Jó olvasást! 😊

___________________________________

San pov.

...

choi._.san

❤️📝🖇️

78,595 kedvelés

Végre haza engedtek.😄

Hozzászolások

just_me San oppa mi történt? Eltűntél több mint egy hétre. 😭

this_is_not_me Mért vagytok ilyen aranyosak? 😍

policewoman Nyomozói szimatom azt mondja több van köztetek, mint barátság. 🤭 Ez igaz? Az én orrom sose hazudik. 👃 Ugye igaz? Kérlek legyen igaz annyira jó lenne. 😍

_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_ 

Tegnap haza engedtek végre feltettem egy képet instára, hogy mutassak valami élet jelet. Míg a kórházba voltam semmit nem posztoltam. Wooyoung itt maradt velem azt mondta nem fog egyedül hagyni. Aminek igazából örülök kívülről nézve úgy tűnhet minden rendben és túl vagyok a történteken. De ez közel sincs így belül nagyon is kínoznak az emlékek. Talán épp az aranyos viselkedésemmel próbálom leplezni a valóságot. Fáj belül nem tudom, hogy magyarázzam el mit érzek egyszerűen fáj.

De amíg itt van Wooyoung addig úgy érzem minden rendben van remény, hogy eltűnik ez az érzés. Most jöttem ki a zuhany alól felvettem az alvós cuccom és a tükör elé álltam, hogy meg mossam a fogam. Ki nyitottam a kis szekrényt, ami a falra volt szerelve. Itt tartom a fogkrémet és fogkefét mert csak itt fér el meg nem nagyon szeretem kint tartani. Mikor ki nyitottam ki eset egy penge. Mintha lassított fel vétel lett volna végig néztem, ahogy a földre hullik.

Néhány másodpercig csak bámultam a tárgyra aztán felvettem. Mi lenne, ha csak egy picit épp csak egy hangyányit meg vágnám magam? Fájna? Eltűnne a fájdalom, ami bennem van? Csak egy kicsit. Nem lesz mély. Elkezdtem a csuklóm felé közelíteni, de meg torpantam. Biztos ezt kéne tegyem? Jó ez nekem? Mit szólna hozzá Wooyoung? Haragudna? Leszidna? De fáj. El akarom tüntetni ezt az ürességet innen bentről.

- Hé San hallasz engem? - hallom meg távolról Wooyoung hangját. Pedig érzem a kezét az arcomon mégis olyan távolinak tűnik.
- Válaszolj! - visszhangzik a fejembe a hangja. Újra és újra. Érzem ahogy könnycseppek folynak végig az arcomon. Még is mit művellek? Képes lettem volna ilyesmit tenni? Én nem ilyen vagyok. Nem vagyok gyenge és nem fogom ilyen könnyen feladni. Ki tartok mert tudom, hogy lesz jobb. Időbe fog telni, de jobb lesz.

- Woo-wooyoung. - suttogom és homályosan látom az arcát is.
- Mire készültél? - hallom a hangján, hogy dühös és aggódik.
- Én... - emelem fejemhez kezem.
- Jól vagy? - néz a szemembe.
- Nem, nem vagyok jól. - kezdek el még jobban sírni és Wooyoung nyakába borulok.
- Fáj, fáj itt bent. - sírom át ölel és szorosan magához szorít.
- Kérlek tüntesd el a fájdalmat. - bújok nyakhajlatába még jobban.
- Kérlek csak maradj velem és ne engedj el soha. - suttogom.

___________________________________
Nem lett olyan hosszú és vidám se. De azért remélem így is tetszik.
Sajnos ezt a részt saját tapasztalat alapján írtam. Csak mellettem nem volt senki engem a kpop hozott ki ebből. Senkinek nem kívánom, hogy át éljen ilyesmit. 

2020.01.31