Ramna3 kérésére~ 💖✨

Sukuna, és a te kapcsolatod 1000 évvel ezelőtt kezdődött, mikor két magányos átok találkozott. Mindössze néhány év alatt megismerték egymást, és egymásba szerettek. Ám mindketten egyre erősebbek lettek, mely miatt kinezveztek titeket az átkok királyának, és királynőjének. Persze ígyis egés nap szórakoztatok, és kisebb falukat döntöttetek le. Persze voltak vitáitok hisz indketten nagyon makacsok voltatok, de kinek próbáltok hazudni.. Bármit megtenétek egymásért. Hisz szeretitek egymás, mégha nem is mutatjátokki. Sukuna meg egy elég féltékeny embert/átok tud lenni, így ha valakire féltékeny lesz ott vért fog ontani. De te sem vagy könnyű eset, mert míg ő egyszerűen kinyírja azt akire féltékeny, te akire féltékeny vagy meg is kínzod. De ezeket a tényezőket megszoktátok már egymástól. Na meg megtanultad, hogy Sukuna nem mehet gyúlékony helyekre, mert 100% hogy elő jön a piromániája, és gyújtogatni kezd, puszta unalmából. De ezeket össze rakva nem tudnátok egymás nélkül élni. Persze ezt sem vallanátok be egymásnak, de akik még csak hallásból ismernek titeket, még azok is tudják. És ez volt a bökkenő. Hogy ezt tudták rólatok. Rengeteg Jujutsu sámán támadt rád, hisz tudják, hogy kicsit gyengébb vagy mint párod, és próbáltk elvenni az életed, mivel úgy gondolják, így könnyebb lesz megölniük az átkok királyát. Azt gondolták hogyha elveszik tőle a számára legfontosabb kincset, akkor le fog gyengülni. Hát ezt rosszul gondolták.

- [Név]! Ne hülyéskedj velem, és kelj fel! - kiáltotta a férfi melyre kinyitottad szemeidet, melyek homályosan látták szerelmedet.

- Úgy látszik eljött az én időm is. - mosolyogsz párodra alványan, ahogy egyik tenyeredet lassan arcához emeled. - Nyugodj meg. Reinkarnálódni fogok, szóval nem lesz gond. Viszont legyen egy szó, ami miatt tudni fogod rólam, hogy én vagyok.

- Itthon vagyok. - vágja rá egyből. - De akkor ígérd meg, hogy emlélezni fogsz! - morogja, majd apró puszit hintet ajkaidra.

- Akkor, majd találkozunk. - mondod, majd lassanlehunyod szemeidet, és kezed magad mellé esik. Viszon Sukunában felgyülemlett az ideg mely miatt harcba szállt a sámánokkal, akik végeztek vele.

*Time skip*

Éppen egy elég magas szintű átokkal harcoltam, ám kiütött, így néhány láto,ás szerűség jelent meg. De miért halt meg a lány? Miért volt ugyan az a neve mint nekem? És ki volt az a férfi kinek karjai közt halt meg? Ezek,és ezekhez hasomló kérdések vándoroltak a fejemben, hisz nem tudtamki ő. Talán.. én lettem vola? Hisz a reinkarnációról beszélt. De egy dolog biztos. Meg kell találnom azt a személyt, hisz úgy lehetséges, hogy visszanyerem emlékeim. Ám először utána kell néznem ki voltam én előző életemben, kit szintúgy, [Név]-nek hívtak. Szerencsére megérkezett a segítségem így néhány kisebb sebbel megúsztam. Végül mikor telefonom a kezembe akadt rá is kerestem erre a személyre.

Miután végig olvastam mit tudhatunk a nőről a telefon kiesett a kezemből. Pont ugyan azok voltak az utolsó szavai, melyet abban a látomásban hallottam. Az a nő az átkok királynője volt, egyben Sukuna az átkok királyának jegyese. Sikerül reinkarnálódnom, és mostmár tudom ki kezei közt haltam meg. Nem más mint Sukuna tartott kezeiben.

-Itthon vagyok. - suttogtam magamnak, ahogy előtörtek az emlékeim. Nem más mint Sukuna miatt akartam újra éledni, és sikerült is. Viszont meghalt abban a csatában melyben engem is megöltek, viszont elméletileg jelenleg egy emberben van a lelke.

- [Név], minden rendben? Egy ideje bámulod a semmit. - hallommeg Itadori hangját.

-Áh igen, csak ma volt mégegy látomásom, ahol megtudtam a lány nevét, akinek a személyében vltam. - mondom tarkómat vakargatva.

- Na, és? Mit találtál? - kérdezi izgatottan ahogy leült mellém. Persze Itadori nem tudja, hogy én sámán vagyok, hisz én csak a nagyobb szintűekellen harbcolok, mert kedves tanárom, csak olyan küldetéseket ad nekem.

- A lány neve ugyan az volt, mint az enyém. -motyogo, ahogy felveszem mellőlem a telefonomat. - Méghozzá az átkok királya, Sukuna jegyese volt, egyben az átkok királynője. - mutatom neki az oldalt, amit ő is elolvasott. - Méghozzá a lány halálát láttam ma, és szórol-szóra ezek voltak az utolsó szavai. - mondom melyre teljesen lesokkolódik rózsaszín hajú. - Most utána néztem a tüneteknek, és elméletileg reinkarnálódtam, és nem csak elméletileg... Emlékszem mindenre, én voltam az a lány.. - motyogom, melyre szemei mégobban kikerekedtek.

- Akkor te voltál Sukun jegyese? - kérdezi meg mire bólintok. - Hát ez király! Mostmár segíthetsz nekünk Jujutsu sámáoknak legyőzni őt! - mondja izgatottan.

- Én... Nem terveztem elárulni ezeket a titkokat senkinek... Megbízott bennem, így nem akarom megbántani, még úgy sem, hogy nem tudom kinek a testében van. - mondom, majd realizálva mit mondtam kezeimet számra csapom.

- Te arról honnan tudtál, hogy Sukuna valaki testében van.. Ezek olyan információk amiket csak... Jujutsu sámánok tudhatnak. - mered meg rózsaszín hajú, amint leesik neki. - Te is Jujutsu sámán vagy?- kérdezi meg mire bólinok egyet. Viszont hirtelen mikor felnéztem Itadorira fejét fogta, miközben azt mondogatta, hogy "Ne most. Most nem jó". Végül megjelentek rajta a számomra ismerős tetoválások, és az az ismerős vörös szem.

- S-Sukuna? - kérdezem meg, mire vörösen izzó íriszeit rám emelte. - Itthon vagyok.. - motyogtam melyre elkerekedtek szemei.

- [Név]? - kérdezi meg, mire szó nélkül felálltam, és szorosan magamhoz öleltem. - Tudtam, hogy az a kölyök rejteget valamit előlem! - morogja, ahogy visszaölelt.

- Mondtam en, hogy ne húzd fel a vizet! Most nézd meg egy 16 éves kölök testébe vagy bezárva! - ütömmellkason.

- Tessék, oda a hangulat. - morogja Sukuna. - Na de lassan vissza fog jönni ez a gyerek, szóval ismét búcsúzunk. - sóhajt egyet.

- A várunkbn fogok rejtőzni. - mondom, majd apró puszit adok ajkaira, melyet Sukuna átvisz egy csókba, majd levegő hiány miatt elválunk egymástól. - Akkor búcsúzom! - hajolok meg, majd az ablakon keresztül elmenekülök össze törve telefonomat, hogy még véletlenül se találjanak meg. És már csak várni kell mikor látogat meg Sukuna.