Amint beléptem az ajtón egyből levetettem, mogorva dacos tartásom. Majd ahogy a zár kattant már a fekete öltönyöm cibáltam le magamról. Utálok öltönyt húzni, nekem rossz ómen. Eddig mindig csak temetésre vettem fel. Úgy, mint most is... Amikor azt a fiút búcsúztattuk, akit szeretek. Ingem anyaga reccsen ahogy szakad, majd a gombok a földön koppannak, ahogy szanaszét repülnek. A csendes lakásban olyan a hangja, mint a boksz zsák hangja, amit Conor püfölt, még pár napja is. Félmeztelenül lerogytam a kanapé elé, és akkor engedtem el igazán magam, és engedtem utat a fájdalmamnak. Elment úgy, hogy bár tudta, hogy én szeretem, de makacssága miatt ő nem mondta ki nekem. A konok énje miatt került veszélybe az élete is. Sebes öklömet néztem, amivel megvertem azt a két férfit, akik Conort megölték. Bosszút álltam, ott tartottam, hogy én is végzek velük, amikor Conor hangja a fejemben felcsendült. Ne tedd Donovan! Bár szívem megszakadt, szót fogadtam neki úgy, mint azon az éjjelen is, amikor engedtem egyedül haza menni. Őrjöngök azóta is amikor egyedül vagyok, de aznap csak a szép dolgokra akartam emlékezni. Az első közös edzésre, a kedvenc bokszzsákjára, amit úgy ütött mindig mintha azon múlna az élete. Végül kiderült, hogy igaza is volt! A sok bántás verés, amit mássága miatt kapott, gondolta az megvédi majd, ha bokszol. Aznap is védte magát... de a másik kettő leteperte, erősebb volt. Újra a keserű emlék, és én zokogtam továbbra is hiszen fáj! A szerelmem ment el! Nem érinthetem, láthatom többet. És ő el sem mondta, hogy viszont szeret. Teljesen rám sötétedett már amikor motoszkálásra lettem figyelmes az ajtónál. Azt hittem Conor jött, csak részeg nem találja a kulcsát... Nem gondolkodtam rohantam már hozzá. De nem ő volt az ajtóban, csak egy nagy doboz. Egy doboz amire a nevem volt írva. Sóhajtva hajoltam le érte majd amint a nappaliba leraktam csak a szép betűkkel írt nevemet néztem. Millió közül is felismerném! Ez Conor keze műve! Nekiestem a doboznak, téptem, szaggattam, nem tudom mire számítottam mi lehet benne. De ahogy megláttam a tartalmát, bár nem igazán férfias újra sírni kezdtem. Kivettem a bőr párnát magamhoz szorítottam úgy dőltem el. A párnát, ami abból a bokszzsákból készült, amit együtt püföltünk ketten.