Instagrammon írt rám a leányzó, de nem tudom mi a neve itt Wattpadon 😅 instán csengejager-ként van fent 💖✨

Éppen sétálgattam az erdőben, mert nem volt semmi dolgom, amikor megláttam Tomioka-senpai-t a fákon ugrálni. Tomioka-senpait régebbről ismerem, igazából mikor megláttam, ahogy egy démont vadászik. Ne értsetek félre engem a szüleim eldobtsk maguktól, és a vadon nevelt fel.

Ahogy éppen Tomioka-senpai-t néztem nem figyeltem oda, és lefejeltem egy ágat.

- Áucs! Bazdmm! - simogatom fejem, mire lépteket hallok magam mellől. - Áh Tomioka-senpai! - nézek fel kék szemeibe. Mire gyengéden megcsapja homlokom.

- Mondtam, hogy ne hívj így. - nyújtja kezét, amit elfogadok, és segít felállni. - Nem értem még mindig miért takarod a szemed. - sóhajt egyet.

- Nem szeretem azt, hogy heterokrómiás szemem van! - igazítom meg oldal fufrum.

- Pedig szerintem különleges, hisz elég ritka. - ránt vállat.

- Hajj Tomioka-senpai.. Te sokszor csak a pozitívat látod az emberekben! - mosolygok rá. - Itte! Ezt most miért? - nézek rá összevont szemöldökkel.

- Mondtam, hogy ne hívj 'Tomioka-senpai'-nak! - kezd el sétálni. - De gyere, mert vissza kell érnünk. - néz rám, mire bólintva el is indulok.

Az út további része csendesen telt. Igazából ez nálam, és Tomioka-senpainál szokásos. De persze rengeteg dolgot is lefejeltem, de ez is szokásos nálam. Alacsonyságom miatt fejelek le mindent. Az a kemény 153 centi magasságommal.

- Kazuya-kun! Üdv! - mondta hirtelen Rengoku.

- Mondtam már, hogy nem vagyok fiú! - néztem fel sárgás hajúra. - Rengoku-san ezt direkt csinálod? - vonom össze szemöldökeim.

- Sajnálom Kazuya-kun- viszont észrevette, hogy megint "kun"-t használt. Ennek az lett a vége, hogx Rengoku-san futott az életéért, míg én utána futottam, és a többi pillért pedig utánam nehogy megöljem.

- Mostmár elég. - mondja Tomioka-senpai viszont már nem tudtam megállni, így a lendület miatt felborultunk, és én a kék hajú mellkasán kötöttem ki..

- Á-Áh gommen Tomioka-senpai! - nyújtok kezem, miután felkeltem róla.

- Semmi gond. Én hibám volt. - simogatja meg fejem.

- Ne itt szerelmeskedjetek! Nem kell kérkedni, hogy nekteknvan párkapcsolatotok! - kiállt oda nekünk Tengoku a többi pillér mellől.

- Mostmár kinyírom! - húzom fel ruhám ujját, mire Tomioka-senpai megfogja a karom, és mellkasához ránt, majd elugrik onnan. - T-Tomioka-senpai? - nézek rá kérdően.

- Mondtam, hogy ne hívj így. - mormogja el. - Honnan tudják? - kérdez rá.

- Nemtudom... Lehet valamelyik pillér észre vett minket, vagy csak lehet viccelődnek. - nézek rá komolyan.

- Nemtudom... De lehet már sejtik. - ül le mellém.

- Szerintem már nem kéne rejtegetnünk... Mármint 2 hónapja rejtegetjük a kapcsolatunk. - döntöm fejem vállára.

- Igazad van. - dönti fejét enyémnek.

Utána így néztük végig a naplementét. Igazából Tomioka-senpaijal sokat nézzük a naplementét. Nemtudom miért csak úgy. Meg alapból gyönyörű főleg ahogy megcsillan a havon.

Áh remélem tetszett a rész! Nemtudom mennyire találtam el az oc-t, de remélem jó lett. Áh viszont mentem!

Tsókacsaládnak!! 💖