📸8.rész📸
Jó olvasást! 😊
___________________________________
Arra ébredtem, hogy Jimin mellettem sír nekem hátat fordítva.
- Mért sírsz picim? – fordítom magam felé. Könnyes szemmel nézett fel rám amiket meg próbáltam letörölni, de újak jelentek meg a helyükön. Kérdésemre még mindig nem válaszolt csak még jobban sírni kezdett.
- Jaj gyere ide. – húzom közelebb magamhoz és fektetettem a mellkasomra majd kezdem hátat simogatni.
- Meg bántad ugye? – kérdezem ahogy vissza gondoltam arra mit tettünk.
- Szerinted itt lennél még, ha így lenne? – néz fel rám szipogva.
- De akkor mért sírsz baba? – törlöm le az újra meg jelenő kis cseppeket.
- Az bonyolult. – fekszik vissza a mellkasomra és bújik közelebb hozzám.
- Akkor magyarázd el. – simogatom a vállát.
- A szüleim gyűlölnek, amiért meleg vagyok. – kezd el köröket rajzolni hasamon.
- Meg ígértem nekik, hogy soha nem fogom engedni, hogy egy fiú meg érintsen és elveszem azt a lányt, akit ők választanak nekem. – pillant fel rám és hagyja abba a körözést hasamon.
- Mért ígértél ilyesmit nekik? – nézek a szemébe.
- Ők a szüleim mit tehetem volna? – ül fel sírva és kezdi el szemét törölgetni.
- Ha nem ezt választom kiragadtak volna. Szeretek modellkedni és fontos nekem a munkám csak ez van nekem. – szipog és hajtja le a fejét.
- Nem értek egyet. – csusszanok közelebb hozzá.
- Mert te nem vagy ilyen helyzetben, ha nem tudod meg érteni menj innen. – remeg meg a hangja ahogy hangosabban kezd beszélni.
- Jimin nyugodj meg és hallgass végig. – próbálom meg fogni a karját, de ellöki a kezem.
- Tűnj innen nem akarlak látni. – néz a szemembe elég ijesztő arckifejezéssel.
- Örülj inkább, hogy meg dughattál és tűnj innen. – lök meg erősebben úgy, hogy majdnem leestem az ágyról. Fel állok és néhány percig még meg állok Jimin előtt.
- Mire vársz még? – néz fel rám morcosan. Ami amúgy nagyon aranyos meg mosolygom majd bele kezdek kis mondandómba.
- Tudod szerintem elsőnek a saját boldogságoddal kéne foglalkozz. Azt hiszed nem lehetsz modell, ha kiderülne a melegséged vagy ha a szüleid kirugatnának? Gyönyörű vagy az emberek imádnak minden meg van benned, ami egy modellhez kell. Ebből kifolyólag pedig bármelyik cég simán felvenne sőt harcolnának érted. Mért éri meg akkor feladni a boldogságot és azt tenni amit a szüleid akarnak? Az egy dolog, hogy meg csináltak és fel neveltek egy érett felnőtt férfi vagy döntsd el mit akarsz valójában. Én tudnálak szeretni, de a te döntésed, hogy te is szeretnél-e velem lenni. – a mondat végén össze szedtem a ruhám meg fordultam és elindultam az ajtó irányába, de amint a kilincsre tettem a kezem meg torpantam.
- Mellesleg én nem dugtam veled hanem szeretkeztem. – fordulok vissza majd kinyitva a nyílás zárót hagyom egyedül a helységben. A nappaliba meg álltam fel vettem a ruháim majd szépen elindultam haza.
...
Amint haza értem fel hívtam drága barátom Taehyungot.
- Szia~ - veszi fel.
- Szia. – szólok én is bele, de elégé szomorú volt a hangom.
- Történt valami olyan fura a hangod? – vált aggódóvá.
- Tae mit kéne most csináljak? Azt hiszem nagyon elbasztam. – kezdek szipogni.
- Mi történt?...várj ne mond oda megyek. – bólintok egyet bár ezt ő nem látta ezután bontotta a vonalat és letetük. Hogy mért is vagyok pontosan szomorú? Le feküdtem Jiminnel, de én nem így akartam. Mármint szeretem volna, hogy meg történjen, de csak akkor, ha már együtt vagyunk. Akkor össze akarok jönni vele? Nos őszintén igen. Fogalmam sincs mikor szeretem pontosan bele, de meg történt és kicsit se bánom. Viszont szerintem elbasztam azt mondta nem bánta meg, hogy lefeküdtünk. Viszont ott van az amit mondott a szüleiről addig amíg be nem látja, hogy ez így nem mehet addig semmi esélyem nála. Ez úgy hangzott mintha csak magamra gondolnék, de nem én csak azt szeretném, hogy boldog legyen. Lehet nem kellett volna kimondanom a véleményem, de nem bírtam vissza tartani. Vajon most utál vagy csak egyedül akart lenni?
...
Úgy egy fél órával a beszélgetésünk után meg érkezett Taehyung.
- Mi történt? – jön be ahogy kinyitottam az ajtót.
- Üljünk le. – biccentek fejemmel a nappali felé le vette a cipőt és leültünk a kanapéra.
- Hallgatlak. – fordul teljesen felém. Örülök, hogy van egy ilyen jó barátom általában a világ legnagyobb idiótája annyi hülyesége van, hogy nem is értem honnan jutnak ilyenek az eszembe. De ha kell támogat ott van tanácsot add amik mellesleg egész jók is általában.
- Emlékszel mikor azt mondtad legutóbb, hogy csókoljam meg Jimint? – nézek a szemébe, amibe most egy kis gyermeki izgatottság jelenik meg.
- Emlékszem. – bólint.
- Még az nap meg tettem. – gondolok vissza az első csókra.
- Mért nem mondtad el hamarabb? – háborodik fel.
- Itt még nincs vége. – sóhajtok majd folytatott.
- Kiderült, hogy meleg. Viszont másnap nagyon bunkón és flegmán viselkedett velem. Nem tudtam hova tenni a dolgot így beszéltem vele...talán kicsit túl durva voltam. De végül minden rendbe jött és haza vittem még a lakásába is fel engedett. Én csak figyeltem ahogy tesz vesz a konyhában semmi hatásó szándékom nem volt. Szűk volt a hely és túl közel voltunk egymáshoz. Én próbáltam vissza fogni magam, de nem jött össze Jimin nagyon dühös lett és elzavart. Próbáltam bocsánatot kérni tőle, de csak rontottam a helyzeten. Mikor ki akartam menni és még utoljára vissza fordultam a semmiből letámadt...meg csókolt. Ennek az egésznek az lett a vége, hogy lefeküdtünk. Pár óra alvás után arra keltem, hogy sír mikor elmondta mért csak annyit mondtam, hogy nem értek egyet vele ő pedig megint dühös lett és elzavart újra. Mielőtt eljöttem volna mondtam neki néhány dolgot és utána haza jöttem. Ez történt mikor haza értem hívtalak téged. – fejezem be a mesélést és nézek a szemébe.
- Mért sírt? – billenti oldalra a fejét.
- A szülei és a melegsége miatt, de igazából faszság volt a logikája, amit alkotott magának. – válaszolok.
- Még együtt se vagytok, de már veszekedtek. – rázza meg a fejét barátom.
- Figyelj én azt mondom aludj rá egyet és holnap beszéljétek meg. – teszi a vállamra a kezét.
- Viszont nekem mennem kéne mivel késő van és holnap dolgom van. – ál fel, amit én is követek és kikísérem. Mikor kinyitottam az ajtót enyhén szólva meg lepődtem attól, amit ott láttam. Jimin ált előttem éppen a csengő felett az ujjával kerek szemmel nézett fel rám.
__________________________________
Megint nem siettem el az új részt, de csak sikerült meg írni. Remélem tetszet és elég érdekes volt számotokra. Szerintetek most mi lesz ebből, hogy fognak alakulni a dolgok?
2020.08.25
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro