LunaHimiko-chan kérésére 💗

[Fantasy Au]

- [Név]-chan gyere a király látni kíván. - nézett be a szobámba Izuku, miközben virágokat öntöztem.

- Máris jövök. - mondtam, majd felkeltem, és elindultam ajtóm felé.

Odaérve mikor kiléptem szobámból be is csuktam ajtaját, majd Izuku után mentem. Amint leértem a lépcsőn királyunk fogadott.

- Jónapot királyunk! - hajoltam meg mélyen. - Látni kívánt? - egyenesedtem ki.

- Igen! - mondta, majd kicsit közelebb lépett. - Azt szeretném, hogy ön legyen a kertészünk! - jelentette ki mire lefagytam. - Nagyon jó minőségű zöldségeket, és gyümölcsöket termeszt, amire szakácsunknak szüksége van! - mondta, mire Izukura néztem aki bólintott egyet.

- Elfogadom ajánlatát! - hajoltam meg a király előtt.

- Rendben napnyugtáig pakolja össze kellő dolgát, mert beköltözik a kastélyba! - jelentette ki, majd kilépett az ajtón.

- Izuku ez most megtörtént? - néztem rá zöld hajú fiúra, aki boldog mosollyal bólintott. Egyből ksrjaiba vetettem magam. - B-boldogulni fogsz egyedül? - kérdeztem meg, de leintett.

- Kirúgták a kertészüket, szóval szerintem ide küldték. - tolt el magától. - Túl gyorsan nőssz! - könnyezett be. - Mikor idekerültél még egy kislány voltál, most meg nézz magadra! - mosolygott rám, mire ismét átöleltem.

Majd hosszúra nyúló ölelkezés után elkezdtem összepakolni. Mire kész lettem pont jött a király. Elbúcsúztam Izukutól, és felszálltam a hintóra.

- Herceg. - hajoltam meg felemás herceg előtt, majd leültem elé.

- Amikor apám nem hall nyugodtan tegezhetsz. - kuncogott egy kicsit.

- Rendben Shoto. - mosolyogtam rá. - Mi lett az előző kertészetekkel ha szabad kérdeznem? - kérdeztem meg.

- Kirúgattam. Rosszak voltak a termései, és még sok pénzt is követelt. - nézett maga elé szúrósan. - Jelenleg pedig te vagy a legjobb kertész akit ismerek, szóval apámmal beszéltünk erről, és így kerültél ide. - magyarázta el a dolgokat.

- Ááá! Mostmár értem. Hát köszönöm! Nagy megtiszteltetés. - hajtom le fejemet.

- Elég régóta ismerlek, és tudom, hogy ez az álmod. - mosolyodott el halványan. Nekem pedig halvány pír jelent meg arcomon.

- Igazából mióta idekerültem. - kuncogtam egy sort. - Meg azt is megakartam köszönni, hogy miután a királyságomból kidobtak ti befogadtatok. - néztem rá hálásan, mire egyik kezét combomra helyezte.

- Mi köszönjük, hogy itt vagy! - mosolygott rám. - Amúgy, ha Bakugo nem talál meg Midoriya fog. - nézett mélyen szemeimbe. - Nem is kéne udvariasnak lenned hozzám, mert te is királyi családba tartozol. - dőlt hátra.

- Viszont most az országomban nincs trónörökös, szóval nem tudom mi lesz ott. - rántom meg vállamat.

- A szüleid pont tegnsp voltak itt, és haza akartak vinni, de szüleim nem engedték. - mondta el, mire teljesen lesokkoltam. - Elmondták, hogy csak a trón miatt kellesz nekik, szóval anyám elküldte őket. - mondta, miközben kinézett a hintó ablakán.

- Nem is mentem volna velük. Kötelezően házasodjak össze egy olyan férfivel akit nem is ismerek. - morogtam mire Shoto száját megint kuncogád hagyta el.

- Tudod pont minap néztem az ajánlásokat, hogy kiket vehetek feleségül... - mondta egy kisebb pírral az arcán. - És... - vett elő egy papírt, majd szétnyitotta, és körülbelül a közepére mutatott. Ahol gyöngybetűkkel volt kiírva a nevem.
- Úgy gondoltam, hogy téged szeretnélek elvenni feleségül... Nem csak azért mert téged ismerlek egyedül, hanem mert tényleg beléd szerettem! - mondja ki, mire fejem mint egy érett paradicsom színévé változik.

- H-ha szeretnéd megpróbálhatjuk... - néztem rá, mire felcsillantak szemei.

- Ígérem nem fogom elhalasztsni ezt az esélyt! - nézett rám, majd homlokomra adott egy puszit. - Megérkeztünk. - nézett ki, mire én is kinéztem.

Kiszálltunk a hintóból, majd a kastély felé vettük az irányt. Itt persze nem tegezem, hanem udvariasan beszélek vele. Majd mikor beléptünk valamiért a trón terembe vitt.

- Anyám apám! - hajolt meg, mire én a szoknyám miatt pukedliztem. - Mint említettem a listán volt egy lány aki felkeltette érdeklődésemet! - mondta mire szülei bólintottak egyet. - Hát ez a lány [Teljes Név] lenne! Mivel eleinte királyi családból származik neki szeretném megkérni a kezét! - hajolt meg kérlelően.

- Megadom az engedélyem. - állt fel hófehér hajú édesanyja.

- Én is megadom. - morogta édesapja. Majd folytatta volna, de valaki kopogtatott, majd benyitott. Szüleim voltak azok.

- Elnézést Enji-dono hogy ismét zavarunk! - szólalt meg apám. Shoto a falhoz vitt, és onnan hallgattuk a beszédet. - Megtaláltuk lányunknak azt a férfit akihez hozzá kell mennie, és a herceg találkozni kíván vele! - jelentett ki, mire megrezzentem. Shoto vette az adást.

- Elnézét [Ap/Név]-dono, de legfiatalabbik fiam Shoto, most kérte meg lányuk kezét! - mondta apja, mire én is, meg Shoto is meglepődtünk. Persze Shoto egyből kapcsolt, és kezemet megfogva sétáltunk szülei mellé. Erre az én szüleim lesokkolódtak.

- [Név]! Én ki- kezdte volna el anyu.

- Nincs semmi kicsilányom! - morogtam. - Amikor eldobtatok a királyságtól nem voltam a "kicsilányod"! - néztem rájuk.

- Mostantól [Név] teljes neve Todoroki [Név] mivel engedélyeztük a házasságot. - mondta kedvesen Rei.

Enji, és apám elkezdtek ezen vitatkozni, de minket ez nem nagyon érintett. Mivel már teljesen sötét volt, és Shoto, és én is álmosak lettünk elvezetett szobánkhoz.

Miután bementünk becsukta az ajtót. Mindketten lefürödtünk, és átöltöztünk. Miután ezekkel készen lettünk befeküdtünk az ágyba. Shoto gyengéden ölelt magához, miközben lágy puszit lehelt homlokomra. Majd mindkettőnket elfogta az álom.