Bakugou

Láttam Kirishimán, hogy szólna, de még sem tette. Óvatosan húzódtam el tőle, mire köhögésbe kezdett. Sokkolva nézte a tenyerét, eltakarta, majd rám pillantott.

"M-mennem.. k-kell.." habogta zavarodottan, s kiegyenesedett.

Bólogattam, s miközben elrohant, láttam, hogy a tenyere véres...

Véres? 

Amikor azon kaptam magam, hogy egyedül vagyok, gondolkodóba estem.. talán.. rá kellett volna kérdeznem erre? Annyira ijedt arckifejezést vágott.. 

Őszintén szólva, nem kedveltem őt soha sem, mivel úgy igyekezett, hogy elfogadják a többiek.. annyira undorítóan kedves volt mindenkivel. Azt hittem, én is csak egy vagyok a sok közül, mint a legtöbb sulis társa. Rendes velük, ha akarják, ha nem. Az még inkább dobott ezen, hogy rájött, én írom a kedvenc történeteit. Akkor mire ez az ellenszenv? Úgy véltem, nem engem, nem az igazi énemet kedveli, hanem azt a személyt, akit gondolatban rám öltött. Az én képemmel, mégsem az én érzéseimmel, gondolataimmal, látásmódommal.

Ezt cáfolta akkor, amikor elmeséltem neki mi is történt. Faszság lenne azt állítani, hogy elakartam mondani. Nem akartam. Kibukott belőlem, de örülök, hogy megtörtént, mert reakcióját látván, tudtam, hogy biztonságban vagyok.. amikor átölelt, tudtam, hogy benne bízhatok és talán azt, hogy magamért kedvel.

Bazdki.

Ahogy az események pörögnek a fejemben, nagyobb lesz a bűntudatom. 

Mi van, ha valami olyan dologba nyúlok bele, amit ő még nem akarna velem megosztani? 

Basszameg, nem érdekel, tudnom kell, hogy jól van-e.

Este, amikor hazaértem vagy egy óráig bámultam a telefonomat azokkal a gondolatokkal, hogy felhívjam-e? 

Végül győzedelmeskedett féltett akaratom. Felhívtam, de meglepetésemre más vette fel.

"Hallóóóóóóóó" szólt bele bohókásan egy fiú hang gazdája. "Ki az?"

"Ümm, helló, Bakugou vagyok és.. Kirishimával szeretnék beszélni..."

"Sajnos most nem ér rá.."

Legszívesebben bevertem volna a képét.

"O-oké... és te.. ki is vagy?"

"Denki. Most viszont mennem kell, szia" s azzal, mint aki jól végezte a dolgát rám csapta a telefont.

Olyan szintű düh járta át a testemet, hogy fogalmam se volt, hogyan engedjem ki. A falhoz vágtam volna a telefont, de a jobbik énem állandóan visszhangzott fejemben.

'Ez lenne a tizedik telefon Bakugou, amit eltörsz.'

'Kell neked egy új hűségidő? Nem, nem kell!'

'Új telefonszám? Újra letölteni az összes dalt, amit szeretsz?' (hehe, rékának nem kell, kinek spotyja van, megússza)

Pont leszartam. Neki vágtam a telefonomat a falnak, és ripityára törtem. Más srácokkal van? Komolyan? Mi az, hogy egy másik srác veszi fel a telefont? 

Akkor most hazudott? Kurvára hülyének nézett, nem igaz?

Remek. Bohócot csináltam magamból.. ezért kéne közel engednem bárkit is magamhoz? 

* * * * *

A suliban kerültem mindenkit. Aki felém közeledett, azt gyilkos pillantással illettem, így nagy ívben elkerült szerencsére. Kirishimát nem láttam egész nap és.. 

Gyűlöltem. Haragudtam rá, még is aggódtam.. 

Aztán a suli folyosóján belebotlottam egy kisebb bandába, hallgattam, ahogyan egy szőke srác körül kuncog pár lány.

"Denki, olyan vicces vagy" jegyezte meg az egyik vihogva és akkor a pulcsijánál megragadva a falnak csaptam a srácot.

"HÉ, TE ELMEBETEG, ENGEDD EL!" szólalt fel az egyik lány kétségbeesetten.

"J-jól vagyok" motyogta Denki. "Elintézem" kacsintott a lányokra.

"Biztos, Denki kun? Ne hívjunk egy tanárt?"

"Menjetek csak!" vigyorgott rájuk Denki, majd rám pillantott. "Mi a bajod, haver?"

"Veled beszéltem este, nem igaz?"

"Igaz, de te ki a fasz vagy?"

"Ezt tőled is kérdezhetném.." 

"Kirishima legjobb barátja úgy az ovi óta, huh?" vette a lapot, így elengedtem és megnyugodtam kicsit. "Te jössz."

"Uhh? É-én.. csak egy haverja..."

"Haverja? Érdekes.. "

"Mi van vele?"

"Mi lenne? Ha a haverja vagy, tudnád.." vágta hozzám leereszkedően.

"Ezt most nem értem..."

"Megint túltolta..." felelte szűkszavúan Denki.

Az idegeimen táncolt a gyerek. Felsóhajtottam.

"Na ide figyelj, basszameg. Nincs sok haverom ebben a suliban, de ő közéjük tartozik, és ha nem mondod el, mi van vele ÉRTHETŐEN, esküszöm addig verlek, amíg mozogsz. Értve?"

Láttam rajta, hogy megijedt, így a nyelve is sikeresen megeredt.

"Kirishimának komoly drog problémái vannak, ha nem tűnt volna fel. Ezért is volt akadályozva, hogy vissza vegyék a foci csapatba, de úgy tűnik újra kezdte. Megint az ördögi kör.."

"T-tessék?"