Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Megadom magam.

                              🔞

Balázs

Hali! A nevem Balázs. Cukor Balázs. Na, ez most olyan volt, mint a Bond, James Bond. Jó, félretéve a tréfát, már tudjátok a nevem. Huszonöt éves vagyok, a mestervizsgám csinálom épp a főiskolán. Úgy gondolom, ha már itt vagy, kíváncsi vagy rám, ezért elmesélem neked az én történetem.

Kezdjük azzal, hogy hetero vagyok. Vagyis egészen addig heterónak gondoltam magam, míg be nem költöztette a lakásomba a bátyját a lakótársam.

Szóval Lacival három éve osztoztunk a belvárosi lakhandimon, amikor is beöltözött hozzánk Botond.

Ezzel nincs is probléma, mert elég nagy, és azt hoz a szobájába, akit akar. Azonban már az első találkozásnál észrevettem, ahogy figyel, méreget. Basszus, ha egy dögös csaj nézne így engem, biztos hazacipelem, és úgy megdugom... Oké, ez nem olyan sztori, inkább a részleteket hagyjuk is!
Egy fiú nézett rajtam úgy végig, hogy szinte mindenem elkezdett bizseregni!
– Laci! Minek megy a klíma? – gondoltam, a libabőrnek az az oka.
– Nem is megy! – nézett rám értetlenül a barátom. – Amúgy ő Botond, a bátyám.
Mosolyogva mutatta be idősebbik rokonát. Láttam rajta, hogy büszke, és felnéz rá. Hallani hallottam már róla, sokszor sztorizott. Három évvel idősebb nálunk, és rendszergazdaként dolgozik egy igen jó helyen. Na, de, hogy hol, ne kérdezzétek, mert bár mondta, már akkor elfelejtettem.
– Új lakást keres, mert eladták a kecót, ahol eddig lakott. Gondoltam, addig maradhatna itt! Persze, ha neked nem gond...
– Nem gond! Elférünk! – ennyit nyögtem ki akkor, és már igyekeztem is el onnan.
Frusztrált az érzés, és a srác látványa is, bevallom. Akkor még nem tudtam, mi ez, ahhoz azért a Dunán lefolyt még sok-sok víz.

Igazából nem is sok vizet zavart, mert állandóan dolgozott vagy a haverjával lógott. Napokig nem is beszéltem vele. Valahogy mindig sikerült elkerülnöm.
Arra ébredtem egy éjjel, hogy hív a természet. Gondoltam egyből, biztosan a sok sör az oka, amit megittuk Lacival és közös haverjainkkal a kricsmiben. Szédelegve csoszogtam a fürdő felé, majd a konyhába a dolgom végeztével. Próbáltam halk lenni, hogy senkit se zavarjak fel, mégis sikerült egy óvatlan tettemmel. A mosogató feletti apró neonba leheltem csak életet, de bár ne tettem volna, mert ezzel az akciómmal felkeltettem Botondot. Honnan a francból kellett volna tudnom, hogy a nappaliban alszik a kanapén? Komótosan nyitottam a hűtőt, majd számhoz emeltem az üdítőt. Már éreztem, ahogy hűsíti a torkom...
– Van pohár is!
Akkor hallottam meg a hangját. Mély, dörmögő, mégis bársonyos. Esküszöm, a szőr is felállt a karomon! Ezt akkor a hűtőből kiáramló levegőre fogtam, mégis inkább ő váltotta ki belőlem, tudat alatt tudtam.
– Bocsi! Nem akartam zörögni! – szabadkoztam, miközben arcomról a melléfolyt sárga löttyöt takarítottam.
Kábán néztem végig, ahogy boxerben... kurva szűk boxerben sétál felém.
Egy laza mozdulattal kéztörlőt tépett le, majd az arcom vette kezelésbe. A csepp neon és a hűtő gyatra fénye táncolt az izmain, az apró, húsos bimbóin...
Mit nézek én, bassza meg! Azt hiszem, kell egy csajt szereznem...

– Semmi gond! – sutyorgott tovább, miközben ugyanabban a fényben ő is végignézett rajtam.
A szemei csillogtak, tetszett neki, amit látott. Büszkén ki is húztam magam, hiszen a testemért igen sokat dolgoztam! A sok izmot nem a méhek hordták össze! Ez most olyan farokméregetésnek tűnhet! Várjunk csak! És tényleg, ez az!
Gyorsan, szinte már kapkodva tettem az üveget vissza, majd szedtem a lábaim a szobámba. A zárt ajtónak dőlve pihegtem.
Mi történik velem? Miért váltja ki ezt belőlem? Ő egy pasi!
Nem vagyok homofób, nincs bajom a melegekkel! De így a saját bőrömön megtapasztalni, hogy beindítja a fantáziám... Aggodalommal töltött el! Nagyon gyorsan fel kell szednem egy csajt!
A markom érthetetlen okból fájt. Mire rájöttem, hogy én bolond nem csavartam fel a kupakot... De vissza már biztos nem megyek! Reggelig semmi baja nem lesz az üdítőnek. Ágyba bújtam, de előtte a bűnjelet a párnám alá dugtam. Muszáj aludnom, holnap már dolgozom. Vagyis újra munkába állok, elfogyott a szabadságom. Szeretek dolgozni, jó a társaság, és ami még előny: könnyű csajozni. Nekem mindig könnyen ment, mégsem éltem vissza vele.
Komoly kapcsolatom volt öt évig, de nem szerelemből voltunk együtt. Gondoltam akkor, így kényelmes. Addig, amíg ő, Liza gyűrűt nem akart, meg gyereket. Na, jó, az csak úgy nem megy, ahhoz legalább tényleg szeretnem kéne! Így szakítottam vele.

Addig agyaltam mindenféle hülyeségen, hogy lemerült az elemem.

Reggel gyűrötten ébredtem, esküszöm a telómat is majdnem a földhöz vertem. Alig aludtam végül, mert Botond fantasztikus teste, és a hangja volt végig a fejemben. Gondoltam, gyorsan lelépek. Magamra kapkodtam a ruháimat, és épp indulni készültem, amikor egy párbeszédre, vagy inkább szóváltásra lettem figyelmes. Eddig még sohasem hallgatóztam, de ennek is eljött az ideje. Ne kövezzetek meg, na, de kurva kíváncsi voltam!
– Ne mondd már, Boti, hogy te voltál! Hét mérföldre ismert a rendmániád! Biztos Balázs volt!
Mit csináltam? Mi voltam én?
Értetlenül álltam a hallottak előtt akkor még.
– Mondom, hogy én voltam éjjel! Tudod, ha álmos vagyok... Kijöttem inni, és nem csavartam rá a kupakot. Ez olyan nagy dolog?
Basszus, magára vállalta az én bénaságom? Miért tette? Én is meg tudom magam védeni! Amúgy meg: hibázni emberi dolog, nem?
– Csak nem szerelmes vagy, Boti!? Van valami új fiú a láthatáron?
Piszkálta Laci tovább az idősebbet. Én meg lélegezni is elfelejtek lassan...
– Fiú? Van! De, hogy ez szerelem-e... az legyen az én titkom.
Már minden világossá vált! Akkor azért méregetett!
Tovább már nem beszéltek, gondolom mindenki ment a dolgára, mert csend telepedett a lakásra.
Majd amikor hallottam a fürdő felől, ahogy valaki zuhanyozik, akkor iramodtam neki, a kupakkal a zsebemben.

Napokig arra a reggelre gondoltam, közben pedig Botondot kerülni próbáltam. Bár a szemem éhezett arra a látványra, a hangjára...
Félre ne értsétek, nem zavar, hogy meleg! Főleg, hogy már tudom, van valaki, akire szemet vetett, vagy talán már szerelmes is lett. Amíg nem tisztázom magamban, mi is ez, jobb, ha kerülöm.
Nem csak Botonddal nem találkoztam, de még az öccsével sem. Ez neki fel is tűnt, hiszen három év alatt ritkán fordult elő ilyen. Azt tudta, hogy járok haza, mert amit készített nekem ételt, mindig befaltam, hiszen egyre jobban főz. Sőt, határozottan nagyon finoman! Mégis azon kívül, hogy eltűnt az étel, vagy a már beindított mosógép hangjára ébredtek reggel.
Sőt, kávét és reggelit is készítettem nekik. De beszélni nem beszéltünk. Osontam, néma módban közlekedtem, mert a dögös báty a nappaliban aludt rendszeresen.
Még szerencse, hogy jó az alvókája! Vagy csak rájött, hogy kerülöm őt? Pedig ez így nem igaz! Nem miatta van, hanem magam, és a kusza érzéseim miatt!

Botond

Lassan két hónapja költöztem be Balu lakásába, az öcsém mellé, azzal az indokkal, hogy az előző lakásomat eladta a tulaja. Tudom, csúnya dolog hazudni, mégis muszáj voltam ezt meglépni! Lassan egy éve szerelmes vagyok Balázsba! Azóta, hogy megmutatta nekem Laci a McDonald'sban. Oda sem mertem menni, hiszen én egy senki vagyok hozzá képest!

Balázs egyszerűen gyönyörű! Persze én sem vagyok megvetnivaló! Ja, és a legrosszabb, ő hetero! Azóta a nap óta mindig figyeltem őt, várva a lehetőségre, hogy beszéljek vele. Láttam, ahogy a csajokat fűzte, néha egyet-egyet haza, vagy tudja a tököm, hova vitt. Bár Laci nem nagyon mesélte, hogy csajozna, vagy otthon orgia folyna!

Most az jár a fejedben, miért csináltam ezt, ha a nullával egyenlő nála az esélyem? Csak a közelében akartam lenni! Hátha olyan bunkó, visszataszító, hogy sikerül kiszeretnem belőle! Bevallom, tévedtem! Nemhogy kiszerettem volna belőle, már egyenesen istenítem! Még úgy is, hogy kerül engem!
Biztos vagyok benne, hogy az éjszakai incidens az oka! De mit csináljak, ha egyszer a félmeztelen teste maga a csoda! Viszont láttam rajta akkor, hogy én sem hagytam őt hidegen!
Ezért is reménykedni kezdtem!
Későn járt haza, és míg ő azt hitte, alszom, én fél szemmel figyeltem őt. Így kialakult lassan az esti rutinom. Mire hazaért bevackoltam magam. Mindig úgy, hogy félmeztelen flangálását akár boxerban, vagy csak törülközővel fenséges csípőjén lássam. Ahogy azt is, ahogy az ételt falta, amit direkt neki készítettem. Az is boldogsággal töltött el! Mindezt premier plánban láttam! Olyannyira beindított, hogy amint elvonult, egyből polírozni kezdtem a bohócot, miközben fenséges teste, lénye lebegett a szemem előtt.

Egyik este azonban elszámoltam magam. Amikor hazaér, én még javában a gépemen dolgoztam, majd sikeresen el is aludtam a kanapén. Azt sem tudom, hogy mikor osonhatott be Balázs. Arra keltem fel, hogy valaki az ölemből kiveszi a laptopomat, és a vállamon végigsimogat. Bár így utólag jobban belegondolva, nem is simogatás volt, csak próbált felébreszteni engem. De az a gondolat, hogy simogatott, jobban tetszett eddig nekem! Kinyitottam a szememet, és egy darabig csak egymás szemébe néztünk, fürkésszük egymás tekintetét.

– Te direkt kerülsz engem? – megkérdeztem tőle, nem kicsit félve a válaszától. – Ha gond, hogy itt vagyok, el is mehetek!
– Nem gond! Miért lenne az? – nem gondolkodott, egyből rávágta. - Addig maradsz, amíg akarsz!
Ezt már inkább suttogta, mintha nem lenne biztos magában.
– Akkor miért kerülsz engem?
– Nem kerüllek... csak sok a dolgom nappal az egyetem, délután dolgozom...

Hárítani tud, az biztos! Itt van egy karnyújtásnyira tőlem, és látva őt... Hirtelen ötlettől vezérelve, lesz, ami lesz alapon, felemeltem a jobb kezem, és az arcára simítottam. Ha undorodik tőlem, úgyis lehord a sárga földig, nem?
Meglepetésemre mégsem húzódott el! Arcát a tenyerembe nyomta, mintha cirógatná azt ujjaimmal, majd amikor rájött, mit is csinált... felpattant, bement a szobájába, magára zárva az ajtót. Olyan izgalmat éreztem akkor, megmukkanni sem tudtam! Tehát nem hagyom hidegen! Ezzel a boldogságmorzsával aludtam el. Nem tudtam, kijön-e még, így hanyagoltam aznap éjjel a farkam kényeztetését. Majd reggel a zuhany alatt pótolom, mert az tuti biztos, hogy egész éjjel állni fog a dákóm!

Attól a naptól kezdve, már nem került engem. Vagyis igazam volt, jól éreztem! Én mocsok pedig, nem hagytam ki egy alkalmat sem! Szemétség, de régóta várok már rá, vagy legalább valami jelre! Ha tehettem, le sem vettem róla a szemem! Ő pedig ha észrevette, kitartóan szemezett velem. Ha a hűtőhöz, vagy a mosogatóhoz lépett, szorosan mögé álltam, és a nyakára, a fülére, mikor hova egy-egy apró csókot nyomtam. A hatás? Olyankor a testén libabőr jelent meg, én pedig boldog voltam attól, amit művelek vele... És még mit fogok!
Beszélni még nem sokat beszéltünk: köszönés, jó éjt, jó reggelen kívül szinte semmit sem. Ez azért kezdett zavarni! De lesz ez még így se!

Laci elhívott péntek estére sörözni, piálni, mondván, kiengedjük a gőzt. Én egyből passzoltam is, gondolván Balázzsal ketten leszünk. Újra az őrületbe tudom kergetni őt! De amikor megtudtam, hogy ő is ott lesz, a válaszom már nem is volt kérdéses!
Úgy készültem arra a napra, esküszöm, mint egy őrült! Másfél óráig a ruháimat válogattam a tükör előtt. Amit akkor nem, de utólag meg is értettem.
Én azon az estén hódítani akartam! Balázst akartam mindennél jobban!

Hát a hódítás be is jött! Csak éppen nem vele! Mint a pubban kiderült, nem csak hárman lettünk! Voltak még fiúk és lányok is az egyetemről. Iszogattunk beszélgettünk, mindenkinek jó volt a kedve, csak egyedül nekem nem. Végig Baluval szemeztem. Ő is állta azt, de sajnáltomra, egy fekete picsa, mindig bezavart.
És ha a feketeség nem lett volna elég, nekem is akadt egy hódolom: egy szőke szépség.
Persze ő fiú, mert az első csajnál, aki simult hozzám, tisztáztam, mi a szitu. Pár pohár pia már lecsúszott, a hangulat is fokozódott, persze mi ketten egymást néztük továbbra is. Balu cinkosan mosolygott rám, nem foglalkozva vele, hogy már az ölében ül szinte az az... Mérges voltam, sőt, féltékeny!
Azzal sem foglalkoztam, mi történik mellettem! Ezért is ért váratlanul, amikor a szőke lekapott hirtelen. Én nem viszonoztam, nyitott szemmel a szeretett fiú megdöbbent, már-már szomorú arcát néztem. Akkor el is fordult tőlem, és nem csak a fejével, hanem egész testével fordult el! Tudtam, hogy vége annak, ami még el sem kezdődött!

Balázs

Napok kellettek hozzá, hogy tisztázzam magamban az érzéseimet. Amikor végre már sikerült, egy kurva részeg estén vége is lett! Mit éreztem akkor, amikor egy másik, és tényleg szép fiút csókolt meg Botond? Mintha összetört volna a szívem! Pár pillanatig néztem a nyitott szemébe, amellyel ugyanúgy engem figyelt, majd elszakadtam tőle. Tudtam, ennek itt a vége! Ha nincs a fekete csaj félig az ölemben, biztos felállok, és inkább hazamegyek, de az a csaj nem engedett.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve, gondoltam, vissza is vágok vele! Elkaptam a csajt, és smárolni kezdtem vele. Én nem néztem Botondra, mint ő rám, csak játszottam pár pillanatig a csaj száján. Nem esett jól, még a nyelvem sem vetettem be! Én csókolózni akarok, és nem vele! Botonddal terveztem.
– Ki megyek a mosdóba, kislány! – súgtam a csaj fülébe, akinek a nevét sem tudtam, nem mintha érdekelt volna.
– Siess vissza! Utána felmehetünk hozzám, ha gondolod!
Meg a faszomat! – gondoltam. Eszem ágában sincs megdugni egy csajt! Akkor esett le, hogy úgy isten igazából miért is esett az a csók kurva szarul!

Gondolom, nem lep meg, ha azt mondom: nem a mosdó volt a célom! Csak el onnan! A felismerés súlya, a harag és a vágy úgy telepedtek a szívemre, azt hittem, megöl annyira fájt! Tanácstalan voltam és csalódott! Miért csinálta ezt velem Botond? Hetek óta küldte a jeleket, amelyekbe én, aki heterónak tartja magát, minden alkalommal bele is remegtem. Mióta ismerem, éjszakánként magamat kényeztettem, őt magam mellé képzelve! Akkor miért? Én értettem félre valamit? Nem, az lehetetlen! Egyértelmű jeleket, érzéseket küldött nekem!
Nem tébláboltam, csavarogtam, egyből hazaindultam. Szerencsére nem lakunk a pubtól messze. Szinte már kocogva tettem meg az utolsó pár száz métert. Kifulladva álltam a lift előtt, annyira zsongott a fejem, hogy még a gombot sem nyomtam meg.
– Előbb hívni kell a liftet, Balu!
Olyat ugrottam a hang hallatán, mint aki szellemet látott! Persze a lehelete a fülemen és a nyakamon igencsak hagyott nyomot. Újra libabőr lett mindenem...
– Mit keresel itt? – meglepődtem, de örültem is neki. – Hol a szöszi?
Figyeltem a háta mögé.
– Nincs szöszi! Úgy, ahogy neked sincs az a picsa, akit csak bosszúból csókoltál meg!
– Az lehet, de te a szöszivel...
Remek, be is ismertem, hogy bosszúból tettem...
– Ha jobban figyelsz... – lépett egyre közelebb hozzám – láthattad volna, hogy ő kapott le engem!
Ezt már közvetlen előttem állva suttogta, szinte a számra.
– És ha élveztem volna, nem téged nézlek közben!
– Persze! – lihegte, a már egy ujjnyira lévő ajkakra. – Higgyem is el? Hiszen nem is ismerlek!
– Akkor eljött az ideje, hogy megismerj! Engem, és a szívem, ami téged akar hónapok óta!
Fel sem fogtam a szavait! Vagyis időm sem volt rá, mert eltűnt az az egyujjnyi távolság! Először apró puszikat kaptam tőle, majd amikor viszonoztam őket, már a nyelve is részt vett a játékban. Ez nem smaci volt! Ez az, amire vágytam napok, hetek óta! A nagybetűs csók! Átkaroltam a nyakát, így simultam hozzá, bal kézzel a hajába túrva faltam én is a száját. Úgy csókolni, ahogy ő... Órákig csókolóztunk volna ott egymáshoz simulva, ha nem zavar meg minket a lift jelzőhangja.

– Gyere! – súgta az ajkamra, és kézenfogva berántott a liftbe, ott újra a falnak nyomott. –Senkit nem akartam még így, Balu! Teljesen elvetted az eszem! – szuszogott teljesen hozzám simulva közben.
Beismerem, ahogy lehelete cirógatta a bőröm, az újra hasonlított a libáéra! Már azzal is tisztában voltam, hogy hiába is fognám a hidegre, hazugság lenne! Ezt Botond váltotta ki belőlem! Annyira akartam már őt, hogy alig kaptam levegőt! Hagytam, csinálja azt velem, amihez kedve szottyan! Elengedve magam teljesen hozzásimultam.
– Balu? – kérdeztem kábán, hogy szóljak már én is valamit!
Bár a nevem tetszett, főleg azért, mert tőle kaptam!
– Tán nem tetszik a neved? – kérdezte, miközben kikapcsolta az övemet.
Az ujjai máris megmarkolták a farkam! Olyan hang jött ki belőlem tette nyomán, hogy még én magam is meglepődtem! Ilyen hangot még nem is produkáltam! Vagyis eddig nem!
- Első perctől kezdve így hívlak, de csak magamban!

Válaszolni készültem... Francokat! Mivel is áltattam magam, hiszen kurvára élveztem, amit csinál, és egyre jobban vágytam rá! Észre sem vettem, mikor vágódott előttem térdre! Már csak azt éreztem, ahogy rányal a farkam hegyére! Emlékeztek, hogy pár perccel azelőtt kiakadtam, milyen hangok törnek belőlem elő! A korábbi semmi sem volt ahhoz képest, amit utána kiadtam! Ő pedig kényeztetett, játszott rajtam! Közben ő is élvezte, amit csinál, hiszen a belőle feltörő hangokból hallottam! Elvesztem, csak a pillanatnak éltem, beleélve magam, a hajába ragadva a száját keféltem.
Mint minden jónak, ennek a mennyei szopásnak is vége szakadt egyszer... Szégyelltem is magam miatta, mert a száját pár perc játék után megtöltöttem örökítő anyagommal! Lenéztem rá, ő mosolygott, majd kéjesen a szája szélét nyalta. Akármennyire élveztem, és akartam is Botondot, és vele együtt mindent... Szégyelltem magam!
Ekkor a lehető leghülyébb dolgot csináltam: kapkodva rendbe szedtem magam, majd a lift ajtaját kinyitva a lakásba szaladtam.

Botond

Ha azt mondom, hogy mindennek vége, elhiszitek nekem? Hm! Persze, hogy nem! Akármennyire is azt éreztem, amikor otthagyott a liftben, mégis reménykedtem. Pár perce még boldog voltam, hiszen a régóta szeretett férfit a karjaimban tartottam, de elbasztam! Miért kellett lerohannom? Miért nem tudtam lassan haladni, lépésről lépésre? Először a csók, utána jöhetett volna a többi! De nem! Én kiéhezett barom! Egyből mindent akartam!

Utána botorkáltam a lakásba, egy darabig az ajtaja előtt álltam. Jobb kezem megemelve kopogni akartam. Meg kéne beszélni, bocsánatot kellene kérnem, amiért lerohantam ilyen hirtelen! Hiszen mégiscsak hetero, és ez teljesen új neki!
Álltam ott, az agyam zakatolt, mint egy mozdony! Mit tegyek? Hagyjam magára, és bízzam az időre a dolgot? Hiszen már tudom, hogy én sem hagyom hidegen! Mert ha valaki nem tetszik, nem úgy csókolom meg! Gyorsan leállítottam az agymenésem, mert akkor biztos, hogy feltépem a szobája ajtaját is!
Nem akartam gondolkodni, csak aludni! Új nap, új remény!
Otthagytam hát az ajtaját, majd zuhanyoztam, és a szokásos helyemen, a kanapén el is nyúltam. Még mindig megmakacsolva magam, teljesen kilőttem az agyam! Nem szabad rágondolnom, rágódnom rajta, mert újra hülyeséget csinálok!
A mozdony tovább zakatolt a fejemben, azt a sok bárányt egyesével ütve el, mert hát, próbálkoztam a bárányok számolásával is, hátha az ellazít! De semmi, még mindig csak hánykolódtam!
Egy idő után azon is agyaltam, Laci vajon hol lehet, már itthon kéne lennie! Úgy hagytam ott egy szőke társaságában, hogy azt sem tudja, hova ment a bátyja. Gyorsan felültem hát, kutatva a telefonom után. Legalább írok neki, akkor talán én nyugszom kicsit! Persze csakis Laci miatt, a Balu-téma továbbra is aggaszthat!

Ahogy felnyitottam a készülék kijelzőjét, akkor láttam meg, hogy a lábam végében áll egy árnyék. Ott állt ő, ki tudja, már mióta, és engem nézett! Nem szóltam hozzá, játszva a sértődöttet inkább az öcsémnek kezdtem írni egy üzenetet.
– Nem jön haza! Nemrég írta. Mint ahogy azt is, hogy téged se várjalak haza, mert biztos a szőkével vagy...
Halkan, szinte suttogva beszélt, mintha attól félne, felkelt valakit.
– Hát, ebben kurva nagyot tévedett! – horkantam fel. – Nekem csak egy szöszi kell, és az te vagy...
Akartam vagy sem, szemrehányóan mondtam ezt neki, mire rám emelte tekintetét.
– Balu...
–Tetszik a nevem! – motyogta, és elindult felém. – Ne haragudj rám! Én csak... Nekem új ez az egész...
– Mi az új, Balu? Hogy szerelmes beléd valaki?
– Nem! – vágott egyből a szavamba. – Hogy... egy fiú... aki ráadásul nem is hagy hidegen! Hirtelen remegni kezdtem, annyira jólesett amit bevallott akkor nekem! Már előttem állt, úgy néztem a világ számomra legcsodásabb arcát!
– Ott a liftben...
– Hülyeség volt lerohannom téged! Nem hibáztatlak érte!
– Én voltam a hülye, mert megijedtem!
– Mitől? Nem tennék olyat, amivel ártok neked, hiszen szeretlek!
Felé nyújtottam a karom, próbáltam magam mellé ültetni. Mégiscsak kényelmesebb úgy beszélni! Persze ő nem úgy gondolta!
–Gyere! Aludj velem!
Az első döbbenet után felpattantam, olyan hirtelen, hogy pontosan előtte álltam. Újra csak egyujjnyi távolság volt az ajkaink és a testünk között, de nem követek el egy újabb hibát, ha akar valamit, kezdje ő!
– Biztos?
Ennyire nem féltem még, hogy egy fiú mellett aludjak, az tuti! De ő nem csak egy fiú, nekem ő a minden, és attól féltem, újra elcseszem! Nem válaszolt a kérdésemre, elkapta a karom, és úgy vezetett a szobája felé. Eleinte a karom fogta, majd lecsúszott a keze, és összekulcsolta az ujjainkat. Izgultam, mint egy szűzlány, aki most éli át a nászéjszakáját, pedig akkor még erről szó sem volt! Attól én még betojtam!
– Nem tudom, mi ez, Botond, és miért történik ez velem, de az első pillanattól kezdve tudtam, hogy te több vagy nekem!

A szobába érve bezárta az ajtót, és az ágya felé mutatott. Láttam rajta, akkor szállt inába a bátorsága, mivel a kezem még mindig fogta, sőt mintha kapaszkodna. Vagy csak félt, hogy meggondolom magam, és így gyűjtött bátorságot magának talán? Az viszont akkor elszállni látszott...
– Nem csinálok... csinálunk semmit, amíg nem akarod!
Szemben álltam vele, kezem az arcán pihent meg. A szemkontaktust tartotta, láttam rajta, nagyon jár az agya, majd mintha felcsillant volna a szeme!

– De csókolózni...azt ugye...
Hm! Szóval ezért csillogtak a szép szemei! A kis mocsok! A csókjainkat ő is élvezi!
Nem válaszoltam, nem fecséreltem az időt ócska szavakra. Azonnal rá is hajoltam vágyott ajkaira. Ő elkapta a tarkóm, és máris fogadta a nyelvem, és a játékom. Úgy marcangoltuk egymás ajkát, mintha nem lenne időnk, pedig előttünk az egész élet már!
A nyelvcsatánk alatt, nem kicsit fel is izgultam, de próbáltam tartani magam. Éreztem, hogy Balu fantasztikus farka is újra áll, mint a cövek, nem tartotta vissza semmi a kitöréstől, csak a szövet. Nem emlékszem, mikor és hogyan kerültünk az ágyra! Csak azt, hogy Balu felülkerekedett rajtam, és már a farkam simogatta...
– Megígértem... – kaptam el a kezét, leállítva a játékát.
– Akarom! Már a liftben is... csak én még... Azért szaladtam el, nem azért, mert megbántam!

Kiabálni, táncolni, sőt a bothangommal énekelni lett volna kedvem, annyira boldog voltam! Elkaptam a tarkóját, és újra őrült módon csókoltam! Nem vártam el tőle semmit! Időt akartam adni, hiszen tudtam, neki ez még új!
Neki én vagyok az első!
Kell ennél több egy szerelmes fiúnak? Akkor ott elég volt a vallomás, és bárhogy is akartam már, hogy kényeztessen, vagy akár én őt, akkor mégsem engedtem neki! Ez az éjszaka nem arról kellett, hogy szóljon! Eddig a háttérbe vonulva sóvárogtam utána! Azt a kis időt igazán kibírom, amíg ő is tisztában nem lesz magával, azzal, hogy mit is akar!
Szorosan átkaroltam, érezni akartam, de csakis a közelségét. Egyelőre legalábbis.

Balázs

– Megjöttem, kicsim!
A legszebb hang, amit ha hallok, a szívem még most is gyorsabban dobog! Öt éve élünk együtt, de a szerelmünk lángja most sem aludt ki!
Meglepetéssel készültem, ezért nem sietek ki elé. Semmi extra! Egyszerűen csak meztelenül, álló farokkal várok rá az ágyunkban. Hétköznap a munka miatt nincs időnk úgy istenigazából egymásra.
– Balu, hol vagy?
Hallottam, ahogy egyre csak közeledik felém. Szívem, mint az első alkalommal is, a torkomban dobogott!
– Miben mesterkedsz?
Ha tudnád, szívem! – jót mosolyogtam magamban.
Bár ismer már, és meg sem lepődnék, ha meztelenül teremne előttem! Kinyitotta az ajtót, és igen...
– Tudtam, szívem, hogy ismersz már ennyire! Jer, a keblemre, drágám!
Meztelenül állt (a szó szoros értelmében) előttem! Szememmel, és egy önelégült vigyorral az arcomon, minden mozdulatát követtem!
– Még egyszer kérdezem: mire készülsz, kicsim?
Közben már fel is térdelt az ágyra, és felém haladt lassan. Kurva lassan! Azt hittem, felé nyúlok, és magamra rántom, de türtőztettem magam.
– Előttünk a hétvége, szívem... és van mit bepótolnunk!
Neki sem kellett már újabb meghívó, vagy csábító szó! Elég bizonyíték volt az előtte meredő dákó. Ujjait végighúzta a lábamon, elidőzve kicsit a combomon. Nem akart most játszadozni, egyetlen terve: csakis engem igába hajtani, és ki vagyok én, hogy ellenkezzek vele!
Ahogy feljebb ért, egyből tártam is szét lábaim, szabad utat adva neki. Mit finomkodjak, vagy miért húznám az időt? Őt akarom most és örökké! Ezen már nem változtat semmi!
E gondolatomat az is erősítette, hogy farkamat már a szájával fogta közre. Annyira jól csinálja, ezt sohasem fogom megunni! Serényen, istenien szopott, így hamar el is értem a csillagokhoz! Szusszantam egy kicsit, majd magamra is rántottam...
– Szeretlek! – súgtam ajkára két nyelvcsapás közt.
Majd mielőtt észbe kapott volna, változtattam a helyzetünkön.
Az évek, és a sok-sok mámoros együttlétünk alatt már én is megtanultam úgy játszadozni vele, hogy az őrületbe kergessem! Tudom, mit szeret, és mi az, ami szinte azonnal az orgazmus kapujába vezeti! Ezért most is, mivel ez csak bemelegítés, úgy fogtam hát neki!

Végignyaltam a hosszán, ujjaim közt a golyóit masszíroztam már. Ahogy hallottam, hogy egyre jobban kapkodja a levegőt, úgy engedtem szépen, lassan a torkomra őt. Neki sem kellett sok, úgy, mint az imént nekem! Így szinte pár rántás, szívás a makkjára, és már a számba is élvezett! Mellébújtam, ő már ölelt is magához szorosan. Akkor esett le, hogy eddig még meg sem csókoltam úgy rendesen! Ő is erre gondolhatott, mert amint bekuckóztam magam, azonnal a számhoz hajolt. Az ajkait, az ízét, a csókjait... sem tudom megunni!
– Én is szeretlek, Balu!
Tovább csókolt, átvéve az irányítást felettem, amit bevallom: kurvára szeretek! Sőt! Imádom, amit a szájával és a kezeivel művel rajtam addig-addig, amíg én újra nem lihegek, vagy inkább vergődök alatta az újabb beteljesülést várva! Mit szépítsek hát, most is ez történt!

Amikor Botond magára húzott, ismét olyan állapotban voltam, hogy hiába élveztem már el, újra a gyönyör kapujában álltam. Óvatos volt most is, lassan hatolt belém. Én pedig a levegőt visszafojtva vártam, hogy elmerüljön bennem tövig, majd lassan, ütemesen mozogni kezdjen!
– Úristen! – ziháltam, és hol a mellkasát, hol pedig a karját, hol a fenekét gyűrtem görcsösen.
Láttam, éreztem, ő is azt érzi, amit én! Lágy csókokkal koronáztuk meg az amúgy is fenséges érzést! Lábaim a csípőjén, szorosan tartottam, majd egyre gyorsabb tempót diktáltam. Ekkor már tovább tartott ugyan, de így is elég hamar értünk el a csúcsra. Kielégülten, boldogan simultunk egymáshoz.

Próbáltam én is összeszedni magam, és csakis egy gondolat járt a fejemben. Ha egyből észreveszem a rajongását, és engedek az érzéseimnek, ha tudtam volna róla, hamarabb Megadom magam!

Íme a második kis történet. Reménykedem benne, hogy ez is tetszik annyira, hogy értékeled.
Köszönöm szépen, hogy olvasod és adtál nekem egy csillagot.

Mamzi ❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro