@tok_mindegy_ kérésére~ 💖✨

- Reki? - nézek barátomra, ki meghallva nevét egyből rám emelte tekintetét. - Akkor is szeretnél ha-

- Be se fejezd ezt a mondatod [Név]. - néz rám azzal a szokásos furcsa fejével.

- Tch. - fordítom el tőle fejem tettetve sértődésemet. - Akkor a válaszod nem úgy látszik. - teszem keresztbe kezeimet.

- Mint minden alkalommal [Név]. - kuncogja el magát aranyosan, melyre mosolyomat nem tudtam visszatartani. Majd hirtelen kezeket érzek derekamon, és egy mellkast hátamnál. - Így szeretlek ahogy vagy, és ne akarj valamiféle bogár lenni kérlek. - mondja, melyre elkuncogom magam, majd fejem mellkasának döntöm.

- Van mára tervünk, vagy csak itt fogunk poshadni a szobádban? - kérdezem meg, melyre nem látom, de tudom, hogy megforgatja szemeit.

- Megyünk Joe éttermébe enni a többiekkel, és gondoltam te is jöhetnél. - mondja vállamra rakva fejét. - Akkor bemutathatnálak a barátaimnak. - mosolyodik el.

- Benne vagyok. - mosolygok rá, melyre apró puszit nyom arcomra, majd lehunyja szemeit.

- De valami terv kéne. - mondja egy gonosz mosollyal.

- Kojiro-san! Remélem nem zavarok. - lépek be kedvenc éttermembe mosolyogva.

- [Név], rég láttalak! Nem zavarsz! - mosolyog vissza rám. - A szokásos? - kérdezi melyre bólintok egyet, majd kedvenc helyemen helyet is foglalok. - Rég voltál itt, hogy-hogy nem jöttél? - kérdezi ahogy ebédemet asztalomhoz hozza.

- A barátommal voltam az idő nagy részében, meg tanultam a vizsgáimra. - magyarázom el, melyre bólint egyet.

- Majd egyszer elhozhatnád ide! Olyan sokat mesélsz róla, és már kíváncsi vagyok! - mondja drámaian melyre elkuncogom magam.

- Szerintem ismered őt. - vonom fel egyik szemöldökömre, majd belép az emlegetett.

- Joe! - üdvözli egy intéssel zöld hajút.

- Hamarabb jöttél Reki. - köszön vissza a fiúnak idősebbik.

- Nem hagyhatom, hogy az egyetlen barátnőm egyedül ebédeljen nemde? - kérdezi meg ahogy leül elém. Kojiro arca valami elképesztően vicces volt.

- Hogy mi?! Engem ebbe mikor akartatok volna beavatni? - teszi derekára kezeit, ahogy dramatikusan az ajtó felé néz.

- Igazából mindig elfelejtettem, vagy éppen dolgod volt. - mondom, ahogy isteni főztjéből eszek egy falatot.

|Time skip|

- Milyen volt? - kérdezi ahogy kézen fogva megyünk hozzám át.

- Örülök, hogy ilyen jó barátaid vannak. - mosolygok rá. - Jó fejnek tűnik mindhárom. - nézek fel a csillagokra, hisz zárásig bent voltunk, ami jóval sötétedés után van.

- Szeretlek [Név]. - mondja, ahogy egy aranyos mosoly ül arcán.

- Én is téged Reki. - szorítom meg kissé kezét. - Nagyon is. - pillantok rá, majd észre veszem, ahogy kissé el van pirulva, melyen elnevetem magam.

- Ne nevess! - jelenti ki, melyre még jobban elkezdek nevetni. Majd nevetve estünk be a bejárati ajtón is.