Jó olvasást! 😊

___________________________________

 - A halál beállta 3:52. - hallom meg az orvos hangját. Jimin meg halt. Nem lehet. Neki élnie kell. Mellettünk kell legyen. Én nélküle nem tudok fel nevelni két gyereket.....

Néztem az arcát és át futott az agyamon, hogy utána megyek a halálba én is.
- Gyere vissza hozzám. - öleltem meg sírva. Azt kívántam bárcsak álmodnék, de ez a valóság sajnos.
- El kell vigyük a testet. - teszi a vállamra a kezét az egyik orvos.
- Nem vihetik sehova. - lökőm le magamról a kezét. Valaki le fogott és elkezdett ki ráncigálni.
- Engedjenek el. - ellenkezek.

- Meg mozdult. - fagyok le és kiszabadítva magam mentem vissza hozzá.
- Jimin hallasz engem? - fogom meg a kezét. Nem csak káprázott a szemem tényleg meg mozdult most pedig meg szorította a kezem kicsit. Majd szemét is elkezdte nyitogatni és rám nézett.
- Mi történt? - nézelődik körbe.
- Soha többet ne csináld ezt velem. - öleltem magamhoz szorosan. Engedtem, hogy az orvosok meg vizsgálják, hogy biztos minden rendben van vele. Ki mentem a kórház folyosójára Jimint meg bevitték egy szobába addig én meg kerestem Yoongiékat.

- Minden rendben ment? - kérdezi Hoseok mikor oda mentem hozzájuk.
- Nem... - rázom meg a fejem.
- Jimin és a babák jól vannak? - kérdezi Yoongi.
- Most már mindhárman jól vannak. - nyugszik meg kicsit. Meg kerestük Jimin szobáját, ahonnan egy orvos jött ki.
- Hogy van? - kérdezem amint felénk fordult.
- Jól van. - mosolyog rám.
- Sajnáljuk a műtét közben történt kellemetlenségeket. Annyira le lassult a szívverés, hogy a gép nem érzékelte. A lassú szívverése miatt pedig úgy tűnhetett mintha meg halt volna. A légzése is teljesen le lassut szinte nem is volt. A pulzusával szintén ugyan ez volt a helyzet. Mi se értjük ilyen értékekkel, hogy maradhatott életbe. - kapok magyarázatot a történtekre.
- Bemehetünk hozzá? - kérdezem.
- Persze. - mosolyog majd ott hagy minket mi pedig bemegyünk. Mikor bementünk Jimin felénk fordult és ránk mosolygok.
- Hogy vagy? - ülök le mellé.
- Jól vagyok. - mosolyog nagyon vidámnak tűnik.
- Ők, hogy vannak? - néz a szemembe.
- Velük minden rendben. - fogom meg a kezét.

...

- Be tudod hozni néhány cuccom? - kérdezi Jimin pár órával később Yoongi és Hoseok haza mentek, de majd vissza jönnek.
- Persze. Miket hozzak? - nézek rá.
- Valami ruhát, amiben majd haza tudok menni. A telefonom mert az otthon maradt...töltővel együtt. - teszi még hozzá a végét.
- Azt hiszem ennyi. - gondolkozik el én pedig mosolyogva figyelem szörnyű bele gondolni is, hogy lehetne halott is most.
- Mért nézel így rám? - hoz vissza a valóságba a hangja.
- Én csak örülök, hogy életbe vagy. - ölelem meg majd meg is csókolom.

...

Haza jöttem Jimin cuccaiért összeszedtem mindent, amit mondott. Majd mielőtt indultam volna vissza meg láttam Jimin karácsonyi ajándékát a kanapén, amit neki szántam. Azt is a kezembe vettem és végül eltetem, hogy magammal vigyem. Amilyen gyorsan csak tudtam vissza is mentem mikor beléptem a szobába Jimin az ágyon ült. Amint beléptem felém kapta a fejét oda mentem hozzá adtam az arcára egy puszit majd leültem mellé. Oda adtam, amiket kért, hogy hozzak be kinyitotta a táskát, amibe pakoltam.
- Ez mi? - fogja meg az ajándékot, ami a csomag tetején volt.
- Nem volt lehetőséged kinyitni szóval behoztam neked. - nézek a szemébe. Elkezdi ki bontani, de nem volt olyan könnyű mivel több dobozba csomagoltam. Minden doboz egyre kisebb lett míg nem az utolsó dobozban volt egy nagyon pici vékony fa doboz és egy levél. Elsőnek a levelet kezdte el olvasni, amin elsírta magát. Aztán ki nyitotta a pici vékony dobozt és meglepetten rám nézett.
- Hozzám jössz? - fogom meg az egyik kezét és nézek a szemébe.
- Igen. - könnyezik be megint a szeme. Kezembe veszem a gyűrűt és felhúzom az ujjára. Közelebb húzva magamhoz csókolom meg majd ölelem magamhoz. 

Jungkook levele Jiminnek:

"Nem is tudom, hogy hogy kezdjek hozzá talán az elején kéne úgy a legkönnyebb. Mikor elsőnek láttalak szimpatikus voltál és tetszettél. Ez a bár előtt történt. Nem is emlékszem mit kerestem ott, de azt hiszem meg találtam. Akkor jöttél ki az ajtón mikor elmentél mellettem visszanéztél és rám mosolyogtál. Akkor ott raboltad el a szívem. Többször vissza jártam reménykedve, hogy újra láthatlak. Aztán a nevedet is kiderítettem, ami amúgy nem volt könnyű. Többször végig néztem ahogy egy lánnyal vagy fiúval távozol. Meg láttam az esélyt, hogy lehet köztünk valami. Így lettem az arany kártyás ügyfeled. Az elején próbáltam úgy viselkedni mintha csak szexet akarnék. De ez nem ment így elhatároztam, hogy elfogom érni, hogy belém szeres. Mikor elmentünk a lakásodra a cuccaidért és jöttünk haza bevallottam az érzéseim. De te bealudtál talán ez azért volt mert, tényleg nem ott kellett volna elmondjam. De most még is itt vagyunk, mint egy pár. Boldog vagyok és ezt csak neked köszönhetem. Az pedig, hogy az én gyerekeimet hordod a szíved alatt hihetetlen. Mindent meg fogok tenni, hogy jó apjuk legyek. Annyi mindent mondanék még, de nem tudom szavakba önteni az érzéseim. Mindennél jobban szeretlek, ha kell az életem is képes lennék feladni érted. Ebbe az ajándékba minden érzésem és kívánságom benne van. Remélem örülni fogsz neki.

Szeretlek!

JK."

___________________________________ Na szóval...sajnálom az előző részt azért írtam így, hogy legyen valami benne még a vége előtt. Ha minden simán megy az olyan unalmas lett volna. De egy percig se akartam megölni Jimint. Már nem sok rész lesz és befejezem ezt a könyvet. 

Ezt tegnap találtam pinteresten.😂

2020.05.09