Levi Ackerman X Reader (AoT)
Lili1234556899 kérésére ismét ✨
Levi, és én még a föld alatt ismerkedtünk meg. Egy kis 2 személyes zsivány csapatot alapítottunk. Nem telt el olysn nap, hogy nem gyakoroljuk a kés forgatását, és a staminánkat növeljük. 3 hónappal később Farlan is csatlakozott. Valahogyan Levi szerzett nekünk 3D-d manőver felszerelést. Sokkal könnyebb volt a menekülés hogy elmondjam. Majd néhány hónappal később Isabel is csatlakozott. És alapítottunk egy kis négyest. És így űztük a bűnt. Nem csoda, hogy Levi, és én húztunk ki mindenkit, vagy épp egymást a csávából.
- Farlan! Isabel! [Név]! Lássunk hozzá! - parancsolt Levi mire 4 felé szétszakadtunk. Így mindenkihez jutott 1 felderítő osztagos ember.
Ahogy tudtam manővereztem ahogy Levi mondta. Nem is kellett sok leszálltunk. Nemtudom hogyan de pont úgy, hogy Levival egymásnak háttal késsel a kezünkel, miközben a katonák lefognak minket valami kardal.
- A helyedben nem tenném! Nézz körbe! - szól Levira a katona aki ellen védekezik. - Ez neked is szól! - gondolom nekem szólt. Gyorsan mindketten felmértük a terepet. Először Levi dobta el a kését. Majd kis hezitálással én is.
Végül megkötöztek minket, majd aki Levi ellen harcolt levette kapucniját. Így elénk tárult a célpontunk. Erwin Smith.
- Katonai kiképzésben vettetek rész? - kérdezi meg. Semmi válasz. Majd még feltettek pár kérdést. De semmire nem kaptak választ. - Ki a vezetőtök?! - kérdezte kissé idegesen. - Melyik az? - néz rám, majd Levira. Az egyik idióta Levi fejét a földbe verte.
- Saját magunktól tanultuk meg használni a fekszereléseket! - szólal meg végül Farlan.
- Nem tudok hinni nektek! - mondja az aki lefogja Levit.
- A föld alatt élünk! Bármit meg tudunk csinálni! - kiáltott fel Farlan.
- Van egy ajánlatom nektek. - mondja Erwin, majd elengedig Levit aki egyből felemeli a fejét a földről, és köp egyet. - Csatlakozzatok a felderítő egységhez! - mondja Erwin.
- És ha nem fogadjuk el? - érvelt Levi.
- Átadunk titeket a katonai rendőrségnek. Elég sok megbocsáthatatlan bűnt végeztetek el. Nem fognak kesztyűs kézzel bánni veletek! - vázolja fel a dolgokat Erwin.
- Rendben. Csatlakozok! - mondja Levi mire én, Farlan, és Isabel is teljesen lesokkolódunk.
Ahogy felértünk a felszínre el is vezettek minket oda ahol élni fogunk, és a szobánkhoz.
- Tudom, hogy föld alól jöttök, de ne csináljatok nagy koszt! - mondja a katona, mire Levi kicsit nagyon ideges lesz.
- Oi m-
- Rendben van! - szól közbe Farlan. Majd kezét szívéhet emeli.
- A lányok külön szobában lesznek!
- Mi?! Nane! - szólal meg Isabel.
- Ez van és kész! A kezed fordítva van! - szól Falranra, majd kimegy a szobából.
- És akkor mi lesz? - kérdezi Farlan.
- Nemtudom. - mondja simán Levi. - Majd valamit kitalálunk.
Miután felkeltettek minket felvettük az egyenruhánkat. Tetszett, de néhány helyen kényelmetlen sajna. Majd kivittek minket, hogy mutatkozzunk be.
- Levi vagyok. - mondja unottan mire rászólnak, hogy legyen tisztelet tudóbb.
- Isabel Magnolia vagyok! Sziasztok! - köszönt boldogan Isabel.
- Farlan Church... A nevem. - mutatkozik be Farlan is. És most rajtam a sor.
- [Név] vagyok. Sziasztok. - mondom egy hamis mosollyal mire a mellettünk lévő katona kissé mérgesen néz rám.
- Flagon Levi, Isabel, és Farlan a te osztagodban lesznek. [Név] Erwinhez kerül! - mondják mire kissé ideges leszek. Nem azért, de na! Külön osztagba osztanak be a többiektől.
- A-az én osztagomban?! Miért nem lehetnek ők is Erwinnel? - néz kissé idegesen.
- Ellenvetésed van netalán? - kérdezi meg.
- N-nem nincs! - húzza ki magát a katona.
Másnap elkezdődtek a kiképzéseink. Mindenki nagyon meglepődött mennyire jól lovagolunk, és használjuk a felszerelést. De sokszor leszóltak minket. Például Levit mikor meglátták, hogy hogyan fogja a pengét. Engem is leszóltak, hogy túl sok üzemanyagot használok a somk plussz mozdulatommal, de ez nem tudott érdekelni.
Estefele valami raktárban összegyűltünk így négyen.
- Feltételezhetően nincs a szobájában. - modja Farlan.
- Akkor hol lehet? - kérdez rá Isabel.
Majd felpattan egy ötlet Isabel fejébe.
- A haspántom mögé raknám én! - mondja, mire mindenki meglepődik kissé.
- Valószínűleg ha nincs a szobájában csakis nálla lehet. - rántom meg a vállam.
Majd elkezdtünk egy tervet kiformálni. Amíg Erwin az oriásokkal lesz elfoglalva el tudjuk lopni a kis tekercset. Levion látmo, hogy ellenzi ezt az egészet, de még így is igent mond.
- De egyedül megyek! - jelenti ki Levi, mire kissé meglepődünk mindhárman. - Találjatok valami okot amivel maradhatok. De maximum talán [Név] jöhetne, de abban sem vagyok biztos.
- Tesó... - néz rá szomorkásan Isabel. - Miért?!
- Még nem találkozrunk igazi Oriásokkal, és falon kívül sem voltunk még! - néz kissé mérgesen Levi. - Már az is kihívás, hogy élve visszatérjünk... Egymagam megoldom valahogy! - néz parancsolóan Levi.
- Ezzel azt mondod nekünk nem menne? - kérdi Farlan.
- Igen. Mémegérzés. - sóhajt Levi. Majd kioktat mindenkit, és elmegy.
- Utána megyek. - nézek a többiekre mire bólintanak egyet. Utána is futok. - Levi! - érem utol.
- Mit akarsz? - kérdezi meg idegesen.
- Mivan veled? Nem rád vall, hogy megfutamodsz... Vagy ennyire biztosak a megérzéseid? - kérdezem meg.
- Nemtudom! - néz rám idegesen.
- Legalább próbáljuk meg! Nem azt ígértük nekik, hogy együtt megyünk a falon kívülre? - indulunk fel egy lépcsőn. Mire sóhajt egyet. Majd csendben felmegyünk, és kiülünk a tetőre.
- Tesó. - szólal meg hirtelen mögüllünk Isabel hangja.
- Levi! - csatlakozik hozzá Farlan. - Akárhogy is nézem rossz ötlet egyedül menned! Vagy ha [Név] is megy vele! Túl veszélyes! - néz ránk.
- Te magad mondtad, hogy együtt megyünk a falon túlra, nem? - néz rá Isabel, mire amolyan "éniseztmondtam" fejet vágtam. - Elfelejtetted volna? - kérdez rá szomorkásan Isabel.
Majd valamit elkezd magyarázni Levi. De a végén beleegyezik, hogy mindenki menjen, és mosolyogva nézzük a csillagos eget.
Mádnap ahogy felderítő útra indultunk elváltunk a többiektől. Persze én előtte elbúcsúztam mindenkitől egy hatalmas öleléssel, főleg Isabeltől. Levit nem zavarta ahogy megölelgettem, így nembaj. Ezt azért csináltam mert alapból távol leszünk egymástól, és mert rossz érzésem van nekem is.
Amint kiértünk a kapun valami eszméletlen volt. Egyszerűen csodálatos a külvilág. Szerintem a többiek is ezt gondolják. Mivel Erwinékkel vagyok, így mi megyünk legelől.
- [Név] ugye? - lovagol mellém egy szemüveges lány. - Hange Zoe vagyok! - mosolyog rám mire biccentek egyet.
- Te is Levi nagyon hasonlítotok egymásra személyiségben... Családtagok vagytok? - kérdez rá.
- Nem. Régóta ismerjük egymás. De inkább a terepre figyeljünk. - nézek rá hidegen.
- Rendben van~! - mosolyog rám, majd egymás mellett folytatjuk az utat.
Az úton nem egy titánnal találkoztunk, és sokat én irtottam ki. Majd hirtelen előttünk termedt néhány hatalmas oriás. Erwin egyből vissza vonulót fújt. Gyáva féreg! Majd megindultunk.
- [Név] te velem jössz, és nincs semmiféle de! - mondja Erwin, mire csendben megyek utána.
Lovagoltunk egy ideig mikor észrevettünk egy hatalmas oriást feküdni. Oda lovagoltunk Erwinnel, de amit láttam sosem fogom elfeledni.
Isabel feje a földön, és teste eltűnt. Farlan felső teste véresen fekszik a másik felét megette az oriás. Levi, és én is lesokkoltunk a látványtól. Gondolom Levi nyírta ki az oriást.
Rengeteg sérüléssel ültem a lovon. A kezeim, és felsőtestem tiszta sem, és véres a ruhám. Levi valamiről elkezdett vitázni Erwinnel, de nem hallottam. Keztek tompulni a hangok, és a látásom is elment. Majd minden elsötétült.
Mikor felkeltem egy kicsit ismerős szobában keltem. Leviék szobája. Ahogy kinyitottam a szemem, é oldalra néztem ott teázott Levi nem kicsit idegesen pillantva maga elé. Majd megpróbálok felülni mire tekintetét rámvezeti. Teljesen aggódó tekintettel nézett rám.
- Isabel... Farlan... - mondom ki nevüket mire Levi összeszorítja szemeit. Nekem meg elkezdenek könnyeim folyni.
Levi csak felált a szélkből, és ágyam szélére ült. Most nem érdekelt mennyire fájnak a sebeim oda másztam Levihoz, és megöleltem. Görcsösen kapaszkodtam ingjébe, és kiengedtem eddigi fájdalmaimat. Levi arcát vállamba temette, és így öleltük egymást.
* Írói szemszög *
Hange ment volna a gyógyszereiddel a szobához. Amint benyitott kissé meglepődött.
- Isabel... Farlan... - mondtad mire könnyeid elkezdtek potyogni. Levi összeszorította szemeit, majd oda sétált, és leült az ágy szélére.
Hange csak nézte ahogy sírsz. Nem akart megzavarni titeket. De örült annak, hogy mindketten életben maradtatok, és nem maradtatok egyedül.
* Évekkel később *
- [Név]-san! - szólít meg hirtelen Sasha.
- Mit szeretnél Sasha? - nézek rá a copfosra.
- Levi Heicho hívat téged az irodájába! - vázolja fel.
- Rendben köszönöm, hogy szóltál! - nyomok egy főtt krumplit a kezébe. - Ahogy szereted. - kuncogok mire hálásan elmosolyodik, és befalja a krumplit.
Levihoz elindultam. Saját tempómba sétáltam, majd irodája elé érve be is nyitottam.
- Mit szeretnél Levi? - nézek rá kérdően. Csak feláll a helyéről, és elém sétál.
- Nem találkoztam veled még a héten. És baj, ha szeretném látni a barátnőmet? - kérdez rá miközben lágy puszit lehet ajkaimra.
- Nembaj! - kuncogok fel. - Én is szeretlek! - mondom mire lágyan megcsókol.
......................................................................
Remélem tetszett ez a két rész. Ezen a részen nagyon sokat gondolkodtamyhogy hogyan írjam meg, végül ilyen lett. Remélem jól meg is írtam. De lépnék is pákó!
Tsókacsaládnak!! 💖
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro