-Hozzak neked valamit? Mire van szükséged? Próbáltam terelni a gondolataim.

-Rajtad kívül? És hümmögéseket hallatva úgy tett mint aki nagyon gondolkodik! - Csak is rád Jiminie !
És egy fürdésre! Mondta vigyorogva! Azt a kurva életbe! Ha én segítek neki akkor abból nem csak fürdés lesz! Ismét a vizualitásom nyert, az akaratommal szemben!
Pillanatok alatt Jk láttam magam előtt meztelenül, ahogy a most sápadt, mégis puha bőrét simogatva lemosom..

Na és itt vettem erőt magamon, mert nem tudtam milyen következményekkel járna az én agymenésem!
Főleg, hogy nem is lennék ellene!

-Vagy nem szeretnél segíteni? Kérdezte közben arcomat figyelve. - Akkor szólok az ápolónak...

-Nem kell! Segítek! Vágtam, nem inkább visítottam gyorsan a szavába! - Fürödhetsz egyáltalán?
Váltam el tőle és most vettem teljesen szemügyre, hogy hol vannak kötszerek, esetleg csövek!

- Nemsokára bejön a nővérke, majd meg kérdezzük tőle! Ha lehet akkor segítesz nekem, ahogy ígérted! Ha nem, akkor viszont azzal még várnom kell!
Végig cinkosan mosolygott és engem figyelt, mármint azt, hogy reagálok arra amit ő szeretne. Én meg csak álltam a pillantásait és mosolyogtam rá! Ha úgy kell lennie úgy is lesz! Gondoltam magamban!
De hálaistennek, most nem is indult be a fantáziám, vagyis idő nem volt rá, mert be is jött az előbb említett nővérke. Mi szétrebbentünk, és rá figyeltünk!

-Üdvözlöm nővérke! Álltam fel és kezemet nyújtottam felé! - Jimin vagyok! Tájékoztatna Jungkook állapotáról, már amit el is mondhat nekem, nekünk.
Mondtam a lehető legudvariasabban, lehengerlőbb stílusban!

-Üdvözlöm Jimin . Margó vagyok! Örülök, hogy itt van már mellette, mert nagyon maga alatt volt!
Mondta mosolyogva, és közbe kacsintott is szerelmemre.- Az állapota, ahhoz képest ahogy behozta a mentő csoda! Komolyan mondom kevés esélyt adtak neki még az orvosok is! De mivel erős, sportos férfi és nagy benne az élni akarás, most itt lehet közöttünk, ilyen bárgyú vigyorral az arcán!
Mondta kacagva a negyvenes éveiben járó nővér! Szimpatikus volt nagyon!

-Mikor fürödhet? Mit ehet? Sétálni kivihetem a kertbe? Mikor mehet haza? És még sok kérdés volt a fejemben, amit fel is teszek ha Margó le nem int.

- Ácsi, lassabban! Mondta kacagva! És közben a kezemet nézte, amivel úgy fogtam Kook -ét, mint aki, sohasem akarná elengedni! (mondjuk én ezt úgy is gondoltam) És látszott szép kerek arcán az empátia!
Talán ezért is volt szimpi nekem, de ahogy elnéztem szerelmem is kedvelte.

-Először is most van egy fél órás vizsgálat, kötözés, katétert ki kell venni stb. Utána válaszolok mindenre! Addig hozzon valami finomat a párjának! Rendben?
Na itt ért a döbbenet! Na nem amiatt, hogy a párjának hívott és emiatt egyikünk sem ágált vele. Nem! Az még tetszett is lelkemnek, és ahogy a szó hallatán szerelmemre lestem ő is mosolygott, nem volt a "titulus" ellenére! Ami zavart az a,

-Katéter!!! Kiabáltam is fel! - Margó hol van az a bizonyos katéter? Biztos sápadt, és igazán ijedt lehettem, mert a kórterem az ő visításra hajazó nevetésüktől volt hangos! Jk a kezem nem engedte el, Margó meg az ágy szélébe kapaszkodott, úgy rezonált körülöttem minden.
Én meg csak álltam mint egy bamba borjú.

- Ajj Jimin rég nevettem így! Olyan sápadt lett, hogyha nem változik a színe két percen belül Jungkook mellé kell fektessem! Na de mielőtt még örülne a másik ágyra gondoltam!
Ez a nő gondolat olvasó vagy talán nyitott könyv vagyok neki, hiszen a gondolattól, hogy mellé fekszem biztosan vissza is jött az emberi színem. - Na végre most már emberi színe van csak kezd túl vörös lenni! Margó komolyan kicsinál engem, olyan zavarban voltam, hogy el tudtam volna süllyedni.
És Jk?! Ő csak engem nézett és még mosolygott is! Rá viszont nem tudtam haragudni, örülök hogy jól van, jó a kedve, és ez mind miattam. Ezen a gondolatmeneten végig haladva én is mosolyogtam, majd nevettem velük újra!

- Na szóval Jimin a katéter kérdéshez visszatérve, van egy a mellkasában, és van egy a.. Komolyan az ájulás határán álltam ismét, ha azt mondja hogy a farkában van én el is ájulok! Csak nem! Az kínszenvedés egy férfinak (sajnos nekem volt részem benne).

- És egy a hóna alatt. Mondta kuncogva. - Nekem meg akkora kő esett le a szívemről, még Jk kezét is megszorítottam megkönnyebbülésembe.
És Ő még mindig csak cinkosan mosolygott rám! Annyira akarom ezt a pasit, hogy már fáj.
Közben pedig nagyon is féltem.

-Köszönöm Margó a felvilágosítást! Tudja nekem sajnos volt egy medence gyulladásom tizenkét éves koromban, és kaptam katétert! Tudom milyen kellemetlen, és csak..- Bal kezemmel a tarkómat vakartam zavaromban, lehet nem is voltak kíváncsiak erre az infóra! De akartam, hogy tudjanak róla. Jk újaival simogatta a kezem, hogy nyugodjak meg, ami annyira jól esett, hogy már nem is bántam a korábbit. -Féltem Jungkook-ot ! És az volt bennem, hogy a golyó után még egy katéter is....

Margó is komolyra fordítva a szót válaszolt, és láttam az együttérzést az arcán!

-Sajnálom Jimin , tudom egy gyereknek milyen szenvedés lehet az a betegség és a kezelése is.
De szerencsésen túl van rajta, egy szép férfi lett magából! A szüleinek is biztosan nehéz volt az az időszak, látván gyermeküket betegen, kiszolgáltatott helyzetben....

-Kórházban hagyott gyerek vagyok, így amíg betegen bent feküdtem csak egy látogatóm volt Chao bácsi. Válaszoltam neki egyből ami meglepetés volt még nekem is, senkinek sem szoktam mesélni! Egyedül a bácsi, és már szerelmem tud rólam pár dolgot. Nem akartam, hogy akárki is sajnálón nézzen rám! Fejemet le is szegtem, most sem akartam! Szerelmem továbbra is simogatta a kezem, Margó meg csak felszisszent, hogy valamibe beletenyerelt véletlenül.

-Ne haragudjon! Erre én rá néztem és egyből válaszoltam is, nem akartam lelkiismeret furdalást okozni neki! Főleg miattam nem!

- Semmi gond nővérke! Nem tudhatta, és nekem meg az a múlt. Mondtam neki őszinte mosollyal az arcomon!

-Most viszont a betegre figyeljünk! Minél hamarabb haza akarom vinni! Ezt olyan eltökélten mondtam, hogy magam is meglepődtem rajta. De ami igaz az igaz! Otthon akarom tudni és vele lenni végre!
Együtt vele! És csodával határos módon az épp eszem győzött, nem a vizuális.
Rápillantottam az említett szépfiúra, (aki már nem is volt annyira sápadt) és láttam rajta, hogy örül kijelentésemnek.

-Rendben ! Maga hozzon valami finom ételt amiben van bőven kalória, erőre kell kapnia a párjának! Addig én teszem az én dolgom! Majd evés előtt vagy után jöhet a fürdés is, arról majd kezelés után beszélünk! Fél óra az egész!
Mondta Margó komolyra fordítva a szót! Én csak bólintottam, Jk homlokára nyomtam egy csókot és indultam is finom ételt venni neki.

Már az utcán szedtem lábaim, és tényleg gyorsan haladtam, mert kabát híján nagyon fáztam.
Ezért első utam egy butik volt ahol vettem is magamnak, mert nem akartam megfázni , nehogy Kook közelébe se mehessek!
Butik után egyből egy házias étterembe, vagy inkább kifőzdébe vettem az irányt!
Ugyanis azokban az ételekben van bőven kalória.
Arra gondoltam, hogy csípőst most nem igazán ehet így szecsuani marha mellett döntöttem.
Dupla adagot vettem mindenből, bár lehet nincs is étvágya!
Vettem két féle levest is. És itt ütött szöget a fejembe, hogy szereti e egyáltalán. Hirtelen ötlettől vezérelve tárcsáztam Chao bácsit.
Ő is ismeri hátha tudja mit szeret! Azonnal fel is vette a telefont!

-Szerbusz Minie fiam! Történt valami? Nem szoktál csak úgy hívni! Kérdezte aggódva a bácsi.

- Semmi sem, - jó ez egy kegyes hazugság, nem akartam hogy ideges legyen. - Csak kíváncsi vagyok, te tudod e Jungkook-nak mi a kedvenc étele, leves?

-Mindent szeret az a fiú! És nagyon jó étvágya is van! De miért kérdezed ezt hirtelen? Csak nem te meg ő?
Belé fojtottam a szót, mert sorra is kerültem, meg az idő sem megfelelő, hogy erről beszéljünk.

- Csak meg szeretném lepni! De még beszélünk Chao bácsi! Viszlát!

Hívást bontottam, és kértem is ki az ételt!

Kicsivel több időbe telt, mire visszaértem, de legalább addigra kész volt a kezelés! Belestem a kis ablakon, mielőtt benyitottam volna, és csak utána léptem be.
Jk arca fel is ragyogott egyből ahogy meglátott! Hogy ez nekem, vagy az ételnek szólt, akkor ott abban a pillanatban nem is érdekelt!
Csak Ő és semmi, senki más!

- Jimin ! Éppen időben! Minden csövet szépen eltávolított a doktor úr, én be is kötöztem! Ha ilyen iramban gyógyul két nap és mehet haza!
Főleg hogy ma nagyon jó hangulatban is van! - kacsintott rám a nővérke. Nagyon örültem neki, hogy hamarosan vihetem haza! És akkor? Mi lesz akkor? Jött is a kérdés, amit el hessegettem egyből. Ezen majd agyalok amikor ott tartunk !

-Köszönöm Margó! - Mondtam neki bájosan, hogy tudja komolyan is gondolom. - Akkor ehet bármit Jungkook ugye?

-Igen! Csak csípőst még ne nagyon, pár napig!
Válaszolt is egyből, majd intett szerelmem felé és ki is ment!
Végre újra kettesben maradtunk! Miután lepakoltam a dobozokat, és levettem a kabátom hozzá léptem Jk már az ágy szélén ült.
Hirtelen kapott el az izgalom ahogy fordultam felé, szívem szerint ott helyben letepertem volna, már annyira vágytam rá!
Ágyékom már mocorgott is pedig még csak hozzá se értem!
Mit vált ki belőlem ez a pasi!?
Ilyet eddig még nem tapasztaltam soha. Ő is így érezhette magát, mert ahogy elé értem abban a pillanatban a karomnál fogva rántott a lábai közé! Levegőm beszorult a hirtelen mozdulatától , de engedelmesen álltam a sarat, és lesz ami lesz alapon sodródtam az árral.

-Otthon is voltál Jiminie ? Kérdezte fülemet cirógatva, hol a nyelvével hol a leheletével . Engem teljesen kicsinált ezzel a játékával!

-Nem! Dehogy voltam otthon! Miből gondoltad?
Kérdeztem nagy sóhajok között., fejemet hátra feszítve.

- Kabát nélkül mentél el, de vissza már abban jöttél !

Lefagytam! Ennyire figyel ő is rám? Talán, de csak talán! Nem tudtam már gondolkodni a nyelve játékától, pedig csak a fülemmel és a nyakammal játszik! Mi lesz ha..

-A kórház melletti butikban vettem! Úgy szaladtam, hogy az irodában hagytam! Válaszoltam kérdésére lehunyt szemmel!
Ép nyitottam a szám, de nem jött már ki rajta egy szó sem, Jk a hozzá méltó erővel kapott el újra (végre), és úgy csókolt mintha attól félne ez az utolsó csókunk, vagy megzavar minket valaki.
Teljesen hozzá simultam, ügyelve a mellkasára, nyaka köré fontam karom és lehajoltam hozzá, viszonozva később elmélyítve a csókot!
Nyelvünk a már korábbról ismert ritmust járta egymás szájában.
Én hol a szája szélét haraptam, vagy szívtam meg amire ő olyanokat nyögött, amitől azt hittem menten száraz orgazmusom lesz!
Ő sem kímélt ám engem, adok kapok játékot játszottunk egymással!

És hogy mennyi ideig? Na azt nem tudom, és akkor ott nem is érdekelt más! Csak is Ő!
Az idő meg állt, ahol csak mi ketten voltunk.

Én szakadtam el tőle előbb. Homlokom a fején pihentettem, és úgy lihegtünk mind a ketten.
Mikor ránéztem és megláttam kipirosodott, most még teltebb ajkát a gyomromban életre keltek a pillangók! Hallani már hallottam róla, de érezni ez az első alkalom, hogy érzem.

-Jimin ! Mondták már neked, hogy ünneprontó vagy!?
Kérdezte szerelmem kissé durcásan. Én csak mosolyogtam rajta, mert tudtam mire céloz ezzel.
Adtam egy csepp csókot a szájára, de azért a nyelvem is bedugtam, majd elváltam tőle! Hátra léptem.
Ő fújtatott a hirtelen kezdett és befejezett akcióm miatt.

- Nem Kook ! Te vagy az első! Vigyáznod kell magadra, hogy két nap múlva haza jöhess velem! Mindent úgy kell csinálnod ahogy Margó és az orvos előírta!
Mondtam ellenvetést nem tűrő hangon.
És hangosan nevettem arcán, mert arra minden rá volt írva az izgalom és a csalódottság!

-Legyen ! De akkor már biztos, hogy nem szabadulsz tőlem! Kacsintott kéjesen csillogó csoki szemeivel!
Én meg bámultam rá a szám szélét beharapva! Már említettem, hogy kicsinál ez a pasi!? Biztosan! De akkor is elmondom megint! Végem van tőle!

-Egyél, mert elhűl az étel, és nem tudom, hol lehet melegíteni. Próbáltam terelni..

- Margó biztosan segítene, de én előbb fürdeni szeretnék! Koszosnak érzem magam, meg büdösnek. Mondta Ő akitől lassan az eszemet vesztem, úgy hogy a csoki szemeiben újra csillant az a pajkos csillag! Hirtelen köpni, nyelni nem tudtam a kijelentésén!
Épp csak le futtattam a fejemben a lehetséges végkimenetelek hosszú listáját, de mindnek az lett az eredménye, hogy...
Nekem végem van!

-Rendben! Segítek! Bár szerintem nem vagy büdös! Én imádom az illatod! Mondtam három oktávval magasabb hangon!
Nem gondolkodva azon mit is mondtam az előbb, agyamat ugyanis el lepte a rózsaszín köd!
És persze az izgalomtól a nadrágom is vészesen feszített, ha nem segítek magamon...

- Én nem vagyok szégyenlős! Felőlem rendben! Mondta szerelmem, és esküszöm az a csillag a szemében, és az a pajkos mosoly az arcán csakis nekem szólt, és az már marad is ott! Ez persze engem büszkeséggel, és újabb izgalommal töltött el.

- Akkor kezdjünk neki! Tisztálkodási szereid hol vannak? Kérdeztem hátat fordítva neki, nehogy lássa a "kisebb" gondomat.

-Az alsó szekrényben elvileg van minden mondta, és próbált is le mászni az ágyról, hogy segíthessen nekem. Szerencsére gyorsan segítségére siettem, mert a több napos ágyban fekvés igencsak le gyengítette!
Átkaroltam a derekát, (és éreztem is sokat fogyott, szívem majd megszakadt érte), úgy támogattam a fürdő felé. Végig mellette sétáltam, segítettem neki.

A fürdőben az arra szánt székre ültettem, miután levettem róla azt a gusztustalan kórházi halóinget amiből formás, izmos feneke, és ékessége is kilátszott!
Na ez volt még nekem a büntetés, ugyanis kurva nehezemre esett, hogy ne stíröljem, gyönyörű, és egyáltalán nem kicsi farkát!
Ami ugyanúgy ágaskodott mint az enyém!
Szivacsot, tusfürdőt készítettem kezem ügyébe, hogy minél hamarabb végezzek.
Esküszöm mazochista vagyok! Hogy fogom magam türtőztetni azt nem tudom!

-Jimin! Nem mintha bánnám, hogy ilyen állapotban látsz engem, sőt!
Így már tudod milyen reakciókat váltasz ki belőlem, de ha zavar, vagy neked ez gyors menj ki nyugodtan! Megoldom egyedül.... Bár jobban örülnék neki, ha te mosdatnál le gyönyörű kezeiddel engem.
Motyogta az orra alatt, halkan.

Még mindig háttal álltam és nem reagáltam egyből!
Majd mikor lassan felé fordultam, láttam vággyal és reménnyel teli csoki szemeit.
Láttam rajta, hogy komolyan beszél! Ő is vágyik rám!

Akkor egy hirtelen gondolattól vezérelve , miután felé fordultam, én is vetkőzni kezdtem!
Jungkook szemei kiakadtak és végig hang nélkül figyelt ahogy én is meztelenre vetkőztem!
Életemben sohasem csináltam semmi hülyeséget!
Most jött el ennek is az ideje!
Minden mozdulatomat ugyan olyan sóvárgással figyelte, mint ahogy én őt.

Lassan sétáltam oda hozzá! Először egy tál vagy lavór szerű edénybe meleg, de nem forró vizet engedtem tusfürdőt tettem bele, majd szivacs segítségével a még mindig döbbent szerelmemet óvatosan mosdatni kezdtem!
Lassan nyomtam csodálatos bőrére a szivacsból a vizet, miközben figyeltem ahogy izmain, tetoválásain a hab végig folyik, gyengéden dörzsöltem csak, és néha a arcára néztem!
Ő behunyt szemmel, szapora légzéssel tűrte.

-Gyönyörű vagy Jungkook ! Mondtam ki ami abban a pillanatban eszembe jutott!

Ő fel kapta a fejét és mosolygott rám!

-Te vagy a gyönyörű Jimin! És ezt már akkor láttam amikor megláttalak ott, a sikátorban! Ahogy félmeztelenül felálltál, hogy magadért ki állj! Makacs voltál, és őszinte! Azóta sem tudtalak kiverni a fejemből!

Ez a hirtelen vallomás tőle! Úristen ő is azt érzi, érezheti mint én! Tovább már nem is gondolkodtam, és mivel a gyönyörű felsőteste már le volt mosva!
Hirtelen térdeltem le elé, így arcunk egy magasságban volt, mire Ő remegő kezekkel nyúlt felém, és..

Köszönöm szépen, hogy olvasod és adtál nekem egy csillagot 😘