Amber a két lány között sétált csöndesen, nem igazán tudta mit hozzon fel témaként így inkább a csöndet választotta.
– Jól vagy? – kérdezte Robin egy kis idő után mire Amber felé kapta a fejét – A lábad, láttam, hogy megtámadott a denevér... biztosan fáj – bökött az említett testrész felé mire a szőkeség biccentett.
– Kiheverem – legyintett mosolyogva – Kösz a kérdést – mondta hálásan.
– Ez természetes, azok után, amit Steve-ért tettél, az a legkevesebb, hogy megkérdezem, hogy hogy vagy – mosolygott rá Robin – Bevallom, bátor dolog volt, hogy utána ugrottál az ismeretlenbe – vakarta meg a tarkóját zavartan – Nagyon ránk hoztad a szívbajt, Eddie teljesen kiakadt – biccentett hátra mire Amber egy pillanatra vissza nézettt a mögöttük lévőkre.
– Sajnálom – nézett vissza a lányra.

– Figyelj, tudom nem nagyon ismerjük egymást de azért nem vagyok vak. Látom, hogy mi van közted és Eddie között – mondta Robin mire a szöszi értetlenül vonta fel a szemöldökét.
– Tessék? – kérdezte vékony hangon.
– Nagyon kedvel téged, és szinte biztos vagyok benne, hogy többet érez irántad, mint egy barát iránt. – magyarázta mire Nancy egyetértően bólintott.
– Nem tudom, miről beszélsz – nevetett fel zavartan.
– Nem ismerlek titeket valami rég óta, de ennyi idő is tökéletesen elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, Eddie igazán kedvel téged. Ahogy rád néz... én mondom neked, hogy a barátok nem néznek így egymásra – mosolygott kedvesen mire Amber bólintott – Plusz, van egy olyan érzésem, hogy ez fordítva is így van – tette hozzá.

– Ne próbáld meg tagadni, mindketten tudjuk mi az igazság. Csak azt nem értem miért nem mertek lépni – nézett rá kérdőn.
– Nem tudom – rázta a fejét Amber, mire Robin gúnyosan elhúzta a száját. Mindketten pontosan tudták, hogy a lány hazudott. Amber baromira félt a csalódástól és attól, hogyha bevallja az érzéseit, talán mindent tönkretesz. Az egész barátságuk rámehet, és azt nem akarta kockáztatni. Inkább megpróbálta elnyomni a benne kavargó érzéseket, hátha így könnyebb lesz minden.
Robin aprót bólintva jelezte, hogy elfogadja, Amber nem szeretne erről beszéni.

Utóbbi elgondolkodva maradt le a két lánytól majd egyedül folytatta az útját. Robin szavai visszhangoztak a fejében.Gombóccal a torkában nézett ismét hátra Eddiere aki ugyan csak rá nézett, tekintetük összekapcsolódott. A göndör egy halvány mosolyt küldött a lány felé mire ő nehézkesen, de viszonozta a mosolyt.

– Megérkeztünk! – mondta Nancy kizökkentve őket a szemkontaktusból. Amber előre pillantott így meglátta Wheelerék házát. Egymás mellett állva várták, hogy a két fiú beérje őket, majd amikor ez megtörtént, Nancy körbe nézett majd megszólalt.
– Siessünk! – indult a ház felé ügyelve arra, hogy még véletlenül se lépjen rá a fekete, mindenfelé tekergő indákra. A többiek is a lány után indultak, aki egészen sietősre vette a figurát. Ahogy a ház ajtajához értek megtorpantak.
– Ki áldozza fel magát? – kérdezte Amber fintorogva nézve az ajtóra.
– Én azt hiszem, kihagynám – rázta a fejét Robin majd Nancyre nézett aki óvatosan kitárta a piszkos ajtót.

A házba egymás után belépve mindannyian elszörnyedve néztek körül a piszkos és meglehetősen barátságtalannak tűnő házban.
– Nem ártana egy takarító nő, Wheeler – mondta Robin.
– Gyertek, csak addig maradjunk amíg muszáj – mondta Nancyfigyelmen kívül hagyva Robin megjegyzését. Wheeler a lépcső felé fordult majd sietve elindult felfelé az emeletre. Robin és Eddie őt követve sétáltak felfelé, majd Steve és Amber is utánuk indultak. Steve sietve lépkedett felfelé majd hirtelen megállva érte el, hogy a mögötte bámészkodó lány neki menjen.

– Miért álltál meg? – kérdezte Amber a fiúra nézve.
Harrington a zseblámpájával világítva nézett oldalra.
– Steve – lökte meg finoman a vállát, hogy rá figyeljen, mire ő felé kapta a fejét.
– Te is hallod? – kérdezte.
– Micsodát? – vonta fel a szemöldökét a lány.
– Dustint, itt beszél... hallgasd – mondta majd befogva a száját fülelt tovább. Amber pár másodpercig értetlenül ácsorgott majd hirtelen oldalra kapta a fejét, ahogy meghallotta a fiú hangját.

– Hallom – suttogta eltátva a száját.
– Dustin! – kiáltotta Steve vissza sietve a nappaliba.
– Dustin! Dustint! Itt vagyunk! – kiabálta Amber.
– Dustin! Hallasz engem? – kérdezte Steve körbe-körbe nézve.
A többiek ijedten futottak le a lépcsőn majd meglátva a párost, értetlenül torpantak meg.
– Talán mégis elkapták a veszettséget – mondta Robin a többiekre pillantva, mire Amber feléjük fordult.
– Itt van! – mondta boldogan a lány a többiek pedig felvonták a szemöldöküket.
– Kicsoda? – kérdezte Eddie.

– Henderson, itt van a kis szaros. Hallom a hangját! – válaszolt Steve feléjük fordulva – Mintha itt lenne a falakban. Hallgassátok! – mondta.
A trió hallgatózva ácsorgott egyhelyben majd kitágult szemekkel néztek össze ahogy meghallották a fiút.
– És eljutunk az általad feltett kérdéshez... – mondta Dustin.
– Tényleg itt van – csodálkozott Eddie.
– Persze, hogy itt van, nem vagyok őrült – mondta Amber.
– Dustin! – kiáltotta Nancy körbe járva a házat.
– Dustin!
– Dustin! – kiabált Robin, de nem érkezett válasz.
– Jól van, most vagy nem hall minket, vagy hatalmas seggfej – mondta Steve.
– Will megoldotta – motyogta Wheeler mire mindenki rákapta a tekintetét.
– Tessék?

– Will. Megoldotta, hogy üzenni tudjon Joyce-nak a fényekkel – magyarázta a villanykapcsoló felé sietve. Gyorsan elkezdet kapcsolgatni, de semmi nem történt.
– Nancy, asszem ha a fényekkel akarunk kommunikálni, be kéne fizetnetek a villanyszámlát – mondta Amber a lánynak, mire ő egy unott pillantással díjazta a hallottakat.
Steve a lámpa felé világítva várt a csodára majd csodálkozva nézett Amberre.
– Ti is látjátok – mondta továbbra is a lámpát bámulva, ahol halvány csillogás látszott.
– Mi a fene? – kérdezte Amber közelebb sétálva, óvatosan felemelte a kezét és a lámpához közelítette mire az elkezdett ragyogni.
– Azta! – motyogta Eddie közelebb sietve.
– Ez baromi jó érzés! – nevetett a szőke lány továbbra is a lámpa körül mozgatva a kezét.
– Húzd el! – fogta meg a kezét Nancy majd arrébb húzta azt, így a lámpa fénye lassan elhalványult.

– Ez nagyon menő! – csodálkozott Amber és nevetve vissza emelte a kezét a csillogó lámpához, mire többiek is így tettek.
– Ez... csiklandoz – mondta Steve.
– Kellemes érzés – bólintott Robin.
– Tud itt bárki morzézni? – kérdezte Nancy lerakva a kezét.
– Nem – jött az egyöntetű válasz.
Eddie elgondolkodva pillantott a barna hajú lányra.
– Az SOS számít? – tette fel a kérdést, mire a lány felpillantott rá – Az is megfelel? – ismételte meg félénkebben.

– Na ná! – lökte meg a vállát boldogan Amber.
Mindenki hátrább lépett Munsonon kívül, majd nézték, ahogy a fiú elkezd morzézni.
– Milyen jó, hogy ismerjük egymást – sóhajtott megkönnyebbülten Amber mire Robin mosolyogva bólintott.
– Működik – mondta Robin.
– Remélem Henderson tud morzézni,  különben nagy bajban vagyunk – gondolkozott el a szöszi.
– Az a kölyök egy zseni, biztosan tud – rázta a fejét Steve.
– Oké srácok! Ha hallotok minket, menjetek Nancy szobájába! – mondta Dustin mire az csapat örömujjongásban tört.