《 11 》
Felix amint befejezte az asztalok rendbe tételét vissza ment volna a géphez jegyzetet írni, de megállt, mikor érezte, hogy valakinek a kezei derekát kulcsolják át és fejét a jobb vállán pihenteti.
- Szia Channie - Felix örült, hogy Chan nem látja a mosolyát.
Egy " Szia, baby "re számított, de ennek nem most volt itt az ideje.
- Hello Yongbokkie~~
Felix lábai a földbe gyökereztek, még mielőtt felnyüszített volna.
- Istenem, honnan tudsz erről?
Chan ördögien felnevetett, még az előtt, hogy egy puszit hintett volna arcára.
- Jisung mondta nekem.
A szeplős a lábaival Chan cipőjére lépett és így totyogtak el együtt a rendelésfelvevő pulthoz.
- Már egy jó ideje említettem neki, de nem hittem volna, hogy emlékszik rá.
- Akkor szerencsém van azt hiszem.
- Pff..
- Aranyos név - simult oda a barista nyakához, kinek ettől elállt a lélegzete a meglepődöttségtől.
- Mmm, olyan illatod van, mint egy epernek - motyogta.
Felix felkuncogott, majd kérdezett, - Tényleg?
- Igen - mondta és erősebben karolta át a szeplős derekát. - Most meg akarlak ölelni.
A fiatalabb elképzelte, miként nézne ki ez a jelenet Channel. Szorosan magához ölelné, miközben kezei a hátára tévednek és azt kezdi cirógatni, majd ajkaival puszikat hintene a-
- Elpirultál.
Felix megpróbált elmenekülni Chan karjai közül és a nevetésétől.
- Erősebb vagyok nálad Lixie~~ - kötekedett.
A szeplős hazudna, ha azt mondaná nem szeretett bele egy kicsit Chanba pár hét lepergése alatt. Le akarná tagadni, de a puszik és az aranyos becenevek nem segítettek ebben.
Sóhajtott, majd kezeit Chan vállán pihentette, miközben ő még egy puszit adott arcára.
- Mikor lesz vége a műszakodnak?
- Chan, a műszakom csak most kezdődött. És neked nem kell menned dolgozni? - Chan egy mély levegőt vett és elhúzódott a fiatalabbtól, majd látta, hogy megborzongott. A barista öntudatlanul megfordult és Chan felé hajolt, egy nyöszörgés kíséretében keresve egy kis meleget.
- Fázol? - kérdezte az idősebb egy kedves mosollyal.
- Nem, igazán meleg és napos időnk van odakint, nem látod? - mondta szarkasztikusan Felix és az ablak felé mutogatott.
- Durva - motyogta Chan. - Rendben baby, megyek.
- Ahh, hideg van Channie.. - az idősebb egyetlen mozdulattal kötötte ki a barista kötényét és vette le a saját pulcsiját.
- Chan- Ráadta anélkül Felixre, hogy elrontotta volna a kis copfját, majd látja, jóval lentebb van a szeplős dereka alatt.
A látvány Chant egy aranyos nevetésre késztette és egy puszit nyomott a barista fejére.
- Szia Pici~
Elment egy intés kíséretében és szinte minden percben Felix egy mély levegőt vett orrán keresztül, mosolyogva magában.
Olyan illata van, mint neki.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro