pár kérdést Shawn-nal úgy döntöttünk, hogy ennyi elég volt nekünk szóval visszamentünk Kaylinhez. Tudom mindenki azt mondja, hogy az ő gyereke a legügyesebb de komolyan mondom Kay a jégre született. Olyanokat csinált amitől én csak ámultam, nem is értem mit keres a kezdőknél. Fél éve jár korizni de olyan mintha minden nap ezt csinálná, komolyan mondom, hogy olyan büszkeséggel töltött el amiért ilyen tehetséges keresztlányom van, hogy majdnem elsírtam magam.

-Elfáradtál?-kérdeztem Kaylint amikor leült mellém.
-Nem.-rázta a fejét mire én elmosolyodtam. Persze.
-Oké, akkor mehetünk.-szedtem le a lábáról a korcsolyát, ráraktam az élvédőt majd beleraktam a táskába. Milyen pici lába van! Feladtam rá a cipőt majd bementünk az öltözőbe, gyorsan átöltöztettem majd kézen fogtam és kisétáltam vele együtt az öltözőből.
-Anya mindig vesz nekem gofrit kori után.-mondta Kay amikor az autóhoz értünk.
-Tényleg?-kérdeztem.-És anya is tud róla?-vontam fel a szemöldököm mire ő heves bólogatásba kezdett.-Akkor gondolom nem bánod ha felhívom.-vettem elő a telefonomat.

-Jan.-szólt Shawn.-Ne legyél ilyen, keményen dolgozott, megérdemli a gofrit.-mondta miközben kinyitotta az ajtót.
-Vajszívű vagy.-ráztam a fejem.-Rossz apa lennél.-szídtam le.
-Ez nem igaz.-háborodott fel.
-Oké, helyesbítek, jó apa lennél csak túl engedékeny.-javítottam ki magam miközben bekötöttem Kaylint.
-Köszönöm.-mosolygott.-Most akkor hová megyünk?-kérdezte.
-Induljunk haza, útközben gondolkozom a gofrin.-szálltam be Kaylin mellé.
-Oké.-csukta be az ajtómat majd miután bedobta Kay cuccát a csomagtartóba ő is beszállt.

---------------------------------------------------------

-Málna.-mondtam. Hogy mi is történik? Éppen egy óriási dugóban ülünk, egy órája állunk egy helyben szóval unaloműzésként azt játszuk, hogy az utolsó betűvel kell mondani egy szót. (Sorry nem tudom elmagyarázni, remélem azért majd ha nem is most, később érthető lesz a szabály XD szerk.) Most éppen zöldség és gyümölcs körben játszunk.-Shawn, te jössz.
-Ananász.-vágta rá.
-Hmm...nem tudom.-mondta szomorúan Kay.
-Szilva, szőlő.-súgtam oda neki.
-Szőlő.-mondta.
-Nem ér segíteni!-szólt rám Shawn.
-Én ugyan nem.-ráztam a fejem.-Őszibarack.
-Káposzta.
-Avokádó.-mondta Kaylin és ezzel egyszerre kaptam egy üzenetet.

-Egy pillanat.-mondtam majd megnéztem az üzit. "Végre" olvastam el az üzenetet amit Summer írt a csoportba. Értetlenül meredtem a telefonra majd írtam egy kérdőjelet. Vártam a választ de nem kaptam. Kikapcsoltam a telefont majd a kezemet magam mellé tettem, pár másodperc múlva megrezzent a telefonom. Gyorsan felemeltem majd megnéztem az üzenetet. "Summer linket küldött"