Annyit szeretnék így az elején leszögezni, hogy ebben a világban nincs senkinek képessége. Te Bakugo informátora vagy. Remélem tetszeni fog!

ฅ^•ﻌ•^ฅ                                          ฅ^•ﻌ•^ฅ

Egy titkos rendőrségen dolgozol. A csapatotok 6 főből állt. Te vagy az informátor egyben a csapat esze. Denki, és Sero a hackerek. Mina felelős a ruházatért. Bakugo a főnök egyben akit informálsz. ( nemtom hogy hívják ;-;).

Éppen egy bevetésre indult el. Amikor megérkezett egyből egy bokor mögé bújt.

- Megérkeztem! - mondta.

- Végre már! - mondtam vissza.

- Bocs, hogy nem vagyok az úton egy állat mint egyesek. - szólt vissza. - Őrök? - kérrezte.

- A bejáratnál kettő, a hátsónál négyen vannak, és jófejségből a tetőn is vannak távcsővel. - mondtam miközben nagyban gépeltem. - Őrségváltás 3 perc múlva lesz. - mondtam ki amire várt.

- Rendben kösz. - mondta nyugodtan.

- Ez a munkám. - mondtam vigyorogva amit nem is látott. Közben kikapcsoltam a mikrofonom. - Denki, Sero! Bakugora számítani fognak kéne a segítségetek. - mondtam majd felálltam a helyemről. Mint mondtam az osztag esze vagyok. - Vegyétek át a helyemet. Megyek a helyszínre! - mondtam majd feketébe öltöztem. - Ha valamit elcsesztek ti fogjátok megcsinálni! - kiabáltam ki a kocsiból majd elindultam. Mikor a helyszínre értem egyből Bakugo mellé mentem.

- Rég találkoztunk. - osontam mellé.

- Bazdmeg ne ijesztegess! Amúgy mi a faszt keresel itt?! - kapta fel a vizet.

- Készülnek rád. De ha én megyek be rám nem számítanak. Küldtem volna Denkit vagy Serot? - kérdeztem meg.

- Ennél hülyébb nem is lehetnél. - csapott homlokára. - Mondjuk igazad van nem kell hogy az a két hülye kinyirassa magát. - mondta halkabban.

- Ne én megyek! Pá! - köszöntem el. - Denki hol vannak őrök? - kérdeztem meg a fiút.

-  a hátsó ajtónál van 1 őr. Az is lány. Szerencsés napod van [Név]. - mondta komolyan a fiú.

- Köszike~. - nyújtottam el a szót ijesztően. Majd kiütöttem a csajt, és elvettem a ruháit, és a kártyáját. Gondolom a belépéshez kell. Majd bementem.

- Hé! [Hajad színe] lány! - szólt oda egy férfi.

- Igen? - kérdeztem.

- A főnök hivat Yachi! - mondta a férfi aki a kártyámat nézete.

- Megyek! - mondtam majd elindultam.

A folyosó felénél Bakugo megszólalt.

- Elég könnyen bejutottál. - mondta miközben mellém lépett.

- Tudom. Elég hülyék az emberek itt. - sóhajtottam. - Előre megyek maradj itt most kivételesen! - mondtam full komolyan. Nem tudni miért de Bakugo csak rád hallgat. Bementél a szobába ahol fehér falakkal fa bútorok voltak.

- Jónapot! Hivatotr uram? - kérreztem színlelve. Színészetből elég jó vagyok.

- Igen hívattalak. Majd hirtelen az ablakok le lettek fedve. - Tudod számítottam, hogy valaki jön. De pont egy lányt küldtek. - sóhajtott.

- Nemtudod te azt milyen képzéseken mentem át. - nevettem fel majd elő vettem egy fegyvert. Ő is azt tette majd egymásra szegeztük azokat.

- Tudod kislány nemtudom. De ígyis úgyis meghalsz. - mondta majd meghúztuk egyszerre a ravaszt.
Ő egyből meghalt mert fejbe találtam. Ő viszont csak a mellkasomat találta el. Egyből kicsapódott az ajtó. Nekem már a vér folyt a számból.

- Küldetés teljesítve. - mosolyogtam miközben Bakugo tartott.

- Ne merészelj meghalni! Hallod?! Itt ne merj hagyni! - ez volt az utolsó mondta amit tőle hallottam mert minden elsötétült.

Mikor felkeltél csak fehérséget láttál. Aztán megérezted azt a tipikus kórház illatot. Egyből rájöttél, hogy kórházban vagy. Egy nővér kedvesen mosolyogva oda sétál hozzád.

- Hogy vagy? - kérdezte a nővér.

- A bal oldalam nagyon fáj, de azon kívűl jól... Mondja meddig voltam kiütve? - kérdeztem a nővért.

- 3 napra. A bal oldalad azéet fáj mert ott talált el a golyó. Nagyon szerencsés vagy, hogy túlélted. - mondta kedvesen.

-Voltak látogatóim ez a 3 nap alatt? - kérdeztem meg. A nővér egy aranyos mosollyal kezdte el.

- Voltak. 3 ember akik csak az első napodon látogattak. Egy rózsaszínra festett hajú lány, egy fekete hajú fiú, és egy szőke akinek villám volt festve a hajába. - mondta majd leült a mellettem levő székre. - és volt egy világos szőke hajú fiú vörös szemekkel aki minden nap látogatott téged. - mondta ki mire megcsapott a felismersés. Bakugo 3 napon keresztül bejárt hozzám? Nem az... Szeretem az a fiút. Nem barátságból hanem szerelemből. A gonsolat menetemből egy kopogás majd egy ajtó nyitódás volt.

- Megyek is! - mondta a nővér majd kiment a szobából. Próbáltam felülni de aki bejött visszatolt.

- Ideje volt felkelned csipkerózsika. - mondta viccelődve.

- Majd én is ezt mondom, ha meglőnek, és 3 napra ki leszel ütve. - húztam össze szemeimet majd felültem. Ami kurvára fájt.

- 10% esélye volt annak, hogy felkelj. Erős lány vagy, és tudtam, hogy harcolni fogsz, hogy felkelj. - mondta és elmosolyodott. De nem az a szokásos unott mosoly. Boldogsággal teli inkább.

- Akkor értem a nővér miért mondta, hogy szerencsés vagyok... Mikor állhatok vissza dolgozni? - kérdeztem meg.

- Amíg itt vagy biztos, hogy nem. Mi lett volna ha az osztag esze meghal? Nem fogom engedni, hogy bevetésre menj ezt vésd az eszedbe! - mondta egy mérges sóhaly közepedte. - Amint felépülsz vissza jöhetsz. Ami kb. miután kiengednek 1 hét. - mondta nyugodtabban.

- Bakugo amit mondtál nekem... "Itt ne merj hagyni". - mondtam halkan.

- Tudod ha nem lőttek volna le. És úgy sikerül a bevetés.... Vallottam volna neked. Én szeretlek [Név] már mióta az informátorom vagy. Eltűröd a sok hülyeségem, és dührohamom... - mondta majd rámnézett.

- Én is... Szeretlek- de nem tudtad befejezni.

- Katsuki. Hívj Katsukinak. - mondta egy kis mosollyal az arcán.

- Én is szeretlek Katsuki! - mondtam mosolyogva. - megölelnélek meg minden, csak hát kurvára fáj a bal felem. - nevettem fel. Amire ő is nevetett.

2 hét múlva kiengedtek a kórházból. Abban az 1 hétben a csapat sem dolgozott. Mivel informátor nélkül nem tudtak volna. Amint először felálhattam át is öleltem Bakugot. Amit viszonzott is. A többieknek elmondtuk a szitut. Ők meg egy "Tudtam hogy ez lesz belőle" -vel válaszoltak. Azóta is a csapatban dolgozok, és Bakugo tartja magát. N enged ki bevetésekre. Egyáltalán. A monitor előtt űlve diligálok neki, és Denkinek, vagy Seronak attól függ melyik megy. Bakugoval nem mondom, hogy nem vitatkozunk, de mindig elviccelem azokat. Sokat vagyok a csapattal, vagy csak kettesben Bakugoval. Szóval így élem az életemet azóta, hogy meglőttek.

ฅ^•ﻌ•^ฅ                                          ฅ^•ﻌ•^ฅ

Ez a rész csak úgy kipattant a fejemből. Még lesz ilyes fajta amiben nincs senkinek ereje a közeljövőben az biztos. Az új könyvről amit a "The killer twins" könyvemben említettem. Az nem bnha-s hanem Haikyuu-s lesz. Meg még több animéről szeretnék írni de előbb fejezzem be a Bakugo x Reader - es könyvem. Ami majd csak a távol jövőben fog metörténni. Hacsak nem összecsapom az egészek 😓. Na de mindegy. Kérések jöhetnek nyugodtan!!

Tsókacsaládnak!!