𝓒𝓼𝓪𝓴 𝓾́𝓰𝔂...
Csak úgy... mert mondani szeretnék nektek valamit kedves olvasóim.
Először is köszönöm szépen a kedves szavakat, a vote-ot és azt is, hogy itt is velem és Andrisékkal tartotok.
Többször leírtam már, hogy mennyire fontos nekem ez a két a fiú, és a szívemhez nőttek nagyon, pedig csak egy hirtelen ötlet szüleménye volt! De akkor jött Mara, mert neki elküldtem azonnal, és mondta, hogy ez annyira jó, hogy fel kell a kihívásba raknom.
Mint tudjátok hónapok óta tart a szavas kihívás, amit eleinte ketten ancsacsa85 majd már hárman NSMara írtunk. Majd jött az ötlet októberben, hogy csináljuk egy Adventi kalendáriumot is.
Első körben, nem Andrisékkal terveztem megírni a kapott szavaimra a történteket, de szerintem tíz perc beszélgetés (amikor is Mara és Anna csacsogott én meg hallgattam) után tudtam, hogy én őket szeretném. Az ő történetüket szeretném folytatni, ezzel bemutatva, hogy Andris min megy keresztül ( és hozzá hasonlóan bárki a világon), és Gábor pedig, hogyan segít neki túljutni a nehézségeken.
Korábban már írtam, hogy a kihívásokat egy időre szüneteltetem, tőlük mégsem szeretnék megválni. De ahhoz, hogy írhassak róluk ti is kellettek nekem. És, hogy miért?
Januártól a ti kívánságotok szerint fogok róluk írni. Vagyis, amit ti kértek, szituáció, esemény, akár egy újabb szó, amiben benne lehetnek a barátaik is. Én arra fogok egy novellát írni. Ha több ötleted van írd le nekem, és én meglátom mit tehetek...
Egy szónak is egy a vége, tarts velem és kérj bátran tőlem egy személyre szabott történetet.
További jó készülődést, karácsonyig még lesz három Andris - Gábor rész, várlak ott is.
Ölelés és puszi
Mamzi❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro