Én engedelmesen mint egy kiskamasz, szó nélkül haladtam vele egyszer, kétszer rápillantva...
És már sejtettem, hogy valami bennem elindult...

*

Nekem hosszúnak tűnt az a pár méter amit a bizonyos hatsóajtóig megtettünk..
A bárhoz ,vagyis a hátsó ajtóhoz érve amit megfigyeltem, először, a rend azután pedig  Jungkook arca . Zavart, és büszkeséget láttam rajta.
Büszkeség amiatt amilyen szép rendszert alakított ki a raktárban (gondolom a raktáron haladtunk keresztül) és zavar hogy egy meleg sráccal kettesben van ,egy már bezárt bárban ...

Basszus nem is én akartam bejönni,és nem is akartam ezt az egészet akármennyire is teszik nekem ...
Tovább mérgelődtem ,de közben követtem a még mindig zavart fiút .
Maga a bár is fantasztikusan nézett ki !
Rendezett ,tiszta bárpult! Tele a világ italaival. Külön régiónként szeparálva. Fantasztikus ahogy be van rendezve az is. A pultnál nem sok csak pár bárszék van ,beljebb pár asztal hol kettő ,de van ahol négy székkel . Hangulatos capuchino és vanília szín az egész bárban..szép látvány .
Gondolom ide nem seggrészegre leinni magukat jönnek az emberek,ez inkább egy társasági hely!! Biztos eljövök én is a kollégákkal ide, mert se barátaim,se családom.

Mire felocsúdtam  Jungkook mellettem állt egy elsősegély dobozzal és egy pulóverrel a kezében .

-Gyere kitisztítom, fertőtlenítem a sebeid, és itt egy pulóver is mert reszketsz ! Ezt mind ellenvetést nem tűrő, rideg hanggal mondta nekem..
Én felé is fordultam és elkezdtem a dzsekimtől megválni amikor is ő elfordította a fejét . Nem mondom hogy nem esett kurva szarul ,de hát mit lehet tenni... Ő tuti hetero..
De várjunk csak, a hetero szemrebbenés nélkül nézte volna végig !! Nem! Nem! Rázom meg a fejem nemszabad hiú ábrándokba ringatnom magam..

Innentől inkább figyelem a jeleket...

- Na mi lesz leveszed végre ? Rázott fel a gondolataimból  Jungkook .

- Persze csak fáj kicsit a mozgás. Lóditottam ...

-Amúgy a neved sem tudom még , Én Jeon Jungkook vagyok . Mondta ezt olyan szép mosollyal hogy éreztem ha tovább nézem gondok lesznek altájon...

Mi van velem ilyet még senki sem váltott ki belőlem!! Ez nekem is új!

- Park Jimin . De szólíts csak Jimin-nek .. Olaszországban élt a családom állítólag ,bár én senkit sem ismerek! Születésem óta árvaházban éltem 16 éves koromig, kórházban hagyott gyerek vagyok ...
Ennyi egyszerre elég is belőlem. Gondoltam magamban

- Nem mondom, hogy sajnálom amiért árva vagy mert biztos hallottad már sokszor eddig.. De remélem attól még jó életed volt, és jó életed van.. Szólalt meg Kookie egy kisebb döbbenet után.

Teljesen megleptek a szavai. És jól is esett.. Nem válaszoltam neki erre mert mit is mondhattam volna.. Hogy nem látod milyen jó életem van!? Random Kin kong méretű srácok kergetnek órákon keresztül, tévedésből!?

De nem mondtam semmit, nem gondoltam, hogy kellene..

Ő lassan szakszerűen lekezelte a sebeimet közben végig motyogott magában valamit. Nem hallottam mit mond, de gondolom valami szitkozódás lehetett. Hogy miért kell velem bajlódnia. Biztosan lett volna jobb dolga is. Mint egy Buzit ápolni...

-Sajnálom!!! Mondtam neki teljesen őszintén.

-Mit sajnálsz!? Kérdezte kikerekedett, értetlen, és gyönyörű szemeit rám emelve... Amit a bár tükrében láttam, ahogy felkapta a fejét.

-Csak biztosan jobb dolgod is lenne mit velem itt bajlódni... Őszintén gondoltam és ezért kértem bocsánatot tőle... Kookie még mindig csak nézett rám a szavakat keresve. Hirtelen elfordult tőlem és pakolni kezdte a fertőtlenítőt, tapaszt, amit használt ..

- Kész van! Felveheted a pulóvert! Készítek valamit enni! Club szendvics jó lesz? Nem vagy allergiás a tojásra vagy valami másra? Kérdezte olyan lazán hogy én csak bólogatni tudtam, szóhoz sem jutottam... Elindult a Bár mögé ahol a konyha lehetett.. Addig én felvettem a pulóvert jó mélyet szippantottam bele... De bárcsak ne tettem volna.. Az előző probléma újra éledt. Terveztem hogy körbe sétálok de így feszítő nadrágban kényelmetlennek tűnt, így maradtam a pultnál és a menüt kezdtem tanulmányozni...

Szendvicsek, több fajta steak saláta és koktélok vannak szépen ízlésesen felsorakoztatva rajta. Jó kis menü..

Biztosan újra fogok jönni..

Fejemet a pultra hajtottam, hogy összeszedjem kicsit magam, közben már jó grafikus, és reklám szaki lévén azon kattogott az agyam, hogyan is tudnék segíteni a "megmentőmnek", mivel tudnám viszonozni a segítségét. Úgy elmerültem gondolataimban, hogy a club szendvics illata volt az ami észhez térített... Olyan volt mint amilyennek lennie kell..

Olyan izgatott lettem, mint egy kisgyerek aki új játékot kapott..

- Ez valami fenségesen néz ki  Jungkook! Nyomatékként meg is nyaltam a szám..

- Köszönöm szépen ! Remélem ízleni is fog! És elém tett 1 üveg, (és nem fránya műanyag) Coca-colát..

-Ugye iszol ilyen üdítőket, vagy kérsz mást? Esetleg cukor menteset, ha diétázol!? Faggatott jó vendéglátóhoz méltóan .. És esküszöm, hogy láttam ahogy végig mér...

És mintha tetszett volna neki amit lát.

-Nem! Ilyen szendvics mellé csak is Coca-cola dukál!! Nem ronthatjuk el az élményt! Mondtam neki, miközben kihúztam magam, pedig nagyon fájt minden porcikám.

-Nekem is ez a véleményem! Jó étvágyat Jimin !

Egy ideig csendben falatoztunk. Én élveztem az íz orgiát a számban. Fantasztikus szakács ez a srác. Bárcsak a saját shéfem lenne. És előttem is termett egy kép ahogy a konyhámban főz, én kóstolgatok, közben egy, egy csókot lopok.

Huu ilyen gondolatok! Mi lett velem? Beleszerettem valakibe akit pár órája ismerek. Uu ez baromság, hiszen ő hetero!

Ezeket mantráztam magamban a fejemet rázva amikor Kookie szólt

-Jimin valami gond van?

Bazd.. Erre mit mondjak neki? Hogy bocs épp rólad fantáziáltam, ugye nem gáz.? Nem ezt biztosan nem mondhatom neki...

- Azon gondolkodtam hogy házi e a majonéz vagy bolti, és győzködtem magam, hogy biztos saját készítésű!

Mondtam úgy, hogy közben mélyen a szemébe néztem, a füllentésemet alátámasztva.. Persze elővettem legszebb mosolyomat...

Én készítettem a majonézt, tehát házi! Mondta egy nagy mosollyal az arcán, és a következő pillanatban felém hajolt, kezét lassan, kurva lassan felemelte és... hüvelykujjával, letörölte a számról a majonézt.

Erre én alul felül lemeredtem és, hol gyönyörű arcát, hol szemeit fürkésztem. Egy pár másodperc volt ez a hirtelen akció, de én már tudtam, végem! A szám széle úgy bizsergett mintha chilivel kente volna be valaki, az érintése után!

Erőt kell vennem magamon!

-Nagyon finom. Mondtam magamra erőltetve egy mosolyt. És még mindig csoki barna szemeit fürkészve.

-Örülök hogy ízlik, bár egy olasz fiúnak nehéz jót csinálni, kedvében járni . Mondta ezt kissé elgondolkodva.

- Attól hogy olasz országban éltek az állítólagos szüleim , attól még nem vagyok olasz. Én Koreainak tartom magam. Mondtam ezt úgy hogy kezeimmel gesztikuláltam közbe, nyomatékként.

Erre Kookie-ból kitört a nevetés! Értetlen kutya szemekkel néztem rá, esküszöm még a fejem is oldalra billentettem.

- Pedig elhiheted, hogy van közöd az olaszokhoz! Ahogy a kezeddel mutogatsz, miközben magyarázol valamit! Kacagott tovább! Nagyon szép ahogy kacag. Én meg sírni tudnék a felismeréstől.

Addig kacarászott még rajtam, hogy rám is rám ragadt így együtt kacagtunk tovább.. Abban a pillanatban nagyon boldog voltam. Elfelejtettem az estét, az éjszakát, a sok, sok szomorú emléket! A bántásokat, mindent ami negatív! Csak ebben a pillanatban akartam ragadni! Tudatlanul, boldogan, és már száz százalékig biztos, hogy beleszerettem egy hetero fiúba! Bele szerettem Jeon Jungkook shéfbe! Nem érdekelt akkor, ott, hogy viszonzásra talál e, ez az érzés. És nem is igazán érdekelt. Ki akartam még élvezni hiszen nekem is az első alkalom!

-De jó itt a buli! Csatlakozhatok?

Rázott ki engem a szerelmes pillanataimból, Kook-ot a kacajok világából, egy kellemetlen női hang! Mert még mindig tiszta szívből kacagott!

A hangra mind a ketten a bejárat felé fordultunk . Ahol is egy magas fekete hajú, barna szemű lány állt és nézett minket érdekesen karba tett kézzel.
Én nem tudtam, hogy mi történt ki ő mi ő. Láttam Kook-on hogy zavarban van vagy meglepődött vagy inkább megijedt!? És nekem a boldog pillanatok , pillangók után ez az igazi gyomorba rúgás! Ő lehet a barátnője, vagy menyasszonya, felesége nem tudom de akkor az érzéseim beigazolódtak Ő hetero.
Felé fordultam felálltam és bájos mosollyal kezet nyújtottam a nőnek bemutatkoztam neki illedelmesen.

- Jimin vagyok. Nem láttam értelmét, hogy a teljes nevemet tudja. Úgysem találkozunk újra. Soha!

-Jungkook megmentett, mert éjjel megtámadtak.

-Suny vagyok. Mutatkozott be a feketeség. És fogadta kezemet amit felé nyújtottam. - Örülök, hogy egy ilyen szép fiú mint te épségben megúszta. És persze Kookie újra tudott segíteni. Ő tényleg egy megmentő, és kacsintott is rá...

Én itt már levegőért kapkodtam annyira zavarban voltam nem éreztem, hogy nekem, akkor, ott kéne lennem feleslegesnek is éreztem magam! Megfordultam elköszöntem Kook-tól majd Sunytól. Magamhoz vettem a kabátom ellenőriztem benne van e a kocsikulcs, telefon és megindultam a kijárat felé.
Valahogy sértettnek megcsaltak éreztem magam ahogy mentem a kijárat felé, nem is vártam hogy utánam szól semmi ilyesmire nem vártam.
Kint a bejáratnál elővettem a telefonomat. Kikerestem a taxitársaságnak a telefonszámát felhívtam és vártam a taxit.
Közben láttam a főnököm üzeneteit, hívásait, de nem érdekelt abban a pillanatban az sem. Nem gondolkodtam kisült az agyam nem volt min gondolkodni. Mire is gondolhattam volna?
Első szerelmem amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen is ment, múlt el!
A szívem esküszöm abban a pillanatban mintha megszakadt volna. Csak arra vágytam hogy végre odaérjek az autómhoz és hazamenjek! Otthon bebújjak az ágyamban, és elaludjak semmire sem gondolva.

És imáim meghallgatást leltek, mert ahogy a fejem haza érve párnát ért, pillanatok alatt el is aludtam. Olyan mélyen, hogy még álmodni sem álmodtam. Azért is mert nagyon fáradt voltam, a futás, az ideg.
És persze a hirtelen jött és ment is Szerelem.

Másnap reggel minden porcikám fájt, de ez a fájdalom semmi sem volt a szívemet mardosó csalódáshoz képest.

Bár soha sem gondoltam rá hogy nekem ilyenben lehet részem. Tudtam, hogy a meleg pasik szeretnének velem kapcsolatba lépni, sexelni. Rengetegen próbálkoztak már. Úgy mint a főnököm is Jhope . Aki szintén meleg és mióta a cégnél vagyok rendszeresen zaklat. Arra rájött, hogy nekem nem igazán jön be az egy két orál vagy alkalmi sex, de az az igazság hogy csak vele nem!
Nem az esetem! Egy igazi bájgúnár!

Az én esetem Jeon Jungkook! Oh istenem miért jutott újra eszembe.

Hogy kiverjem a fejemből az arcát, testét, finom puha újait.
Felálltam, mert ez annyira fájdalmas volt, mintha nem is úthenger, egy kombájn hajtott volna át rajtam. Így bemenni dolgozni érdekes lesz. De muszály! Itthon csak feleslegesen agyalok. Kikeltem az ágyból, és csiga tempóban a fürdő felé vettem az irányt. A reggeli rutin lassabban ment ugyan, de eltökélt szándékom volt dolgozni menni.
Ott kiüríthetem a fejem. Imádom a munkám, az teljesen kikapcsol. Így egy óra múlva már a táskámmal a hátamon útra készen voltam. Vettem be fájdalomcsillapítót, és indultam is.

*

A napok gyorsan teltek. Sebeim már szépek, a foltjaim már sárgák. És nem is fáj már semmi! Semmi ami november elsején éjjel sebet ejtett rajtam.
A munkába temetkeztem, így hogy nyakunkon az év vége nincs időm lazsálni, mindent elvállalok.
Így J-hope - ot is letudom rázni, és azt az éjszakát, azt a személyt is ki tudom a gondolataimból űzni.

Ma is későn indulok haza, és már messzebb parkolok, mert nem szeretnék megint ok nélkül futni, nem szeretnék a három gimis fiúval sem összefutni.

Ahogy az autóm felé haladok, már azon gondolkodom mit vacsorázzam ma.
Erre eszembe jutott az a fantasztikus club szendvics, az a fantasztikus gyönyörű shéf. Miért kellet nekem a kaján agyalni!
Mérgesen, letörten haladtam tovább, és úgy döntöttem beszaladok a kínai marketbe, eszek valami finom ráment. Otthon főzök mellé tojást.. A nyál össze is futott a számban, így szaporáztam lépteim, mert nagyon éhes voltam..

Szeretem Chao bácsi boltját itt minden van ami egy Ázsiai boltban lennie kell!

Ismerem a kis öreget régebb óta, volt már alkalom arra is hogy GO játszottunk. Ő is tud róla hogy más vagyok.. Mondhatom rá hogy olyan mintha a nagyapám lenne.
Szeretem is őt! A bölcs szavai sokszor segítettek már rajtam..

Az üzletbe érve szívélyes fogadtatással üdvözölt. És én is viszont.

-Jimin ! Nagyon rég voltál már felénk. Miért dolgozol ilyen sokat? Vagy talán menekülsz valami, valaki elől? Kérdezte Chao bácsi. Esküszöm át lát rajtam az öreg!

- Aj Chao bácsi, hogy mindig belém lát! Vicceltem vele, hogy eltereljem magamról a figyelmét. Ő csak vigyorgott rám sejtelmesen, és oldalra fordította a fejét.

Én is fordulni akartam utána, de bár ne tettem volna. Chao bácsi mögötti tükörben megláttam egy álarcos alakot, és mire észbe kaptam, egy éles fájdalmat éreztem a tarkómon.

Istenem miért, még az előzőek sem múltak el!

Köszönöm szépen, hogy olvasod és adtál nekem egy csillagot 😘