Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Elég Volt!

                              🔞🔞

Victor


A zuhany fülke plexijét egybe függő pára lepi el, amit csak két tenyér lenyomat tört meg. Dean kéz nyoma. Arra készülök épp, hogy magamévá tegyem. Amit próbálok tökéletesen csinálni, ha már ma reggel átadta a domináns szerepet nekem.
És mivel ez a ritka pillanatok egyike... Igyekszem nyelvemmel, számmal és nem utolsó sorban farkammal elrepíteni a menybe.
Míg farkammal, ujjammal vájatát becézgetem (ami bevallom nekem is kurva nagy erőfeszítést jelent, annyira élvezem) közben végig csókolom, harapdálom húsos nyakát, gerince vonalát. Ő szuszogva tűri, de tudom hamarosan elkezd engem kérlelni, hogy csináljak már vele valamit.
Én ezt nem várom meg, akármennyire is szeretem rimánkodó hangját hallani, ezért mögé térdelek és ánuszát kezdem nyelvemmel, és ujjaimmal izgatni, tágítani.
Már ízlelőszervemmel is dugtam szinte, ő rá is mozdult és egyszerre mozog vele a csípője.
Farkához készültem nyúlni, de el késtem mert Dean kézbe vette saját élvezetét. Eszeveszett módon rángatta, hajtva a kielégülést.
Én ezt nem így akartam ezért is pozícionáltam be magam mögötte, és hirtelen, erőteljes lökéssel merültem el benne.

-Bazd meg Victor! Hoppácska mérges a drága, hiszen akkor szólít így. Tudtam ezt jóvá kell tennem. Hajába ragadva magam felé fordítottam fejét. Majd addig haraptam alsó ajkát, míg át nem tolta számba húsos nyelvét. Ahogy az mozgásba lendült, én is mozogni kezdtem...
Az érzés fenomenális ezért nem is tököltem... Legalábbis sokáig nem. Csípőjére markoltam, és mély döfésekkel juttattam el magunkat a csúcsra.
Bele adtam mindent, mert ahogy már mondtam az, hogy én dominálok ritka.

*

A szabályoknak hála ma már nincs bagó szag, füst a szórakozóhelyeken, ezt én és Dean is díjazza. Ugyanis irritál minket a cigi szaga.
Ha egy csajt látunk dohányozni, azt biztosan haza sem visszük.
Nincs kedvünk a lyukán kívül még hamutartót is nyalogatni.
Bár én hozzájuk sem érek, sőt, ha lehet inkább kihagynám az egészet. 
Bőven elég, ha a szerelmemmel Dean-nel lehetek.
Akkor miért is megyek bele édes hármasokba vele!? Jó kérdés!
A választ én magam sem tudom, talán csak annyi, hogy boldognak akarom látni a párom!? 
Négy éve alkotunk egy párt. Egy éve jött szóba, és több random csajt vittünk azóta szobára.
Van egy szabályunk.
Másik fiúval soha!

Ez alkalommal is mint eddig általában mindig, én a háttérbe vonulva nézem ahogy ő fűz egy csajt, közben nyakalom az előttem lévő italt. Féltékeny vagyok-e!? Igen!
Meddig fogom csinálni ezt vele!?
Jó kérdés a választ még én magam sem tudom, de már érik a szakítás. Dean biszex és neki nem okoz gondot csajokkal lefeküdni.
Míg én meleg vagyok, mint a Kalahári, nekem igazán nehezen megy, ezt csinálni.
Látni ahogy a férfi, akit szeretek mással élvez...
Lehet mazochista vagyok azért is bírom még ezt.

Egy box-ból figyelem ahogy Dean fűzi a szőke lányt. Tisztán látom, mikor van rólam szó, mert felém fordulnak olyankor. A harmadik gin-tonik után már szédül a fejem is nem csak a gyomrom. Ezért hátat fordítok inkább nekik, nehogy kidobjam a taccsot.
Úgy is el van nélkülem! Lassan kezdem azt hinni nem is szeret engem. Úgy intek a pultosnak, hogy még véletlenül se nézzek rájuk.
Kell még egy ital, ezt tiszta fejjel már nem bírom.

-Egyedül maradtál? Kérdezte meg egy fiú, akinek olyan kellemes a hangja, amit eddig én még sohasem hallottam. Alkoholtól ködös arcom a hang gazdája felé fordítottam, amit azonnal meg is bántam. Egy félisten állt előttem. Magas hullámos fekete haj, és hozzá egy nem szét gyúrt alak. Pont a gyengém, a zsánerem, ja és Dean ellentéte.
Kedvesen mosolygott rám, tálcával a ballján. Én marha pedig addig néztem, hogy merevedésem lett.
Mondanom kellett volna valamit, de teljesen le bénultam.
Mióta Deannel egy párt alkotunk nemfordult velem elő ilyen. Mondjuk egy félisten sem állt ennyire közel ...

-Haa...!? Ennyit tudtam, csak kérdezni tőle olyan állapotba kerültem, hogy ciki vagy sem, de nem tellett többre tőlem...

- A barátod elment a szőkével. A pult felé kaptam egyből a fejem. Majd amint rájöttem, hogy igazat beszélt az istenség csak legyintettem.

-Biztos dugnak a wc -ben... Nem tudom hallotta e hangomon, hogy rosszul esik, amit az előbb mondtam ki. Ő mellém ült és elkezdett velem beszélgetni... Egyáltalán nem bántam, legalább én is jól érzem egyszer magam...

Dean

Míg a szőke csajszit, fűztem a szám is kiszáradt így legurult két sör is közben. Benne volt a hármasban, főleg, amikor Victor-t meglátta.
Annyira bejött neki, hogy ültében ficánkolni kezdett.
Kinek ne jött volna be, hiszen Victor tökéletes. Ezért megvallom őszintén kurva szarul esett. Féltékeny lettem. Én barom, az egész az én ötletem, hogy rázzuk fel néha a kapcsolatunkat egy – egy nővel.
Nem azért, mert nem jó vele a sex, mégsem akartam, hogy egy idő után lapos legyen, és elhagyjon engem. Már nem beszéltem a csajjal, csak kattogtam. Kell ez nekem, nekünk egyáltalán? Hiszen reggel is olyat szeretkeztünk, hogy olyat nem tud nyújtani egy lány! Akkor mit keresek itt!?
Victor felé fordultam, de csak széles hátát és szőke tüsi haját láttam. Szívem nyomban dobbant egyet. Azzal egyből meg is volt a válasz az előző agymenésemre.

-Hagyjuk az egészet Linda. Szóltam a csajnak, majd a mosdóba indultam. Gyorsan ürítem hólyagom, ideje hazamenni, összeakarok bújni Victorral. Legalább is így terveztem. Épp csak a piszoár elé álltam, megéreztem ahogy valaki a fenekemre markolt.
Ha nem szólal meg, azt hittem volna, hogy Victor...

-Nem Linda, hanem Tina! Tette szóvá botlásom a szőke. Közben csontos keze még mindig a fenekem gyűrte. Be sem indított a nő! Pedig már fülembe szuszogott, és tarkóm csókolta, nyalta. De nekem csak akkor áll fel a farkam, ha Vic – et csókolom vagy meztelenül magam elé képzelem, és ilyen alkalmakkor ő is ott van velem... – Nekem az is jó, ha itt dugsz meg a...

-Mondtam, hogy nem! Szóltam rá erélyesebben, közben el lépve előle rendbe szedtem magam.
Gyors kézmosás, és indultam Victor mellé. Nem is érdekelt, hogy szitkozódik trágár szavakkal illett az a nőszemély.

Tudtam, hogy Vic nem igazán élvezi ezt, miattam mégis bele ment.
De ma ennek vége! Nem kell más csak ő!

Szaporán szedtem lábaim, minél hamarabb mellette akartam lenni. Elmondani, hogy ez volt az utolsó, többé nem viszünk haza se nőt se senkit! Viszont amint kifordultam a félhomályból meghallottam nekem kedves hangját, ahogy jóízűen nevet épp.
Ő magának való, nehezen nyílik meg mások előtt. Most mégis ki az, akivel ilyen jól szórakozik!?
De ami idegesített, hogy én mellette sem voltam. Azt sem tudtam még mitől lett jó kedve, én mégis féltékeny és ideges lettem.
És a féltékenység csak erősödött amint megláttam Victort kivel is van. Benji...
A tulaj rokona, és tudtam jól, hogy tetszik neki a párom, ugyanis rá kérdezett pár hónapja.
Akkor elhajtottam mondván foglalt az én pasim.
Utána nem is láttam egy jó darabig. Persze az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy féltékeny voltam már akkor is. Emiatt nem is jöttünk ide eddig.
De ez a Benji pont Victor zsánere... Ráadásul bottom...
Ahogy beszélgetnek, a fiatalabb szinte belemászik az arcába... A robbanás határán álltam, mégis összeszedve magam hozzájuk sétáltam.

-Jó, hogy az ölébe nem ülsz... Benji... Fenyegető hangon, épp csak fogaim közt motyogtam, vegye már ez a hímríngyó a lapot. Abban az ideg állapotban, ha kell szét is csapom.

-Nem is olyan rossz ötlet Dean! Vágott vissza Victor, hasonló hangnemben. Majd nyúlt is a fiú felé, hogy az ölébe ültesse. Mi a fasz! Mi történt vele?

-Menjünk haza szívi... Próbálkoztam. De hiába mert a fiú már az ölében ült és a párom, szerelmem nyakát csókolta. A sírás környékezett, de próbáltam tartani magam.

-Menj csak a csajoddal, én jól leszek... Úgy beszélt hozzám, hogy még csak rám sem nézett.
Ha ez bosszú jelentem sikeres!

-Nincs csaj! Leráztam és nem is lesz több! Csak gyere már, menjünk... Kétségbeesetten, szinte hisztiztem. Komolyan azon voltam azt a fiút megverem. Eltolta magától, és végre rám nézett. Mérges volt, de, hogy miért akkor még nem értettem.

-Előbb elmegyek vele! Jelentette ki, én meg azt éreztem menten elsüllyedek. Az arcomra lehetett írva a kétségbeesés, hogy komolyan gondoltam, minden szavam igaz.
Mert Victor valamit súgott Benji fülébe mire az kedvetlenül, de kimászott öléből majd ott hagyott minket. – Fizetem a számlám és mehetünk! Éreztem rajta, hogy valami megváltozott. És emiatt csakis magam hibáztathatom. Feszülten néztem végig ahogy a pultnál enyelegnek még egy sort, míg a számláját rendezi. Majd egy csókkal elköszöntek egymástól.
Csók!?
A két sör, amit ittam kikívánkozott belőlem, na meg nem szépítek útnak indult a könnyem.
Sarkon fordultam és a bár elé, majd a mellette lévő zsákutcába futottam. Csak magam hibáztathatom, bejött az, ami a legnagyobb rémálmom...

-Szóval ez kellett ahhoz, hogy véget vess ennek a faszságnak? Mordult rám, közben már simogatta a hátamat.
Azt nem tudtam azért, mert sajnál, vagy épp csak megszokás.

-Sajnálom! Egyenesedtem fel, szemtől szemben álltam már vele. – Komolyan gondoltam, és nem csak azért, mert megláttalak vele.

-Ha ez a helyzet. Örülök neki, hogy megjött az eszed. Mosolyogott ugyan, én mégis úgy éreztem az nem igazán őszinte.

Victor.

A két hete történtek után, minden rendeződni látszik. Dean egyre sűrűbben enged nekem, így én dominálok felette. Fantasztikus a sex, mint előtte is minden alkalommal.
A kedvemben jár, rendszeresen még a rendelőben is meglátogat.
Én mégis úgy érzem valami megváltozott köztünk azóta.
Vagy csak én változtam?
Ez addig még nekem sem tűnt fel, míg Benji meg nem jelent váratlanul a rendelőmben.
A mosdónál álltam épp, amikor Samantha beengedte a következő, egyben az utolsó páciensemet .
Biztosan mondta a nevét is, de engem az valamiért nem is érdekelt.
Már szárítottam kezem amikor a fiú mögém állva átkarolta a csípőmet.

-Dögös vagy ebben a zöld cuccban Vic... Nem elég, hogy a hirtelen ért ölelésétől sokkot kaptam. Ráadásul amint meghallottam fülem mellett azt a szó szerint farok állító, kellemes hangját majdnem el is ájultam.
A testi érintkezés, a hangja úgy beindított, mint addig semmi sem soha.

-Benji!? Ennyi jött ki a számon hirtelen, majd felé fordultam és ő egyből nekem is esett. Úgy tépte a számat, hirtelen még viszonozni is elfelejtettem. Ámde ez a sokk nem tartott sokáig, engedtem neki, és én is bevetettem hát a nyelvem.
Ő nyögött a csókomba, és nyelvem játékára, közben csontos, hosszú ujjait a farkamra kulcsolta.
Nem gondolkodtam, eszembe sem jutott, hogy nekem párom van.
Csak az, hogy hagy legyek egyszer én is önző! Erre gondoltam.

Dean

Ismeritek ugye a struccpolitika fogalmát! Na én két hete alkalmazom is. Hiába tudom és érzem, hogy valami kettőnkkel már nincs rendben, nem teszek ellene semmit.
Mit is tehetnék? Elmondom minden nap mennyire szeretem, sűrűbben hagyom érvényesülni domináns szerepben. De ez nem elég!
Meg kéne beszélnünk, mi ez az egész, mi történt velünk.
Nem sajnáltatom magam, mert tisztában vagyok vele, hogy ez mind miattam van.
Hiába én találtam ki az édeshármast, én is csak akkor élveztem, ha Victor ott is mellettem van.
Hogy nem tűnt fel, hogy ő még csak meg sem érintette azokat a nőket!?
Ez és hasonló gondolatok fájdítják azóta a nap óta a fejemet.
A másik dolog, ami nem hagy nyugodni Benji. Míg nekem a párom pont a zsánerem magas, kigyúrt szőke... Addig neki nem én vagyok az, aki szinte ugyanúgy néz ki.
Az ő zsánere Benji!
Azt is láttam ahogy egymásra néznek, és Victor meg is csókolta...

És így már meg is van miért félek beszélni róla. Úgy érzem azért a fiúért azonnal el is hagyna.

És meg is érdemelném, mégis addig húzom amíg lehet.

Hétvége lévén, épp, hogy araszoltam az úton a rendelő felé.
Régebben is mindig együtt mentünk haza Victorral aznap sem volt másképp.
Nem szokásuk napközben telefonálni, vagy akár üzenetet írni egymásnak.
Ő sportorvos, így sűrű a napirendje, míg én egy bankban dolgozom, időnk nem is lenne. 
Ezért nem változtattam a régi szokásokon.
Bár így utólag lehet az nap jobb lett volna, ha felhívom...

Victor

Magam sem tudom, hogy kötöttünk ki meztelenül a szőnyegen, de őszintén bevallom nem bántam egy cseppet sem. Benji ahogy hozzám simult és farkával az enyémet cirógatta én szinte el is ájultam.
Olyan érzések törtek fel bennem, amit eddig még Dean mellett sem éreztem. Volt e bűntudatom?
Talán az elején amikor egymásnak estünk még ruhában.
De ahogy vágyam nőtt viszont már egyáltalán nem , annyira kívántam már az ölemben azt a kant.
Én sem vagyok öreg a magam harmincnégy évemmel, de Benji fialabb nálam nyolc évvel, és ez látszik is gyönyörű testén.
Elképzelni sem tudtam volna soha, hogy egy ilyen kaliberű fiú engem akarhat.
Ennek fényében estem neki puha ajkainak, közben kezemmel sem álltam le egy pillanatra sem.
Kemény kreol bőre, illata, és íze valami fenséges. És vele még vitatkoznom sem kell, a felállás miatt. Első perctől kezdve azt hajtogatta, hogy alig várja már, hogy belé hatoljak.
Ahogy csókoltam, nyálaztam végig felsőtestét valami mégis csak feltűnt nekem.
Valami olyan, amit vele nem érzek. Míg Deannel viszont igen!
Minden alkalommal, amikor együtt vagyunk azt akarom, hogy neki a legjobb legyen.
De Benjivel ez más, csak megdugni akarom, semmi többet.
Ülő pózba húztam épp magunkat, amikor ramtőrt a bűntudat.

- Úristen mit művelek!? Eltoltam magamtól a fiút, úgy néztem értetlen arcába. – Nekem...ez... Próbáltam lerázni, ő mégis újra ajkamra mart. Ezért voltam már vele erőszakosabb. – Mondom...

Inkább csak az akartam lenni, mert amint kászálódtam ki alóla ő tovább csüngött rajtam, mint egy pióca. Szóhoz sem hagyott jutni.
És akkor lépett be az ajtón, az, akinek ezt látnia sem kellett volna!

-Dean...

-Szia szívem... Míg Benji győzelemittas vigyorral az arcán simult hozzám. Addig egy fájdalmas grimaszt láttam párom, szerelmem arcán.
Meg szólalni sem tudtam, csak azon kattogtam miért nem jutott ez jóval hamarabb eszembe. Hiszen éreztem, hogy más az aktus Benjivel mint vele. Dean nem szólt semmit és én sem, hiszen egyértelmű, ami a szeme előtt láttatik nincs mit szépítenem.
Szó nélkül sarkon fordult, még be sem vágta azt a kurva ajtót. - Legalább dühöngene! Erre gondoltam akkor, még mindig meztelenül, de már lankadt farokkal egy félisten alatt.

-Most akkor. Bújt hozzám a fiú, próbált újra lázba hozni.

-Öltözz és menj haza, vagy ahova akarsz! És le is löktem ölemről azonnal.

Egy órával később, még mindig az irodámban ültem, csak akkor teljesen felöltözve útra készen.
Míg a szívem azt mondta fuss utána, mentsd, ami menthető...
Addig az eszem azt, hogy lehet már késő. És amire Dean-nek szüksége van az az idő.
Így az eszemre hallgattam és aznap éjjel haza sem mentem, a rendelőben maradtam.
És így utólag már bánom is, hogy nem a szívem szavára hallgattam...

Dean

-Nesze neked struccpolitika! Végig őrjöngtem, zokogtam a haza vezető utat. Abban reménykedtem, hogy Victor utánam szalad és bocsánatot kér.  De ő nem jött... – Hát persze, hiszen jobb dolga akadt!

A lakásunkba érve csak a kanapéra ültem és vártam rá.
De hiába, mert már sötétedett és ő még akkor sem jött utánam. Addig tartottam magam.
Telefonomat szuggeráltam, nem tudtam, hogy írjak e neki vagy hívjam.
Mivel ártanék még többet a kapcsolatunknak.
Mérgesen hajítottam a készüléket a szoba sarkába, majd mintha mi sem történt volna, zuhanyozni indultam. Úgy tettem mintha minden rendben lenne, és Victor akármelyik pillanatban beléphet mögém a fürdőbe.
A hidegvíz, amit megnyitottam magamra, gondoltam lehűti a felhevült testem. De abban ugyan nem segített mégis sorra mosta le a patakokban ömlő könnyeimet.
Elkékült szájjal és dideregve másztam ki egy idő múlva.
Mert mondanom sem kell, hogy hiába is vártam párom, hogy mögém lépve melegítse fel kihült testem.
Majd vizesen ahogy voltam közös ágyunkba Victor takarója alá bújtam. Már nem gondolkodtam azon vajon mit csinálnak, hány menetet zavartak le.
Bár szerelmem ismerve, biztos túl vannak már három meneten.
Ja és én nem gondolkodtam... Erről ennyit.

Hajnalodott már, amikor felébredtem, automatikusan keresni kezdtem magam mellett az imádott testet. Fájdalmas sóhajjal konstatáltam, hogy még mindig nincs mellettem.
Majd újra sírva álomba merültem.
Azt viszont már éreztem magamon, hogy nem a hidegtől fázom, és remegek...

Victor

Egy szemhunyásnyit sem aludtam.
Hol a székben ültem, hol pedig mint valami őrült az ajtó előtt toporogtam. Így van az átkozott szívem, Dean mellé a karjaiba akart vinni engem. De az idióta agyam ezt nem engedte nekem.
Végül amikor az agyam és szívem tusakodását meguntam magam vettem kezembe a sorsom, és szerelmem után, haza indultam.

Hét óra volt, a nap sugara már melegen izzott.
Tudtam, hogy Dean hétvégén szeret sokáig aludni, így bátran mertem a lakásunkba benyitni.
Igazam volt, mert még a lóbőrt húzta, így bátrabban siettem hozzá a hálóba.
Szívem torkomban dobogott, mint első alkalommal amikor randira hívtam őt, és igent mondott.
Egész éjjel szidtam magam,
pro – kontra elméleteket gyártottam. Mi lett volna, ha...
De hiába ez az én saram, mert én arra készültem, hogy megcsaljam.
Miért nem kapcsoltam hamarabb!!

Halkan léptem az ágy mellé, és kezdtem arcát a paplan alól ki halászni. Azonban még csak hozzá sem értem éreztem, hogy valami nem stimmel. A teste jéghideg...

Hogy nem tűnt fel, hogy a szobában még a saját lélegzetem is látszik!?
A klímára néztem, tíz fokra volt állítva. Idegesen túrtam hajamba, mert nem tudtam mi történhetett vele az éjszaka.
Gyorsan levetkőztem és mellé bújtam, tudtam így felmelegíthetem.

Dean

Valamikor hajnalban újra arra riadtam, hogy tűz forró a testem.
Így kikelve az ágyból a klímát lejjebb vittem.
Persze, ha a távirányító ott lenne, ahova raktam... Igen megint Victor szórta el valahova.
Újabb fájdalmas sóhaj tőrt elő belőlem, főleg azért, mert még mindig nem volt szerelmem mellettem. Rávettem magam egy újabb hidegzuhanyra az legalább lehúzza a lázam. És persze addig le is hűl a szoba.

Mikor végeztem ismét az ágyba bújtam, és meglepő módon hamar el is aludtam.
Olyan csodálatos álmom volt, arra gondoltam bár ne kelnék már fel soha. Itt legalább együtt lehetek Victorral.

Álmomban védelmezőn bújt mellém, hogy felmelegítse kihűlt testemet.
Úgy ölelt magához, mint régen amikor még szeretett.
Egyfolytában szerelmes szavakat suttogott nekem, én meg, mint egy kis szűz lány elpirulva élveztem. Bátortalanul karoltam én is át testét, amikor végre összeszedtem magam. Majd a száját kezdtem el csókolni lágyan.
Hagyta, hogy játsszak vele, mint azt is, hogy egy idő után átdugjam imádott szájába a nyelvemet.
Ő egyre szorosabban tartotta a még mindig gyenge testemet, közben a csókunk egyre követelőzőbb lett.

-Annyira szeretlek Vic! Leheltem ajkára, míg ő felém kerekedett.

-Én is szeretlek téged! Ne haragudj rám...

Tudtam mire gondol, mégsem akartam álmomban foglalkozni vele.
Elég lesz majd, ha haza jön, akkor megbeszélünk mindent. És eszembe sem jutott, hogy ez talán mégsem álom, ez mind megtörténik vele és velem...
Így tovább folytattuk, amibe belekezdtünk, és már éreztem is ahogy egymásnak feszül kőkemény péniszünk.
Vic is és én is egyszerre mozdítottuk csípőnket, és azt akartam, hogy ő tegye meg. Pillanatokon belül nyalta, harapdálta végig már felhevült testem.
Majd, amikor megéreztem, hogy farkam máris a torkán lüktet remegni kezdtem. Míg tagom a szájában lüktetett, addig ujja bejáratomnál rótta a köröket.
Persze én szőke tüsi haját markoltam egész addig, míg makkját meg nem éreztem a rózsámnál.
Míg imádott farkával lassan nyomult egyre beljebb, addig ajkával az enyémen dolgozott vehemensen.

-Csináld már Victor! Sohase hagyd abba! Visítottam szinte hisztérikusan az ajkaira...

-Sohasem hagyom szívem... Válaszát hallva újra könnyekkel lett tele a szemem.
Ő letörölte, majd csípőm után nyúlt és egy őrült tempót felvéve juttatott el mind a kettőnket a mennybe.

Nem akartam felébredni, azt az álmot és szeretkezést akartam újra és újra átélni. De hiába is próbálkoztam. Lassan vége lett, és már ébren is voltam.
Megszokásból, mégis félve nyúltam magam mellé. Hiszen Vic úgysem lesz itt...

Igazam volt, mert nem feküdt mellettem.
Én feküdtem a karjaiba, úgy, mint régen.
Úgy ültem fel az ágyon, mint aki rémeket lát, majd meg dörzsölve szememet vettem szemügyre azt a csodát.
Amint felültem feltűnt még valami nekem. Vegyes érzelmekkel vettem tudomásul, hogy fáj az alfelem...– Mi a fasz!?

-Jó reggelt szívem. Ébredt fel, és ült is mellém Victor hirtelen. Homlokom és testem simogatta, vagy tapizta végig. Hirtelen azt sem tudtam mi folyik itt... – Hála istennek, már nem vagy hideg...

-Hideg!? Éjjel lázas voltam...-Mikor jöttél haza? Egész éjjel vártalak? És Benji!?

- Időt akartam adni, amit utólag már kurvára bánok. Azonnal utánad kellet volna jönnöm. Benji biztos valaki ágyában hempereg, őszintén engem nem is érdekel.

-De tegnap...

-Nem dugtam meg! Csókolóztunk és mielőtt megtörtént volna...

-Megzavartalak! Jeltettem ki, majd készültem a hálót és az ágyunkat elhagyni.

-Nem! Jóval előbb leállítottam a dolgot, csak Benji nem akart lemászni rólam.

-Mondjuk ez érthető is, én se szívesen... Jegyeztem meg, csak úgy magamnak. Persze ő is hallotta.

- Igen ő a zsánerem, mégis egy idő után éreztem, hogy hiányzik valami, amit csak akkor érzek, ha veled vagyok. És mindegy milyen szerepben. Top vagy bottom...

-Mi...az...

-A szerelem! És azt csak irántad érzem! Én nem akarok senkit az ágyunkba, vagy magunk mellé!
Csak te és én! Ha ez így nem megy...

-De megy! Én is ezt akarom csak. Téged!

Victor

Azóta eltelt tíz év, és mi együtt vagyunk kettesben azóta is.
Ácsi ez így mégsem igaz.
Mert már boldogan élünk hármasban. Ugyanis végre sikerült rávennie engem Dean – nek, hogy fogadjunk örökbe egy gyermeket, így Natalie négy éve a családunk tagja.
Ezért újra kezdem az előző záró szövegem.

Azóta eltelt tíz év, és mi együtt vagyunk azóta is.
A hálószobánkban ugyan kettesben, de négy éve nevelünk egy gyermeket. A szeretkezéseink mai napig fergetegesek és felváltva vállaljuk a más, más szerepet.
Bár az utóbbi időben Dean egyre nőiesebb ...
De ez engem nem zavar, így szeretem.
És ami, még fontos. Ő is engem!

Egy újabb szösszenet.
Remélem ez is tetszik nektek.
Kíváncsi lennék véleményedre, írj pár szót kérlek.
Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot ❤️

Mamzi ❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro