Aalma_2 kérésére~ 💖✨ (amúgy ő a másik életem szerelme xhdus)

A Kyian, és a [V/Név] család nagyon jóban voltak, hisz a két anyuka óvodás koruk ismerik egymást, de hogy még egy szülő szobában is voltak mikor megszülettek a gyerekeik valami varázslat volt. Alapból rengeteget jártak egymáshot főleg ez után, így a vörös hajú fiú, és a [H/sz] hajú lány együtt nőttek fel.

- Reki! [A/Név] elutazott, ezért [Név]-chan itt lesz pár napig! - néz be Reki szobájába, ahol észrevesz egy kék hajú fiút. - Reki! Szólhattál volna, hogy áthozod ma Langa-kunt! - teszi keresztbe Masae (Reki anyukája neve) kezeit.

- Renden~! - mondja mosolyogva Reki, majd amint anyukája becsukja az ajtót vissza fordul Langa felé, aki kissé meglepett arcot vág.

- [Név]? - kérdezi meg.

- [Név] az akivel a hátteremen vagyunk! - mutatja meg telefonja hátterét, melyen [H/sz] hajú lánnyal pózolnak. - Amióta az eszemet tudom ismerjük egymást.

- Neked van olyanod? - kérdezi Langa.

- Oi! Igenis okos vagyok! - teszi keresztbe kezeit, miközben durcásan oldalra fordítja fejét. - De tényleg. A szüleink nagyon régóta jóban vannak. - ránt vállat Reki, majd visszanéz a videóra melyet telefonján kezdett játszani.

|Reader szemszöge|

- [Név]-chan! - jönnek hozzám az ikrek amint belépek a házba.

- Sziasztok! - ölelem meg mindkettőt egyszerre. - Mizu van lányok? - kérdezem meg tőlük mosolyogva.

- Meddig maradsz? - kérdezi szinkronban.

- Elméletileg 3 napig, de ki tudja anyu meddig lesz el. - simogatom meg buksijukat, majd a konyhába megyek köszönteni Masaet.

- Masae-san! Most is gyönyörű vagy, mint mindig! - mosolygok rá, ahogy megölelem a nőt.

- Jajj [Név]-chanom! Ne légy ilyen! - kuncogja el magát. - Te is gyönyörű vagy! - mosolyog rám.

- Elméletileg 3 napig leszek, de anyut nézve az lesz egy hét is. - kuncogom el magam.

- [A/Név] mindig is ilyen volt! - legyint egyet. - Szívesen látunk téged! - lesz nagyobb mosolya.

- Már szinte a második otthonom. - mondom mosolyogva.

- Reki áthozta az egyik osztálytársát. - figyelmeztet ahogy elindulok Reki szobája felé.

- Akkor most nem ijesztem meg! - mondom, majd Reki ajtajához érve be is nyitok.

- [Név]! Halii! - áll fel helyéről, és szokásos kézfogásunkal köszönünk egymásnak.

- Sziasztok! - mosolygok Rekire, majd kék hajú fiúra.

- Langa ő itt [Név], akiről meséltem! [Név] ő itt Langa az új osztálytársam akit deszkázni tanítok! - mosolyog ránk ahogy bemutat egymásnak minket.

- Te, tanítani? Biztos hogy nem! - teszem keresztbe kezem.

- Na, de [Név]! Tudok én tanítani! - mondja durcás arcot vágva.

- Majd megmutatod hogyan deszkázol? - kérdezetem csillogó szemmel Langát.

- Úgyis most mentünk volna ki! - mondja Reki átkarolva vállamat. - Akkor menjünk ki! - mondja, mire Langa is feláll, majd elkezdünk ki sétálni. - Ka-san! Kimentünk deszkázni! - kiállt be a konyhába Reki, majd ki is lépünk a házból.

- Várj Reki! Ettől le fog esni az állad! - mondom, ahogy deszkámhoz nyúlok, majd megmutatom neki az új mintát, melyen én, Reki, és néhány közeli barátom van rajta Chibi formában.

- Na ne~! Ezt te csináltad?! - kérdezi kezébe véve deszkámat, ahogy csillogó szemekkel nézi.

- Eltartott néhány órába, de megérte! - veszem tőle vissza deszkám.

- Te is deszkázol? - kérdezi Langa, mire bólintok egyet.

- Hai! De táncolni is szeretek! - veszem fel kezembe a deszkámat.

- Az S-ben Dansasuketa (Táncos deszkás)-nak hívják! Ez olyan mint neked a Snow becenév! - mondja izatottan Reki.

- Viszont nekem lassan kell mennem, szóval ha nem gond itt mutatom meg. - mondja Langa melyre bólintok egyet.

Felállva a deszkájára bekötte a lábát, és Reki segítségével el is indult. Valami hatalmas tehetség volt, és lenyűgözött. De nem csak Langa, hanem, hogy Reki miket tanított neki. Mintha nem csak néhány hete deszkázna, hanem évek óta.

- Megleptetek fiúk az biztos! - kuncogom el magam. - De akkor most én jövök! - jelentem ki, ahogy meglöktem magamat lábam segítségével. 

|Reki szemszöge|

Ahogy [Név] hirtelen elindult kissé megijesztett. Mármint sokszor csinálja ezt, de nem egyszer elesett egy trükk miatt, ami nem másé mint Adam-é. Azaz a felfele menés deszkával,amit remélem nem csinál meg. De egyből elmentek ezek a gondolataim, ahogy szintea deszkával táncolt. De Langa arcát figyelve eléggé lenyűgözte. Főleg azok az ugrások, melyekről még nem is hallottez előtt. Ebből látszik, hogy [Név] két kedvenc hobbiját összerakta, és ezzel egy új deszkázás fajtát talált fel. De végig ott voltam mikor elesett, vagy amikor már majdnem feldta, és a sok munka meghozta gyümölcsét. Ezzel személyesen megismerte Cherry Blossom-ot, és bevallom ezért kicsit féltékeny vagyok. De nem értem, hogyha ismer ilyen embereket miért velem van. Sokkal menőbbek mint én.

- Ez az én [Név]-em! - emelem fel mindkét karomat, majd átkarolom [H/sz] hajú lányt vállait.

- És Adam nála is jobban deszkázik? - kérdezi hirtelen Langa.

- Adam mindenkinél is jobban deszkázik. - sóhajt egyet [Név]. - Ezért akarja mindenki legyőzni! - teszi keresztbe kezeit mellkasa előtt [Név].

- Viszont haza kell érnek 7-re, szóval én mentem. - int egyet Langa, majd el is deszkázik.

- Ha így folytatja sokra fogja vinni. - vallja be [Név].

- A számból vetted ki a szót. - mondom mosolyogva. - Nekünk is ideje hazamennünk! - nézek rá, mire bólint egyet.

||||

Éjszaka egy hatalmas dörgésre keltem fel, ami tényleg hangos volt. Ez miatt inkább átmentem megnézni, hogy [Név] fel-e kelt. Nagyon sokszor volt, hogy viharos napokon aludt pont nálunk, és sokszor felkelt a dörgésekre, és bevallom kicsit aggódom érte. Ezért is mentem be hozzá a vendégszobába.

- [Név]? - nyitok be a szobába.

- Reki? - kéredezi vissza kissé remegő hangon.

- Maradjak estére? - kérdezem meg, amire hümmög egyet. Becsukva magam mögött az ajtót, majd beültem az ágyba [H/sz] hajú lány mellé.

|Reader szemszöge|

Reki becsukva maga mögött az ajtót egyből mellém ült az ágyba. Átkarolta vállamat, és elkezdett beszélni régi közös emlékeinkről, mikor ugyan ez történt, és milyen Deja vu érzése van ez miatt.

- Min gondolkoztál mikor deszkáztam? - kérdezem meg érdeklődve.

- Ja, csak azon, hogy nállam sokkal menőbb embereket ismersz, mégis velem vagy kis korunk óta, és nem értem miért. - mondja kissé félve, mire halványan elmosolyodok.

- Azért, mert szeretlek, és nem akarlak elveszíteni. - mosolyodok el halványan. - Meg az én szememben te vagy a legmenőbb! - ölelem át derekát mindkét kezemmel.

- E-Ez komoly? - kérdezi meg, és hallani a hangjában, hogy zavarban van. Válaszul, csak egy bólintádt adok neki. - Hát akkor szerencséd van! - mondja, ahogy apró puszit ad hajamba.

- Köszönöm, hogy segítettél. - ásítok egyet.

- Bármikor. - simogatja meg hátam.

Szemeim ólom nehézségűek lettek, és egyszer csak lecsukódva, beléptem az álmok világába. Még érzem, ahogy Reki lefektet, és befekszik mellém derekamat magához ölelve. Fejetem mellkasába fúrtam, és végül úgy aludtam el teljesen.

Nem nem 2:30-van mikor befejeztem a rész írását. Amúgy nem is én lennék xD. Na de remélem tetszett a rész! Na de szerintem megyek aludni, mert nem fogok tudni holnap felkelni időben, és elkések megint az online órámról xD. De a végére kaptok egy Rekit mert mér ne?

Tsókacsaládnak!! 💖