2024.december.13. 17:40

Set íróasztala fölé görnyedve dolgozik, vagy legalább is úgy tesz. Teljesen kizárva a háttérben már hetek óta szóló Wham: Last Christmas dalának sokadik feldolgozását. Ugyanis ahányszor meghallja meleg létére is elhányná magát. – Miért csak ezt és Mariah Careyt játszik ez a szar!? Ki állította össze a dalokat!? A telefon után nyúlt, hogy kérdőre vonja Diát a titkárnőjét. Ámde le is fagy a mozdulatban, hiszen a dalokért, és úgy mindenért az üzletben, aki felelős az ő maga. Két éve üzletvezető a város legnagyobb marketében, és amikor elválta nem gondolta, hogy ilyen unalmas, monoton, ráadásul sok a felelősség a fiúnak. Fáradtan dől hátra a székbe, amikor a számok összefolytak már előtte. Majd a mennyezetet kezdte fürkészni, mintha annak bámulása segítene a látásán, vagy valami energiával töltené fel. Ha már a feltöltődésnél tartunk... Hirtelen maga elé kapta a karját. – Mindjárt jön! Szólal meg jókedvűen amint meglátta mennyi az idő, majd azonnal a vásárlótérbe sietett. Ugyanis ez a nap fénypontja, amikor is a szomszéd fiút Chris-t stírölheti. Hiszen olyan szép és cuki. Nagy sötét szemei, szőkésbarna haja, ami bambi szerű arcát keretezi. Alacsony termete, amit simán feltudna kapni és akár a világból is kiszaladni. Persze csakis vele! Azonban amint kilépne az ajtón máris előtte terem Mary a legidősebb alkalmazott, és míg ő haladt a pénztárak felé az idősebb egyfolytában panaszkodott. Szokásos duma milyen szemtelenek a mai fiatalok.

-Hm. Értem. Hm. Rendben Mary. Hmm intézem. Set érdekfeszítő egy beszélgető partner az tuti! Bár biztos jobban érdekelné és talán még figyelne is, ha az, aki kérdezi a szomszéd bambi. Maryt lassan elhagyva a mosószeres sorban, szedte lábait ügyelve rá, hogy véletlenül se fusson össze más beosztottal. Persze ez nem azért van mert nem figyel rájuk, és e miatt rossz főnök lenne. Egyszerűen ez az ő ideje, minden hétköznapeste. Amint a kasszához ér az újságos polc takarásából várta, majd figyelte ahogy a fiú az üzletbe lép. Nem is kellett sokáig várnia, majd amint megpillantotta a fáradtságnak, kedvetlenségnek már nem is volt nyoma.

Pontosan tudta mit vásárol a fiú, melyik sorban és polcon fog időzni. Mintha amúgy nem azt a márkát venné meg mindig. Mégis szeret nézelődni. Persze Set ennek csak örül mert addig ő a sorok között szlalomozva csendben figyelheti. Hónapok óta tart ezt a platói kapcsolat. És hiába nyaggatja a húga, hogy lépjen hívja el randira, vagy egyszerűen csak beszélgessen vele. Ő egy beszari alak. Persze ezt ő tagadja, hogy az lenne! Egyszerűen csak tudja, hogy gyászol és még abban sem biztos, hogy a bambi arcú meleg lenne.

Ma is abban a rövid, csípöjéig érő szövet kabátban volt a fiú. Aminek Set őrült is nagyon. Mert így nyál csorgatva legeltethette szemét a vékony mégis izmos lábakon. És nem utolsó sorban a pont a tenyerébe illő formás, kerek tomporon. Chris már pénztár felé sétált persze Set három sorral arrébb követte minden lépését és mozdulatát. Annyira el volt foglalva a nadrágot kitöltő kerek fenékkel, hogy a pénztár előtt kombináló Maryt sem vette észre.

-Főnök valamit kéne csinálni a kamerákkal. Kezdett is hozzá az idős asszony, ezzel Set-et megzavarva. És mint már említettem nem bunkó így felé fordult és a mondandóját hallgatta. – Bejönnek a suhancok és kibontogatják a csokit, chipset... És csak mondta a magáét, eddig már maga sem tudja hányadik alkalommal, Set pedig egyre türelmetlenebb lett.

-Rendben Mary, holnap jöjjön az irodámban és megbeszéljük. Rázta le egy mű mosoly kíséretében. Majd szemeivel keresni kezdte egyből a fiút. Ahogy megfordult épp a háta mögött állt, és tisztán látta, hogy a fenekét nézte. Na ettől aztán oltári jó lett a kedve. Amint a bambi szemével elengedte a fenekét felemelte a fejét ráemelve döbbent tekintetét... – Úristen ez a fiú. Gondolta magában amint tekintetük találkozott. Majd lányos zavarában intett neki és elengedett felé egy csábos mosolyt. A bambi nem intett vagy mosolygott rá vissza. Sőt annyira meglepődött, hogy ő menekülőre is fogta, közben egy polcnyi konzervet leborítva.

Persze Mary egyből mondta a magáét, de Set nem foglalkozott vele. Két lépésből a bambija háta és azzal együtt a kerek feneke mögött termett.

Egy kéznyújtásnyira a fenéktől a lehetőségtől. Ő mégsem csinált semmit. Csak nyál csorgatva, megbabonázva figyelte Chris-t, ismét. – Miben másabb ez a fiú, hogy nem merek lépni, közeledni felé!? Set-et ezek a gondolatok kísértették.

Aznap éjjel ő is a szövetnadrágba bújtatott, pont a tenyerébe illő popsin csorgatta a nyálát. Olyannyira, hogy ha már egyedül van kezelésbe is vette a farkát.

2023. december. 17. 07:00

A hét többi napján, már nem látta a fiút a marketben, ő hiába is várt rá. Attól tartott, hogy elijesztette, pedig még csak semmit sem csinált vele. – Ennyire egyértelmű, hogy meleg vagyok és szerelmes vagyok bele!? Ezen kattogott végig, és emiatt hétvégére eléggé rosszkedvű lett.

Szombat reggel nem kell dolgoznia, egész nap otthon lehet és a szomszéd fiú ajtaját bámulhatja. Persze neki sem jutott még eszébe, ha nem csak bámulná, közeledne is felé, mennyivel egyszerűbb lenne.

A szokásos bemelegítés közben elvétette azt a hibát, amire addig igencsak odafigyelt. Nyújtás közben egyfolytában az ablakot nézte, hátha feltűnik a bambi mögötte. Látni akarta, akár csak egy pillanatra, hiszen a héten csak egyszer volt rá lehetősége. Valamiért úgy érezte ott van az ablak mögött és őt nézi a fiú. Végül mégis betudta csak egy ábrándnak.

Futás közben próbálta feledni és inkább a teendőire gondolni, hiszen nyakunkon az ünnep. Haza utazik a húga is az egyetemen szünet van. Na és neki megfelelni, az ő agyszüleményeit teljesíteni. Na az nem egyszerű feladat. Teljesen biztos volt abban is, hogy nyaggatni fogja a szomszéd fiúval.

-Szia Seti! Nyávogott Mary úgy a telefonba, hogy Set egyből tudta a lány valamit akar tőle. – Nem lenne gond, ha karácsonykor Emillel töltenék pár napot!?

-Szia Mary! Felőlem. Én úgy sem terveztem semmit.

-Addig hátha lesz jobb társaságod, mint én. Mondjuk Chris...

-Nem tudom miből gondolod, de várlak. Gyorsan bontotta a vonalat, mielőtt a lány még hiú reményeket ébresztene benne. Így azt sem hallotta meg, hogy holnap érkezik.

Set hétvégéje a szokásos tempóban, feladatokkal telt el. Annyi különbséggel, hogy Mary is megérkezett vasárnap reggel. És ha a lány otthon van egyből fenekestül fordítja fel a házat.

-Gyerünk Seti! Te kezded az emelet takarítását és meg a földszint és a fürdők. Osztotta ki, mint egy jó őrmester a feladatokat.

-Értettem! Szalutált neki az idősebb is viccesen. Tudta, hiába is szállna vitába arra, hogy nyerjen a lánnyal szembe esélytelen.

-Ma sütit is sütünk és vihetsz át Chris – nek is belőle! Hátha behív és.

-Na ezt most.! Fordult is vissza a lépcsőről a fiú. – Ne szervezkedj, majd én.

-Te!? Horkantott fel a lány. – Hónapok óta nem léptél, csak figyeled.

Pufogva, tudat alatt mégis igazat adva a húgának indult inkább a dolgára. Gondolta amíg nincs szem előtt addig úgy sem piszkálja. Persze tudja, hogy igaza van, mégis rosszul esett neki. És azt, hogy miért nem közeledik a bambi felé, még ő maga sem érti. Olyan könnyen ment mindig felszednie valakit, akivel eltölt pár pásztorórát. Mégis a fiútól többet szeretne, vele eltudná képzelni akár egy életen át.

Pár órával és még mindig épkézláb ötlet híján, amikor már a harmadik adag sütemény is kisült Set csak akkor merészkedett a földszintre. Gondolta Mary már lenyugodott, békén hagyja végre.

-Seti. Kezdte bátortalanul, halkan a lány. A fiú szájában a friss még forró süteménnyel nézett rá bután. A hangja egyből elárulta, hogy valamit mondani készül. És az nem biztos, hogy annak a bátyja majd örül. – Anyáék.

-Menj nyugodtan Mary! Engem nem szívesen látnak. Vágott is közbe azonnal, mielőtt még újabb lelkifurdalást okozna a lánynak.

-Nélküled nem megyek! És ezt elmondtam nekik is. Én nem hagylak magadra, mint ők, csak azért, mert meleg vagy!

-Tudom hugi! Termett a fiú két lépésből a lány előtt, majd karjaiba vonta őt. – De te komolyan elmehetsz...

-Nem! És ez a téma le van zárva! Jelentette ki Mary, majd az idősebb arcát kezdte fürkészni. Ebből Set tudta is, hogy van még ott valami, amit el szeretne mondani neki.

-Bökd ki hugi.

-Reggel kaptam egy emailt. Mondta újra bátortalan hangon.

-Naaa és kitől?

- Celia Smith.

Set gondolkodott, hogy jól hallotta-e a nevet, amit a lány az imént mondott. Majd azon agyalt, ha igen talán a bambi és az elhunyt nővére egyszerűen névrokonok.

-És mit írt?

-Tudod ki az!? Fürkészte tovább, hiszen furcsálltat amiért ilyen lazán veszi a dolgot. Hiszen Mary míg a süteményt készítette a levelet olvasva zokogott. - Chris nővére.

-Ne szívass Mary! Lépett el egyből a lánytól és mérgesen nézett rá, amiért ilyenből viccet csinál. - Hogy lehetne ő!?

-Tudom, hogy furcsa. Válaszolta újra szomorúan, torkában egy újabb gombóccal. - De időzített levelet küldött Set.

-Miért? Kinek? Hogy!? Fel sem fogta mit is kérdezett hiszen ő is ismerte Celiát és igazán kedvelte. Mosolyogva gondolt rá ahogy próbálta összehozni őt és az öccsét. Nem is sejtette, hogy nem kell rábeszélnie. Ő a párja lenne önként. De azt, hogy a két lány szervezkedjen nem igazán akarta, ezért is maradt a dolog annyiba. Majd jött a hirtelen sokk. Celia hirtelen elhunyt. Bár Set előtte is figyelte Chris-t hiszen minden tetszett neki benne, mégis amit egyedül maradt az ablak alatti kanapé lett az új törzshelye.

-El szeretnéd olvasni? Kérdezte Mary a maga elé meredő bátyját.

-Igen!

Pár pillanat volt csupán és már a fiú könnyes szemmel olvasta, amit kettőjüknek írt a lány.

Feladó: Celia Smith 2023.02.18.

Drága Mary és Set.

El tudom képzelni milyen arcot vágtok amikor olvassátok ezt az üzenetem. És ismersz már annyira, hogy én ezt nagyon is élvezem. Viszont ezt az emailt csak akkor kapjátok meg, ha nem sikerült túlélnem.

Ne haragudj kislány amiért a betegségem nem vertük nagy dobra. Nem akartam látni a sajnálkozó, szomorú arcokat. Elég volt Chris-t sírni látnom, miatta reménykedtem abban, hogy van még helyem a világon.

Inkább a lényegre térek, mielőtt a könnyeimtől a gépem zárlatos lesz. Van egy tervem, egy összeesküvésre szeretnélek kérni téged.

Gondolom az a két mamlasz még mindig csak a távolból figyelik nyál csorgatva egymást. Ezért kell kislány, hogy át vedd az irányítást. Chris teljesen egyedül maradt nincs senkije se társ se barát. Egyedül Set, aki miatt fel kell reggel, hogy az ablakból figyelhesse bemelegítés közben, a tényleg formás tomporát. Az ő számára, miatta fantasztikus a világ. Mégsem mer lépni a kis beszari, ezért mi fogjuk a kezdő lökést, lépést nekik megadni. És félő karácsonykor teljesen maga alatt lesz, ki fog készülni.

Elég ennyit az én kis drágámról, most a te beszari bátyádon a sor. Nem is értem egy ilyen macsó férfi miért fél elé állni!?

De csak egy dolgot kell megtennie a többit én majd ugyanígy email-ben intézem.

December 25-én este hatkor menjen át hozzá és várja amíg Chris ajtót nyit neki. Onnantól már rajtuk áll a dolog. Ha igazán akarják egymást minden eldől akkor ott.

Komolyan gondolom Set nektek egymás mellett a helyetek! Légy bátor, kreatív! Kérlek védd meg, szeresd Chris!

Újra sírok, ezért abba is hagyom. És azt, hogy értettetek, amit írtam csak remélni tudom.

Kellemes ünnepeket! Hosszú boldog életet kívánok nektek.

Celia Smith.

Set egyik pillanatban sírt majd kacagott. Egy külső megfigyelőnek talán eszelősnek is hathatott. Szomorú, meghatott volt a sorokat olvasva. Mégis egy másik érzés karitette inkább hatalmába. Boldog!

2023. december. 24. 07:00

Egy hete kapta Mary az emailt és azóta Set zombi módban élte a hétköznapjait. Dolgozni járt, minden nap várta szokásos időben és búvóhelyén bambiját. Boldog a tudattól, hogy Chris is azt érzi, amit ő. Mégis tanácstalan volt abban, hogy mit kéne mondjon vagy tegyen, amikor elé áll. Olyannyira, hogy a neki készült süteményt sem vitte át. Persze Mary nyaggatta miatta. – Nyugi hugi! 25.én átmegyek hozzá majd akkor odaadom. Ezzel magyarázta.

Hétvége lévén újra futni készült a tudattól, hogy a bambija az ablakból lesi felizgatta őt. Ezért a szokásos nyújtásoknak még sexibben kihívóbban fogott neki. Persze szeme sarkából a házat az ablakot és a fehér függönyt leste hátha meglátja őt. Akár egy pillanatra is persze. Annyira fókuszált a nyílászáróra és az elvileg mögötte álló bambira észre sem vette, hogy már azt bámulja. Amire azonban észbe kapott volna nyílt az ajtó mögötte és húga szaladt hozzá trappolva.

-Látom Seti az ablakot lesed! Kacagott a lány, közben persze, hogy ő is arra nézet fél szemmel. – A süteményt vidd át! Szóval a sütemény témát a leányzó mégsem engedte el.

-Holnap! És most hagyj! Mérgesen fordult el tőle, és már az ablak felé sem nézve indult el. Félt, hogy ezzel a húga mindent el is cseszett. Még a szokásos kocogás, amiből gyorsabb futás lett a végére. Szóval még az sem lazította el, izgult a másnap és találkozás miatt.

Haza érve egy gyors zuhany után a laptopjával szokásos helyére ült le, bekuckózva az ablakkal szembeni fotelban. Mary főzött valamit, amit csak remélni tudott, hogy ehető is lesz. De annyira haragudott rá a reggeli akciója miatt, szóvá se tette neki. Hol az ablakra meredt, hol pedig a gépére próbált dolgozni. Kisebb, nagyobb sikerrel. Mary sört, szendvicset apró süteményt készített mellé a csepp asztalra. Tisztában volt vele, hogy haragszik rá a bátyja. Mégsem szólt semmit, hogy megvédje magát, vagy elnézést kérjen. Csendben szorgoskodott és ő is törte a fejét másnapi eseményeken. Kíváncsi volt, hogy mit talált ki szeretett bátyja, mégsem kérdezett.

Pár csendes szófukar órával később Set még mindig a laptopján ügyködött, közben néha az ablakon keresztül a szembe szomszéd háza felé nézelődött. Persze ötlete még mindig nem volt, mivel álljon elő holnap, mivel tudná meglepni a fiút. Tolla végét rágcsálta, közben annyira gondolataiba mélyedt, amikor is meglátta a húgát amint a bambijával a túloldalt fecsegi. Úgy meglepődött meg a toll kupakját is majdnem lenyelte. Majd félredobva gépét az öléből azonnal az ablak előtt termett. Úgy tapadt az ablakra, mint a sok kíváncsi gyermek, aki a havazást nézi, vagy a Mikulást várja éppenséggel. Azonban feleslegesen állt és próbált a szájukról akármit elolvasni. Hiába mert messze a ház így nem sikerült neki. Pár perc volt mégis óráknak tűnt míg Mary és Chris társalgott. Majd, amit a lány elköszönt Set máris az ajtóhoz futott.

-Miért mentél át? Mit kérdeztél tőle? Mit mondott?... Csak sorolta, ami hirtelen izgatott eszébe jutott.

-Nyugi Seti! Kacagva intette le a húga, kezébe nyomott egy kosárnyi süteményt, majd válasz nélkül indult a konyhába.

Set azonnal felismerte az a süti nem az, amit a lány sütött, majd beleszippantott és máris falni kezdte. – Hm. És még sütni is tud! Lett még izgatottabb ahogy a sütemény a nyelvén szétolvadt szinte.

-Chris áthívott minket holnap vacsira. Mondta lazán a húga. És ha nem tudnánk, hogy imádja egyszem bátyját, arra is gondolhatnánk ki akarja nyírni. Ugyanis a hír hallatán először is akkorát dobbant Set szíve, hogy infarktus közeli állapotba került szinte. És ha ez még nem is lenne elég. Sikerült félre nyelnie a süteményt.

-Mit. Mondtál!? Kérdezte a húgát fuldokolva.

-Mondtam, hogy sajtos makaróni lesz a holnapi vasink. Mire ő kiakadt, hogy az nem ünnepi étel. Majd felajánlotta, menjünk át vendégül lát minket. Annyira édes az a fiú. Olyan, mint egy árva őzike azokkal a hatalmas szemekkel. Áradozott, még húzta is az idősebb agyát a lány, közben bátyja csillogó szemeit nézte.

-Tudom Mary! Szerinted én miért szeretem!?

-Viszont nemet mondtam! Vágta oda lazán, majd a füléhez kapott mert forró volt a jénai, amiben sütötte a másnapi vacsorát.

-Mi? De. Mit mondtál neki!?

-Azt, hogy neked holnap dolgod van. Minek az embernek ellenség, ha ilyen a húga. De most komolyan!?

-Fasza. Ennyit tudott csak kinyögni a fiú. Majd a süteményes kosarat szorosan tartva, elindult inkább a szobájába. Úgy döntött ma már le sem megy, félő csúnyát találna mondani Mary-nek.

2023.december. 25. 07:00

Set álmatlanul forgolódott egész éjjel. Az esti találkához, nem volt semmit ötlete és terve. Végül nagy hánykolódásában mégiscsak elfáradt, mert lassan elaludt. Legalább addig sem szenved, vagy talán megálmodja a megoldást! Na még az is lehet.

Dél is elmúlt már amikor kikászálódott a szobájából, és az időt sem nézve húga keresésére indult.

-Jó reggelt hugi. Köszöntötte a lányt és egy nyálas puszi nyomát hagyta annak homlokán. Persze nem is azért, mert megbékélt vagy mert annyira szereti. Cc.. dehogy tudta jól Set ez Mary-t nagyon idegesíti.

-Reggelt!? Te mamlasz! Elmúlt dél, nemsoká jelenésed van! Szúrta oda közben a nyálas homlokát törölte pulóvere ujjával. – Persze, ha nem száll ínadba... Na, hogy erre mit válaszolt fiú meg sem várta, gyorsan neki lódult és zárkózott be, most ő a szobájába.

Viszont Set-nek esze ágában sem volt visszaszólni, vagy vitába szállni. Próbált valami frappáns, de nem nyomulós belépőt találni. Belépőt!? És azt hova is!?

Mi tudjuk már a választ ő viszont még ekkor sötétben tapogatózik. Egészen addig amíg kiöltözve. Oké ez is túlzás mert nem szmokingot vagy öltönyt vett fel. Mégis magához képest vagányan öltözött fel. Persze ezt is Mary-nek köszönhetően.

-Ne idegesít már hugi! Majd mondok neki valamit, ami jön! Próbálta lerázni a lányt öt perccel hat előtt.

-De ő nem egy kaland Set! Rivalt rá a lány, hiszen érthetően már ő is ideges. Bizton hitte a bátya és Chris összeillenek. Megaztán véget kéne már vetni a két fiú szenvedésének. – Nehogy valami hülyeséget mondj neki!

-Nem vagyok hülye! Tudok én udvarolni. Puffogott Set, bár tudta jól a lány mire akart kilyukadni.

-Cc. Tudjuk. Csak ne olyan dumával állj elő, hogy. Hiszel a szerelemben első látásra, vagy sétáljak el előtted még egyszer? Vagy a másik, amit állandóan mondasz mert szerinted nagyon is menő. Szia! Anyámék kizártak aludhatok nálad?

Set, ha nem abban a helyzetben van, amiben épp, hasát fogva kacagott volna. Főleg, hogy a lány még a hangját is utánozta. De nem nevetett, sőt még válaszra sem méltatta. Sarkon fordult és úgy indult el a különleges, első találkára.

Mielőtt ki lépett volna az ajtón még terve sem volt mit mondjon vagy milyen szöveggel álljon bambija elé. Azonban épp az ajtót kizárva érte agyát a dicsfény.

Így hátra tett karral, lazán vonult át a túloldalra, arcán egy diadalittas mosoly is helyt kapott. Hiszen már a tervében és magában is biztos volt.

Pár percet várt csupán, amikor kivágódott az ajtó és meglátta bambiját. Szeme csillogott, de korántsem vagy egyelőre még nem Set miatt. Látta szép arcán, hogy cseppet meglepettségében ki is akadt. Üdvözölték egymást, majd szó, szót követett mire Set elővette háta mögül, amit addig a kezében őrizgetett.

-Fagyöngy!? Motyogta bambija azzal a gyönyörű, kívánatos rózsaszín ajkával. Persze, ha elég lett volna Set-nek, hogy csak nézi még mindig vigyorogva állna előtte. Azonban többet akart már, ezért is parancsolt viccesen Chris – re.

-Csókolj meg végre Chris! Bambija nagy, sötét szemei szinte duplájára nőttek. Tudta Set azon agyal a fiú mit is lépjen. Szemét at ajkai és a fagyöngy között járatta. Majd egy hirtelen mozdulattal kapott utána. Lábujjhegyre állva kapaszkodott a még mindig vigyorgó Set nyakába, majd zokszó nélkül mart aj ajkára. Szinte azonnal egybe forrtak amint Set megérezte apró forró nyelvét ahogy már a saját szájában kutakodik. A fagyöngy máris a földre került, míg ő csípöjénél tartva szorosan karolta át őt.

2024. december. 25. 07:00

Chris újra az ablakban állt, az éjjel lehullott havat nézte, a csillogó rénszarvasokat a díszeket, amit tavaly bánatában észre sem vett. Közben arra gondolt mi történt vele épp egy éve. Nővére levelei, a váratlan vendég, aki egy csókot csalt ki tőle amint egy fagyöngy csokrot emelt feje felé. Persze nem mintha bánta volna, anélkül ő nem mert volna lépni. Viszont azt már nem várta, hogy a szomszéd fenséges fenékű fiú kocogni menjen, és ő nyál csorgatva végig is nézze.

-Csak nem a szomszéd fiú fenekét akarod stírölni cica? Zavarta mert a csendet, és ezzel gondolatait is az imádott hang. – Mert ha igen itt van egy kar nyújtásnyira tőled! Rázta meg előtte boxxerbe bújtatott fenekét Set.

-Cica!? Eddig bambi voltam? Kérte számon párját, mint aki észre sem vette a korábbi fenékriszát.

-Bambi a szemeid és szép arcod miatt. menet közben a háta mögé is állt jó Szorosan. -Cica pedig mert most is szorosan simulsz a karjaimba.

-Elnézem neked szívem. Fordult meg Chris, Set karjai közt, majd azonnal az ölébe is termet. És máris az ajkakra kapott és gyors nyelvcsapásokkal üdvözölte korán reggel. Az utóbbi évben amint tehették éltek a lehetőséggel, hogy egymás karjaiba bújva csókolózva testüket a kéjig hajszolva a külvilágról teljesen megfelejtkezzenek. Azonban ez alkalommal egy dolgot Chris mégsem felejtett el. Elválva a csókjaitól duzzadt szájtól kívánt szerelmének.

 – 𝓚𝓮𝓵𝓵𝓮𝓶𝓮𝓼 𝓾̈𝓷𝓷𝓮𝓹𝓮𝓴𝓮𝓽  -

Mamzi❤️