Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

16. 🔞


Összeszedtem gondolataimat, hogy minél tömörebben tudjam elmondani, mert ma estére már elég volt a drámából.

- Azt már tudod, hogy Mee nénihez futottam a kórházba a parkon keresztül. Alig voltam húsz éves, és még egyetemre jártam.
Már majdnem a kórháznál voltam pár száz méter, pár perc választott el csupán tőlem..., amikor oldalról elütöttek.
Emlékszem repültem pár métert, és betört a fejem fájt a bal lábam, de eszméletemnél voltam.
Valószínűleg az útra repültem és útban lehettem mert karomnál, és lábamnál fogva mint a szemetet dobtak félre.
A vér a szemembe folyt, sötét  volt már így nem láttam kik lehettek, csak a hangjukat hallottam.

Újra feltört bennem az az érzés ami akkor, és remegni kezdtem amit nem is én vettem észre hanem szerelmem. Hirtelen felült és mérgesen nézett, de nem rám magára volt pipa, amiért meg kérdezte.

- Ne folytasd elég volt! Simított végig remegő karomon, majd arcomat cirógatta. – Majd elmeséled máskor, de ha mégsem úgy is jó! Hangján tisztán hallottam, hogy ideges.

-Elmondom most, nem szeretnék többet beszélni róla,  még a nyomozóval sem. Így erőt vettem magamon, és folytattam. – Az elkövetők ismertek engem valahonnan,  de egyikük biztosan. Annyit mondott csak "Ez a kis buzi gyerek az egyetemről, értük amúgy sem kár" , majd az árokba dobtak az útról. Azt reméltem valaki látja, vagy valaki jön arra és rám talál.
Azután elájultál, majd arra keltem, hogy fázom, kurvára fáj a fejem, s lábam. Feladtam! Elájultam és nem is tudtam mióta  és hogy hol is vagyok. Álomnak hittem egy kurva rossz álomnak, fel akartam ébredni és Mee néni mellett lenni, tudtam vár rám . Ismét potyogni kezdtek könnyeim arra a szörnyű estére emlékezve, arra, hogy elbúcsúzni sem tudtam tőle, csak most hang nélkül sírtam . Szerelmem velem sírt újra mint már annyiszor a rövid szerelmünk óta. Felültem az ágyban, megemberelve magam, és szerelmem arcára simítottam, letörölve könnyeit – Túl vagyok már rajta drágám, ígérem utoljára sírok és téged is utoljára siratlak meg!

- Most miattam, a kíváncsiságom miatt sírunk, és mégis te vigasztalsz engem? Milyen ember vagy te Jiminie ?

- Egy egyszerű ember aki szeretetre, társra vágyik. És aki ha lehet kerüli a konfliktusokat. Mondtam  mosolyt erőltetve magamra.
Ő is elmosolyodott és lágyan megcsókolt. Egy meghitt csók volt, épp csak ízleltük egymás ajkát, és akkor annyi elég is volt.
Újra egymáshoz bújva feküdtünk már csendben, arra gondoltam folytatom kell a történetem, ennek most van itt az ideje.

- Másfél napot töltöttem az árokban, egy kutya és gazdija talált meg.
Nyílt törésem, agyrázkódásom volt, csak a kórházban ébredtem fel, de akkor már Mee néni...
Nem sírok, nem sírok ezt mantráztam magamban, mivel most ígértem meg bonbonomnak, ehhez kell tartanom magam. – Második napja feküdtem bent, mert szepszist kaptam, amikor a bácsi megtalált.

- Sajnálom! Pattant fel újra izgága szerelmem. - Miért nem találkoztunk hamarabb? Hogy nem futottunk össze a boltban, vagy ők miért nem szerveztek közös vacsorát? Akkor ez nem történt volna meg! Megtudtalak volna védeni! Tudom a sorsra bízták, de akkor is....
Bonbonom hadonászott gyönyörű kezeivel annyira magyarázta a miérteket. De én tudtam rá a választ. Ezért nyugtatni próbáltam.

- Azóta az eset óta, más ember lettem, erősebb, óvatosabb. Nem akartam újra célpont lenni, ezért nem is ismerkedtem, nem mintha előtte sok barátom lett volna.
És nem is randiztam, mert mi értelme lett volna egy ilyen világban.
Tudod akkor is azon agyaltam hónapokig honnan tudták rólam, hogy meleg vagyok? Rám van írva, lerí rólam, a három diák is aki ok nélkül vett üldözőbe látták rajtam? Hogyan? Én nem közeledtem soha senki felé, persze te vagy a kivétel.
Nem tetszett senki sem. Tényleg buzis vagyok. Kérdeztem meg szerelemem. Ő csak nézett, fürkészett engem gondolkodott mit is mondjon.

-Nem! Egyáltalán nem vagy buzis, és többet ne mond ezt kérlek! Lehet valakinek tetszettél és akaratlanul utasítottad vissza. Így akart bosszút állni rajtad. Sok lehetőség van, de nem vagy buzis! Egy gyönyörű férfi vagy az én párom, és szerelmem. Az lehetett a gond, hogy szép vagy és a lányokat mindig kerülted, leráztad őket , mivel nem érdekeltek. És igenis van értelme együtt lenni azzal az emberrel akit szeretsz, bár nem egyszerű, de a világ változik. Magyarázott újra hadonászva, én meg igazat adtam neki mindenben.

-Mindegy már nem számít. Itt vagyunk egymásnak és nincs ennél fontosabb . Nyugtatólag lágyan arcára simítottam.

-Viszont most már aludjunk, ha csak.. Nem szeretnél még kérdezni valamit. Próbálkoztam ismét, (a remény hal meg utoljára) . - Fáradtak vagyunk, meg aztán minél hamarabb alszunk annál hamarabb mehetünk haza. Vigyorogtam. - Mert ahogy beleélted magad a magyarázkodásba az kurva sexi volt, én pedig újra be vagyok indulva. Vigyorogva kaptam el ujjait és nyomtam is farkamra. Ő először meglepődött ugyan, de végül szorított egyet rajtam.

- Na most akkor ki a kanos kismalac? Kérdezte kacagva, majd karjába vont újra a mellkasára . – Aludjunk szerelmem, és holnap menjünk haza! Ígérem senki sem bánt már téged, nem bánthat!

Egymáshoz simulva aludtunk el szinte pillanatok alatt, nehéz nap volt mögöttünk.

Másnap nem tudtunk ugyan korán kelni,  Chao bácsi mégis finom reggelivel várt minket.
Már nem volt téma az ajándéka, vagy az én balesetem.
Akarva vagy akaratlan, de nem jött fel a téma.
Annyit mondtunk el, hogy nem fogok beszélni a nyomozóval, mert túl vagyok rajta. Már csakis előre nézek és nem hátra.
Az ebédet szerelmem főzte , isteni steaket zöldséggel, zöldbors mártással ahogy kell, addig én Hinatámmal játszottam.
Hamar el is szaladt a nap, bár igazat megvallva én már a perceket számoltam, mikor megyünk végre haza....

HAZA! Sohasem gondoltam rá, hogy ez a szó, kifejezés ennyit fog nekem jelenteni, és ahogy szerelmem a gyönyörű száján kiejti...
Bár a tegnapi vacsora, és este sírósra sikeredett megkönnyebbültnek éreztem magam, boldognak évek óta először.

És végre valahára eljött a mi időnk! Hinata még maradt bácsinknál, mielőtt indulna elhozzuk magunkhoz őt is.

Haza felé Kookie vezetett, nekem nem volt hozzá kedvem, és az igazat megvallva a gyanútlan embereket féltettem a száguldozó Jimin-től. Ugyanis sanszos volt, hogy százhússzal repesztettem volna haza, annyira vágytam már bonbonomra. Mivel az autóm automata, Ő szinte végig a combomat fogta, és most őszintén  ettől ki nem lett volna még jobban beindulva?

Végig arról beszéltünk , hogy oldjuk meg Chao bácsi utazása után a, bolt dolgait.

-Ugye nem gond, hogy belevontalak, mert én nem értek hozzá annyira. Valahogy sohasem érdekelt az üzletvezetés, és nem is gondoltam arra, hogy egyszer örököse lehetek. Viszont ketten megtudjuk oldani. Mosolyogtam szerelmemre.

-Nem gond, a bácsiért bármikor, bármit megteszek, főleg azért is mert te vagy a társam benne. Mosolygott rám vissza, és szorított combomon egyet.
Ettől a mozdulattól nekem egyből végem volt...
Az idő meg csak araszolt, komolyan azt hittem, már Busan-ba tartunk ami ide több mérföld, és több órás út. Na ezt szó nélkül ugye nem hagyhattam.

-Valahol azért megállunk pihenni? Kérdeztem tőle gúnyosan. Kookie értetlen arcot vágva kapta felém fejét. – Csak azért kérdezem mert óráknak tűnik, mire végre nálad lehetünk. Lassan esett le neki a tantusz, és kacagva az első lehetőségnél félre is húzódott, ezzel igazán meglepve engem.

-Na itt az első pihenő kanos szépségem. Nevetve mondta, és választ sem hagyva kapta el nyakamat és rántott magához egy csókra.
Az a csók....Ah.. Szinte megerőszakolta a számat, úgy tapadt rám hogy ellenkezni sem volt esélyem ( nem mintha akartam volna) .
Nyaka köré fontam karomat úgy csókoltam vissza én is, bár kurva kényelmetlen volt.
Nem tartott ostroma ugyan sokáig, de ha az volt a célja, hogy felizgasson vele még jobban, akkor terve sikerült. Farkam, és ahogy néztem az övé is  mereven állt már várva a beteljesülést.

-Ha balra nézel szépségem, meglátod a felhajtót.  Szuszogott a fülembe, mire én arra is néztem, és a látványától a nevetés ki is tőrt belőlem, mióta vagyok én ennyire türelmetlen? – Nem kevésbé vagyok kanos én sem édesem, és most elérted, hogy otthon szét is szedjelek...
Eddig elképzelni sem tudtam, hogy létezik ilyen vágy! Ha csak hozzám érsz már forr a vérem, sőt a merevedéshez már a látványod is elég és a kis beszólásaid után pedig attól félek elmegyek ott helyben. Se férfi se nő nem váltotta ezt még ki belőlem! Puszit nyomott homlokomra orromra én meg csak bambán mustráltam őt. Megemelte formás hatsóját az ülésben, úgy igazított oltári farkán, gondolom már neki is ki kívánkozik az anyag alól mint nekem.

-Dettó! Válaszoltam frappánsan.

Pár perc múlva, már pattantam is ki az autóból a ház elé érve , egyből indultam a kocsi hátuljához a csomagtartó felé.

-Jiminshi hova mész? Kérdezte ijedten szerelmem. – Most már nem olyan sietős? Állt meg mögöttem hátulról  búgott újra a fülembe, közben hozzám dörgölte hímtagját, amitől újra levert a víz.

-Az ételt veszem ki, mert azzal fenyegettél két napig ki sem jövünk a lakásból.  Érzékien tekergettem faromat nekinyomva tökéletesen merev tagján, ahogy a csomagtartóba hajoltam. Édes a bosszú! A válasz egy mélyről jövő nyüszítés volt. – Éhes lehetsz kismalacom.

Bár pár percnél nem volt több , míg felértünk a lakásba, nekünk óráknak tűnt.
Sebtében elpakoltunk mindent a hűtőbe,( bárcsak meztelenül hemperegnénk már) , ugyanis romlott ételt nem eszünk, és pocsékolni sem szeretek.
Még a kosárból pakoltam ki amikor kanos szerelmem a fürdő felől kiáltott ki nekem.

-Siess szépségem, már engedem is a vizet a fürdéshez. – Ez volt a tiltott kód, amit csakis egymás előtt mondhatunk ki. Olyan gyorsan rendeztem el mindent, hogy még magamat is megleptem vele.
Gyorsan magamhoz vettem egy apró, de fontos dolgot...

Mire a fürdőbe értem, már csak a boxerem volt rajtam, ugyanis szeretem amikor bonbonom szabadít ki belőle. Ő is így gondolhatja mert a kád előtt állt szintén csak a bizonyos alsóban, épp habfürdőt tett a vízbe. Fantasztikusan festett fekete, szűk boxerében, izmos fenekén csak úgy feszült az anyag, azt vártam forduljon meg és elölről is láthassam, mert nagyon nehezen bírtam magam türtőztetni, féltem nehogy agressziót alkalmazzak.

Így halkan sétáltam felé, de mégsem eléggé, mert felegyenesedet és csoki bonbonjai vágytól telve fürkésztek egyből engem, végig az egész testem. Amint előtte álltam kezét kinyújtotta felém,  mellkasom vette célba mellbimbómat cirógatta, lassan araszoltak gyönyörű mégis férfias ujjai a V vonalam felé, közben szemei szikrákat szórtak .
Én szaporábban vettem a levegőt annyira hatalma alá kerültem.

-Azt hittem szépségem megfutamodtál, ezért is használtam a kódot. Kacsintott rám, de a mellem cirógatását nem hagyta abba. – Már csak ettől a látványtól orgazmus közeli állapotba kerülök, annyira akarlak, hogy az már fáj..... És ahogy látom te sem érzed másképp.
Kezével bejárta egész felsőtestem, nyakam, vállam, hasam...

-Miért futamodtam volna? Ezt a pillanatot várom tegnap óta,... sőt évek óta.
Téged vártalak hogy neked adhassam magam, szőröstől bőröstől!
A tiéd vagyok tégy velem amit csak akarsz.
Felemeltem kezem és felé nyújtottam egy kártyát, mert ez is egy boldog pillanat. Mosolyogva nyúlt érte, és monológomra ismét hörgött egyet a imádott mély hangján. – Tégy magadévá, vagy én teszem meg!
Szó nélkül  húzott magához, és tapadt ajkamra. Átöleltem csípöjénél fogva és húztam magamhoz őt.
Nyelvünk ismét megszokott táncát járta, csak jóval több vággyal.
Tépte, szívta nyelvem vagy ajkaim és én is haraptam, ajkam kellemesen bizsergett.
Mikor levegőnk elfogyott nyakamra tapadt lágyan nyalt végig fülemig fürge nyelvével, amire farkam is megrándult, mert elképzeltem, hogy máshol is így játszana.
Ujjait hátamon zongorázta végig, majd amikor gatyám széléhez ért, még levegőt is elfelejtettem venni. Becsúsztatta ujjait és markolt farpofámra, nagy nyögéssel, mégis inkább horkantással díjaztam érte. Észre sem vettem ámulatomban, hogy már meztelenül állok előtte.
Elkaptam ajkait és most én vettem őt ostrom alá.
Nyakánál, és csípöjénél tartva hajszoltam csókba, imádott párnáit , nyelvét szívtam már kurva nehezemre esett visszafogni magam.
Nem váltam el tőle egy pillanatra sem, hirtelen rántottam le alsóját róla, és farkunk mikor összeért egyszerre nyögtünk a csókba.
Tudtam egy sex maraton veszi ma kezdetét, így felkaptam az ölembe és fordulva egyet léptem be vele a kádba. Magam is meglepte a tettem újra, de a vágy ezt hozza ki belőlem...

Én akartam egy kicsit a domináns lenni, és alig vártam  hogy  farkát, és annak ízét érezzem már a számban.
Így szembe ültetettem ismét az ölembe, mint előző alkalommal.
Most is repültek a dobozok a padlóra Ő pedig belekuncogott a csókba, de én csak csókoltam tovább, bonbonom pedig viszonozta, közben simogattam hátát, mellkasát mindenét amit csak értem, talán még kapkodásnak is tűnhetett, de nagyon akartam már, alig vártam, hogy érezzem, és nem akartam újra felülkerekedjen....

-Jiminie mire készülsz? Kérdezte mikor szusszanásnyi időre elváltam tőle.

-Előjáték szerelmem! Kacsintottam rá. És már ültettem is a kád szélére semmi bevezető, semmi játék csak ráhajoltam gyönyörű farkára és makkjára nyaltam.
Ő beleremeget, és hajamba kapaszkodva nyögdécselt. Ugyan olyan hírtelen engedtem torkomra is tagját, és  játszottam rajta, közben izmos combját markolászva .
Szívtam, nyaltam, keményen szoptam, és szerelmem reakcióját hallván, hogy élvezi rámenősebb lettem.

Nem is váratott sokáig sós nedve pillanatok alatt lövellt a számba, amint bonbonom elélvezett a nevemet skandálva . Lassan engedtem ki számból közben fürkészve az én gyönyörű pasim arcát.

Felém nyújtotta kezét és húzott fel mellkasára, és én úgy, térde ereszkedve bújtam hozzá.
Bonbonjai ragyogtak ahogy hozzá simultam, ez még az előző orgazmus utóhatása, vagy az újra éledező vágyé?
Hát időm sem volt kinyomozni.

-Mochi , én azt szeretem amikor együtt érünk el a csúcsra! Még nehezére esett a beszéd. - De te kanos szépségem most sem bírtál magaddal.

-Mondtam, hogy ez csak előjáték, egy bemelegítő, az igazi menet majd ezután következik.
Kajánul vigyorogtam rá, közben mellbimbóját tovább izgatva.

És ezt így is gondoltam, azt szerettem volna, hogy az igazi aktus, a szeretkezésünk tovább tartson, ezért is  rohantam le a két napos feszültséget akartam levezetni vele .

Szerelmem nem szólt csak szaporán vette a levegőt, és a hasamnál éreztem, ő kész egy újabb bevetésre. Elrugaszkodott a csempétől ahova én préseltem be, majd hirtelen csúszott alám engem a vízből kiemelve.
Olyan gyors és hirtelen volt az akciója, hogy szinte nyikkanni sem tudtam.
Térdére ültetett és olyan határozottan , mint én pár perccel korábban hajolt rá farkamra. Ő sem játszadozott velem sokáig, és nem is volt rá szükség, hiszen annyira kívántam már, hogy pár nyalintás és szívás után, amit kurva jól csinált reszketve élveztem én is a szájába.

Hozzásimulva pihegtem már, és ő nyakam cirógatta.

-Komolyan gondoltad amit mondtál édesem? Hirtelen nem tudtam mire gondol, így csak csendben behunyt szemmel vártam hátha rátér, mire is várja a választ. – Komolyan gondoltad, hogy szeretkezni akarsz velem? Ráemeltem tekintetem, mert arcát akartam látni amikor válaszolok neki.

- Komolyan Kookie !? Rád vártam egész életemben, egy fiúra aki vágyat éleszt bennem! Akit szeretek és viszont szeret. Ez miért annyira furcsa? Szeretkezni akarok veled, ha nem ma majd máskor! De én csakis neked akarom adni magam.
Szemei szerelmesen csillogtak míg hallgatott engem, légzése szapora lett. Tudtam kurvára akarja, de mivel időt adott még mindig türelmesen várna. Nem is válaszolt, csak a szivacs után nyúlva kezdte lemosni testem, közben  farkasszemet nézve velem.

 Mikor már elég tisztának éreztük magunkat, és víz is kihult kimásztunk, és szépen komótosan megtörölgettük egymást. Engem már idegesített a némasága, de vártam míg újra szólhatok, kíváncsi voltam mi jár a fejében, féltem hogy nem is akar igazán engem , ami nem valószínű, mert a vágyat láttam a szemében.

-Drágám, mi a gond? Korainak tartod, vagy én vagyok nagyon rámenős...?
Mondjuk ez igaz, szinte minden alkalommal én rohantam le, de érzem hogy akarja.
Szerelemem boldogan nevetett fel.

- Mochi a kanosságoddal, a rámenősségeddel a őrülten sexi testeddel, isteni ajkaiddal szóval veled ki ne akarna szeretkezni?

Komolyan nem értettem akkor mi a problémája és én nagyon pipa, türelmetlen lettem.
Magamhoz húztam egy apró csókra, nyelvem egyből az ő nyelvét kereste, vérem ettől ismét pezsegni kezdet, majd hirtelen füléhez hajoltam.

-Akkor dugj meg végre, vagy én duglak meg! Az ismert horkantása volt a válasz...
Tarkómhoz kapott elkapva számat, és eszét vesztve csókolt, közben felkapott az ölébe, majd szélsebesen a hálóba vitt engem, számat egy pillanatra sem engedte el.

- Először én szeretném édesem, utána persze te is bármikor birtokba veheted a testem. Tehát ezen agyalt annyira. Nyakát átkarolva hívtam csókra ismét.
Felemelő érzés ahogy meztelen testünk egymáshoz simult, farkunk összeér. Átadva magunkat a mámornak simultunk össze, bár láttuk, és érintettük már egymást mégis más volt, minden alkalom más .
A beteljesülés izgalma vett megint hatalma alá. Kookie átvette az irányítást, és én hagytam, akartam a kényeztetést.

Gyakorlott ujjai ismét zongoráztak rajtam. Csókkal jutalmazta fülem nyakam lassan araszolva mellkasom, mellem felé. Ott már tovább játszott velem,  játékos nyelvével bimbómat nyalta, majd két ujjal izgatta. Játékára én csak szuszogni, nyögni tudtam. Ha nincs az előjáték ettől simán elélveztem volna.
Tovább becézgette mellem, és közben kezével már a hasam, csípőm simogatta, farkam rándult is erre a mozdulatára.

-Jiminshi gyönyörű vagy, és most az enyém is leszel! Biztosan most akarod? Rekedt volt szerelmem hangja a vágytól mire én felemeltem fejem és szintén rekedt hangon biztosítottam róla, hogy akarom. De ekkor jutott eszembe valami ami elengedhetetlen. Hirtelen felemelkedtem, könyökömre támaszkodva. Szerelmem elképedt, nyálas arccal nézett rám,... még ez a látvány is annyira izgató.

-Mi.. a baj drágám? Kérdezte dadogva.

- A síkosító lent maradt a kocsiban, hápogtam el mondandómat és  belőlem a nevetés ki is pukkadt  kínomban, amit már nembírtam tartani magam. Bonbon nézett rám összevont szemöldökkel, majd farkamhoz nyúlt és rántott rajta egyet.

-Nyugi szépségem, felső fiók, bár hogy te is készültél vele ez még jobban izgat. Mosolygott és a fiók felé intett fejével. Bennem nőt a feszültség, mert tudtam most megtörténik. Hátrahanyatlottam a párnára, és átadtam magam szerelmemnek.

Köszönöm szépen, hogy olvasod és adtál nekem egy csillagot 😘..


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro