Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Overhaul X Reader

yahikoackerman6 kérésére~ 💖✨

Mint minden hónapban most is meglátogatott téged a mikulás. Így alapból szarul keltél, a hasad is fáj, és az teljesen utált érzelmi indagozásaid. Viszont Overhaul behívott téged dolgozni. Neki pedig nem lehet ellenállni, hiszen a legkisebb, hogy megöl. Szóval hatalmas fájdalommal, és egy csomó fájdalom csillapítóval indultál meg munkába.

A te dolgod, hogy Eri-chant elvidd sétálni, és vigyáz rá. Eleinte tőled is félt, ám mostmár olyan mintha a lányod lenne. Meg, ha más vigyáz éppen rá, akkor neked a papírok kitöltésével kell foglalkoznod. Ami rengeteg van, a sok bejelentés, és felkérések.

- Jó reggelt Eri-chan! - lépek be mosolyogva a kék hajú kislánynak. Aki egyből rámemelte gyönyörű vörös íriszeit. - Hoztam kis reggelit neked! - ülök le mellé az ágyra, mire egyből átöleli nyakam.

- Overhaul azt mondta, hogy ma csak délig kell rám vigyáznod. - mondja halkan a kislány.

- Rendben! Akkor meg élvezzük ki az időt! Elmehetnénk sétálni! - mosolygok rá, mire félve bólint egyet.

- Overhaulnak nem kéne szólni? - kérdezi félve. És hirtelen be is nyitottak.

- Emlegetett szamár. - motyogom magamnak, majd felállok ülőhelyzetből. - Jó reggelt Overhaul! - hajolok meg előtte. - Azon gondolkodtam, hogy elvinném Erit sétálni, viszont az engedélyed kéne. - mondom kissé félve, hisz tudom, hogy elutasítja.

- Már volt kint velem, és elég rosszul viselkedett! - mondja mérgesen, mire bólintok egyet. - Sok a papírmunka, és Tengait elküldtem, már munkára. - mondja, mire bólintok, és el is indulok arrafele.

Lehet nem látszik, de Overhaullal együtt vagyunk. Elég régóta, és még senki sem tudja. Mivel elretjük előllük, hisz ez a mi életünk, és nem kell senkinek sem mondani.

Az irodámhoz érve, be nyitva észre vettem a sok papírt, amit mára ki kell tölteni.

- Úgy látszik ma is túlórázok.. - motyogom magamnak, majd leülök, és elkezdem a munkám.

Úgy 1 óra elteltével, már teljesen felment bennem a pumpa, hisz eddig, csak felkéréseket utasítottam el. Nem is az, hanem 1 szervezettől van az egész. Ami teljesen idegesít.

- Mi a gond? - kérdezi meg egy hang előllem, mire megugrok egy kicsit. Mivel nem észleltem, hogy valaki bejött volna.

- Mikor jöttél be? - nézek fel sárgás szemeibe.

- Én kérdeztem hamarabb. - nézett le rám.

- Áh, megint ez a Gonosztevők szövetsége papírjait utasítom el, már vagy 10 perce! - temetem arcom tenyerembe. - Ha ebből fog állni az egész, akkor személyesen megyek oda, és nyírom ki az összeset.. - morgom magamnak.

- Ne idegeskedj. - simogatja meg fejem kesztyűs kezével. - Körülbelül negyed órája vagyok bent. - válaszolt kérdésemre. - Meg hoztam neked néhány cuccot. - rakja a szatyrot az asztalomra.

Ahogy belenézek elkerekednek a szemeim. Egy tábla csokit, ételt, és egy üveggel/dobozzal a kedvenc üdítőmből, majd kérdően ráemelem [Sz/sz] íriszeim.

- Ha jól tudom akkor most jött meg neked, és úgy gondoltam, ha már egész nap nem tudunk beszélni vetetek neked néhány dolgot. - néz mélyen szemeimben. Ezeket, majd később befejezed, most pihenj egy kicsit. - áll mellém, majd maszkon keresztül (mivel, most a fekete maszkja van rajta) puszit nyom fejedre.

- Hai... De honnan tudtad? - állok fel helyemről, majd Overhaul elé lépek.

- Gondoltam, mert Rappa elmondása szerint idegesebbnek tűntél. Szóval elég könnyű volt lekövetkeztetni. - fogja meg kezemet, majd az irodámban lévő kanapéhoz vezet. - Meg az is látszik, hogy alig aludtál valamit. - ültet le, majd ő is leül mellém.

- Nem tudtam aludni nagyon. - döntöm fejem Chisaki vállára.

- Akkor, mivel mára nekem nincs dolgom, ezért most tudunk egy kis időt együtt tölteni. - mondja hangjában egy kis boldogsággal. - De először is aludj! Utána, majd kitalálunk valamit. - simítja meg [H/sz] hajam.

- Rendben. - mosolyodok el halványan, majd lehunyom szemeim.

Nagyon jól esett, hogy Chisaki itt van mellettem, hisz tényleg nagyon ritkán van időnk egymásra. Mindig sok a munkánk. Szóval ez a ritka alkalmak egyike, hogy Chisakinak nincs munkája. Hisz nekem mindig van. Vagy Erire kell vigyáznom, vagy pedig ez a rengeteg papírmunka. Így ilyenkor bejön beszélgetni, meg ilyenek, de boldog vagyok, hogy még a szabadidejét is rám szánja.

Mikor kinyitottam a szemeim, egy takaró volt körém rakva, miközben az asztalomnál megláttam Chisakit dolgozni. Aki amint végzett a lappal rámemelte tekintetét.

- Felkeltél? - kérdezi mire bólintok egyet.

- Mióta dolgozol? - ülök fel a kanapén.

- 10 perce, hogy kevesebb dolgod legyen. - néz rám kedvesen -vagyis nemtudom, mivel maszk van rajta- majd látszik, ahogy maszkon keresztül elmosolyodik.

- Arigato. - állok, fel, majd mellé sétálva átölelem nyakát.

- De akkor most menjünk! Kitaláltam egy tökéletes tervet. - áll fel a székből, majd kézen fogva kivezet az irodából.

A nap hátralevő része elképesztően telt. Chisaki ahogy tudta kifejezte, hogy szeret, és ezt én is megpróbáltam. Ilyen estefelé értünk vissza a bázisra, ahol a szobámig elvezetett, majd egy öleléssel -ami meglepett, hisz mellettünk voltak egy csomóan- búcsúzott. Így ezzel együtt megmutatta, hogy igen is foglalt vagyok.

Hát emberek itt lenne az első rész! Remélem tetszett a rész! Kérések nyitva vannak, így nyugodtan kérhettek! Na de én mennék is!

Tsókacsaládnak!! 💖

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro