Nem tettem semmit, végül inkább visszamentem a többiekhez.

Zoe egyből ordibálni kezdett velem.

- Hol a faszba voltál?

- Miért?

- Majdnem kinyírtak minket csak azért!

- Jó ég! Nem esett bajotok?

- Nem. Az a bizonyos ember, aki Matt-et is megölte az az volt, aki elrabolt téged és azt mondta, hogy Calum a testvéred. Rémlik ugye?

A fejemre csaptam egyből.

- Hát hogyne! Így már érthető!

- A srácok elmentek megkeresni. Te pedig ne menj el többet. Mi vigyázunk a gyerekekre.

- Rendben.

- Calum?

- Nem tudom, mi van vele.

- Minden helyre jön, June. Biztos vagyok ebben.

- Én nem - feleltem, majd ott hagytam.

Felmentem Emily-hez aki épp aludt. Odabújtam hozzá, mire szorosan megölelt.

- Szeretlek, mami - mondta kábán.

- Shhhh, kicsim. Aludj csak - nyomtam egy puszit pösze orrára.

///

Később felriadtam egy érintésre.

- Én vagyok az - mondta halkan az ismerős hang.

Felálltam, megfogta a kezem és kifelé húzott.

Calum volt az.

- Gyere - mondta.

Utána mentem a szobánkba és az ágyra ült.

- Nézd, én tényleg nem emlékszem rátok.

- És?

- Meg szeretném próbálni. De a gyilkolás utáni vágy egyszerűen.. Nem hagy.

- Kénytelen leszel leküzdeni, ha ezt akarod - mondtam.

- Megpróbálom, de nem ígérek semmit.

- Rendben.

- Hé! Nem maradsz velem?

- Nem kellene.

- A feleségem vagy - mondta s felállt, majd közelebb lépett hozzám.

- Calum..

- Shh!

Csípőjét az enyémnek nyomta és erősen fenekembe markolt. Hihetetlen, de érintése még ennyi idő után is ugyan úgy hatott rám.

Nyakamat kezdte behinteni csókokkal, mire hátravetettem fejem az élvezettől.

- Calum ezt nem... - nem tudtam befejezni, mert hirtelen megcsókolt. Nyelvünk érzéki táncot járt, amit valaki kopogással zavart meg.

Szétrebbentünk. Zihálva néztünk egymásra, majd kinyitottam az ajtót.

- Mennünk kell - mondta Zoe.

- Mi? Hova?

- Én elviszem a gyerekeket. Az előbb lézer fényére lettem figyelmes, ami a nappaliba szivárgott be.

- Biztos, hogy egyedül is megleszel?

- Biztos.

Bólintottam ezzel jelezve, hogy elmehet velük.

- Mi az? - kérdezte Calum.

- Van egy kis helyzet, úgy tűnik.

- Milyen helyzet?

- Vadásznak ránk.

- Kik?

- Nos, ezt még én sem tudom.

Aggódva nézett rám, majd otthagytam és lementem a pincébe betölteni egy-két fegyvert. Szerencsére addigra Zoe eltűnt a gyerekekkel. Mire feljöttem a nappaliban ott feküdt Calum, akit körbe vett vagy három ember. És akkor elsötétült minden...