Amikor elhúzódott, akkor látta hogy Felix lesokkolódott és kezeit szája elé kapta.
Ha Jisung most itt lett volna biztos, hogy felpofozná Chant.

- Úr isten.. s-sajnálom, nem gondolkoztam..- próbálta megmagyarázni. Megijedt attól, hogy átlépte a határt, így Felix nem akarja látni többé.

- Nem csináltam ilyet sose, csak olyan aranyos voltál, mikor nevettél és nem tudtam mit tenni.. - toporzékolt Chan. - Nagyon sajnálom-

- Rendben van.

Az idősebb egy pillanatra megállt.

- Mi?

- R-rendben van - dadogott Felix, még mindig takarva arcát kezeivel.

- Rendben van? - kérdezi Chan hitetlenkedve.
A szeplős egy enyhét bólintott, mire az idősebb oldalra döntötte a fejét.

- Szóval ha..- hajolt közelebb a barista másik orcájához, kinek szeme elkerekedik - ha az még jobban lehetséges - és kezeit szájára szorítja.
-..nem bánnád?

Felix mintha kikapcsolna.
Chan gyengéden megfogja kezeit, majd lejjebb ereszti őket szájáról. Szemei a fiatalabb ajkaira pillantanak, majd vissza a lélektükreibe.

- És mi van, ha én...
Ismét Felix ajkaihoz hajolt egy pimasz mosollyal. A barista vissza nyerte érzékeit és játékosan eltolta Chant, megnevettetve őt ezzel.
Megkísérli, hogy menekülni próbáljon, de az idősebb a karjánál fogva visszarántja.

Megfogja az arcát és ránéz egy olyan meleg mosollyal, ami Felix gyomrát pillangókká változtatja.
Néhány napfény törik be az ablakon az édes kis párra, így a szeplős elbűvölő barna szemei intenzív méz árnyalatot vesznek fel.

Chan eltűri a fiatalabb haját arcából.

- Hogy tudsz ilyen elvarázslóan szépnek kinézni, e rövid idő alatt is?
Felix vagy a kilencedik alkalommal pirul el a nap folyamán. Hirtelen új vendégeket látnak közeledni a kávézó felé az ablakon keresztül, így szétválnak egymástól.

Felix vissza futott a pult mögé magára kötve a kötényét, egy időben mikor a vendég belép az épületbe.

Ahogy felveszi a rendelést "véletlenül" szemkontaktust teremt Channel, de gyorsan eltereli figyelmét, mikor az illető rá kacsintott...

Elnézést ezért a kis kihagyásért! <3