Jó olvasást! 😊

___________________________________

Bezárva a kis dobozt dugtam zsebre és rohantam ki a házból. De hiába nem láttam sehol se így csak futottam nem is figyelve merre megyek. Egy idő után meg álltam, hogy egy kis levegőhöz jussak. Mire tovább indultam volna el kezdet esni az eső, de nem foglalkozva vele mentem tovább. Már csupa víz voltam és semmit se láttam a szemembe folyó esőtől.
- HOSEOK~ - kiáltom el magam és rogyok térdre.
- Hol vagy? - motyogom magam elé. Végül erőt véve magamon állok fel és indulok el haza majd egy zuhanyzás után be fekszek az ágyamba.

*2 nappal később*

Még mindig itthon vagyok nem történt semmi extra nem voltam semerre. Apát be hívták dolgozni öt napig nincs itthon addig is nyugi van. Viszont Hoseok nagyon hiányzik akkora egy idióta vagyok.
- Elmegyek egy kicsit. - szólok anyának.
- Rendben. Vigyázz magadra. - kilépve az ajtón és a kapucnim magamra húzva indulok el. Igazából nincs konkrét célom csak sétálok egyet, hogy ne csak bent üljek. Nincs valami jó idő elég felhős az ég esernyőt meg persze nem hoztam. De reményeim szerint nem fogok elázni nem tervezek kint lenni sokáig. Alig mondtam ki magamban szinte a nyakamba szakadt az ég.

- Picsába. - káromkodom el magam és szaladok be az egyik ház oldalán lévő kis fedett hely alá. Úgy néz ki, mint egy sikátor bejárata. Lehúzva a vizes kapucnit magamról nézek fel az égre. Azért rendesen esik remélem hamar el ál nem akarok itt dekkolni sokáig.
- Yoongs? - hallok meg egy ismerős hangot magam mellől. Oda fordulok és Hoseok ált mellettem teljes valójában.
- Mit keresel te még itt? Azt hittem már visszamentél. - lepődők meg.
- Gondoltam hagyok egy kis időt, hogy gondolkozz és maradok addig. - nézi a földet.
- Beszélgetünk? - ajánlom fel mire felkapja a fejét és mosolyogva bólint.
- Ezt tegnap elhagytad. - veszem elő a kis dobozt és nyújtom át neki.
- Meg nézted? - veszi el.
- Meg. - bólintok.
- Neked szántam...de nem úgy alakultak a dolgok. - szomorodik el a hangja.
- Én... - el fordítom a fejem nem tudtam a szemébe nézni.
- Sajnálom. - fordulok vissza és nézek a szemébe.
- Hülye voltam...csak gondolkoznom kellett volna. Még azt se voltam képes kimondani, hogy szeretlek. Meg bántottalak. - törlök le egy kósza könnycseppet. Csak annyit vettem észre, hogy magához húz és szorosan meg ölel.
- Most már nem számít most ki mondtad az a lényeg. - simogatja a hátam én pedig közelebb menve hozzá bújok a karjaiba.

- Hiányoztál. - könnyezik be a szemem kicsit.
- Te is nekem. - enged el és néz a szemembe. Szívesen meg csókoltam volna most, de az utcán vagyunk és mindketten tudjuk, hogy az armyk bármikor meg láthatnak azt meg nem kéne.
- El fog állni valaha ez a szar? - utalok az esőre.
- Reméljük. - mosolyog.
- Menni kéne. - nézek az esőre majd vissza az előttem álló Hoseokra.
- Mért vagy ilyen türelmetlen? - nevet kicsit.
- Csak haza akarok menni. - nézek ártatlanul rá.
- Igazán? És mit akarsz otthon csinálni? - mosolyodik el perverzen én pedig elpirulok, mert akaratlanul is beindult a fantáziám.
- Ne csináld már ezt. - ütöm meg a mellkasát.
- Nem csinálok semmit te gondolsz rosszra. - mosolyog.
- Tudom, hogy direkt csinálod. - nézek a szemébe.
- És mond csak mire gondoltál egész pontosan? - ha lehet most még jobban elpirultam.
- Rád. - hajtom le egyre vörösebb fejem.
- Pontosabban. - emeli fel a fejem az államnál fogva.
- Rád meztelenül az ágyban... - a végén inkább elfordítottam a fejem mivel tudtam volna még folytatnia.
- Érdekesen hangzik folytasd. - mosolyog.
- Csak menjünk haza és meg tudod. - húzom magam után nem törődve az esővel.

Az esőben futva megyünk hazáig annyira már nem eset szóval nem lettünk olyan vizesek. Az ajtóhoz érve bemegyünk és amint bezáródott az ajtó neki lettem nyomva és Hoseok hevesen hajolt ajkaimra. De nem csak benne volt meg a tűz én se nagyon bírtam már magammal. Kis csókunk meg szakítva tért át a nyakamra mire oldalra fordítva fejem hagytam, hogy jobban hozzá férjen. Lehunyt szemekkel élveztem Hoseok ajkainak és nyelvének gyengéd érintését. Olykor ki nyitottam a szemem, de nem sokáig tudtam úgy tartani.
- A-anya. - látom meg így gyorsan eltolom magamtól Hoseokot.
- Oké, hogy elfogadom a dolgot, de azért ne itt. - néz ránk kisé meg lepetten.
- S-sajnálom. - hajtom le a fejem és bújok kisé Hoseok mögé ugyanis a szürke melegítő nadrágom elégé kiemeli a dolgokat.
- Menjetek a szobába. - sóhajt anya. Mi meg lassan el is indulunk a zárt helység felé.
- Ne legyetek túl hangosak. - szól még utánunk.
- Ez kínos volt. - zárom be a szobám ajtaját.
- Sajnálom az én hibám nem bírtam magammal. - kér bocsánatot.
- Én is ugyan olyan hibás vagyok. - megyek oda hozzá. Jól láthatóan végig mért majd alfelemnél meg áll a tekintete.
- Ne nézd már ennyire. - jövök zavarba.
- Bocsánat, de ki szúrja a szemem. - fordítja el a fejét majd újra vissza közelebb jön majd a szemembe néz.
- Nyúltál magadhoz azóta? - utal gondolom az utolsó együtt létünkre.
- Nem. - rázom meg a fejem.
- Jól tetted ezért most kapsz egy kis jutalmat. - húz magához és bele kezd testem kényeztetésébe.

Folyt.köv

___________________________________
Következő részben folytatódik ez a kis...khm akció. Meg próbálok bele vinni majd valami újat és extra dolgot. 

2020.07.10