Izumi--chan kérésére~💖✨

[Modern AU]

- És te melyik fősulira mész tovább? - néz rám kérdően a kisebb csapat. A kisebb csapat alatt Jeant, Marcot, Sashat, Conniet, és Niccolot értem.

- Szerintem én a Sina fősulira megyek. - teszem szoknya zsebembe kezeimet.

- Tökéletes egy szín ötös tanulónak, mint te vagy! - mosolyog kedvesen, Marco.

- Tényleg! Jean., [Név], mit fogtok csinálni a hétvégén? - kérdezi meg, Sasha.

- Csak nem randira mentek egymással? - kérdezi sejtelmes mosollyal, Connie.

- Dehogyis! Honnan veszitek ezt a marhaságot? - kérdezem meg összevonva szemöldökeimet.

- Gyerünk már! Mindenki shippel titeket! - teszi kerezstbe kezeit, Connie.

- Jeannal óvoda óta legjobb barátok vagyunk! Alapból engem vár otthon a barátom, szóval ennek a lóképűnek semmi esélye nem lenne. - teszemkeresztbe kezeimet. - És Jeannak is megvan az a személy aki etszik neki! - csettintek nyelvemmel.

- Heh?! Neked van barátod, és én nemtudok róla?! - kiállt fel Sasha. - Mutass egy képet! - néz rám bociszemekkel.

- Tessék. - mutatom meg a telefonmban az egyik közös képünket.

- Oi oi! Ez nem az a híres doki gyereke... nem jut eszembe a neve. -kezd gondolkozni, Connie.

- Grisha Jeager, és igen a fiatalabbik gyereke. - forgatom meg szemeimet.

- Oh. Nekik dolgoztam részmunka időben! Egész kedves kis család. - fogja meg párja, azaz Sasha kezét.

- Ahhj, és vonatoznom is kell ma! Nemáár. - jut eszembe, hogy a szüleim nem tudnak értem jönni, mivel dolguk van.

- Mondtam én, hogy tedd le jogsit, és nincs ilyen gondod! - mondja gúnyolódva, Jean, mire mögüllünk hirtelen egy duda hallatszott, melyre persze mindannyian megugrottunk.

- Kell egy fuvar? - hallok meg egy ismerős hangot, mire megfordulva nem kicsit lepődtem meg, hisz vagy 45 percre van a kis falu ahol lakunk kocsival.

- Eren? Te mi a rákot keresel itt? - kérdezem meg a kocsihoz közelebb sétálva.

- Pont a kolidhoz indultam, mivel gondoltam eljövök érted, de pont megláttalak a barátaiddal, és a lóképűvel. - mosolyodik el kedvesen. - Köszönj el a barátaidtól, addig megfordulok, jó? - kérdezi meg, mire bólintok egyet.

- Srácok, akkor majd hétfőn találkozunk! - ölelem meg Sashát, és öklözök a fiúkkal. - Na pá! - intek nekik, majd átmenve az úton beülök barátom mellé a kocsiba. - Szólhattál volna, hogy jössz. - adok apró puszit ajkaira.

- Meglepetésnek szántam. - mosolyog kedvesen, ahogy elindul az úton. - Ezt az egyenruhádat még nem is láttam! Tök aranyos vagy benne! -jelenti ki aprót kuncogva.

- Elfáradtam. - mondom hátrahajtva fejem. - Ha haza megyünk, alszunk- kérdezek rá.

- Én is elfáradtam. - sóhajt egyet. - Suli után még Zeke is kiverte a balhét, mert el mertem hozni a kocsimat. - mormogja, mire elkuncogom magam.
- Meg gondolom megint valamikor hajnali négykor feküdtél le aludni, mert valamelyik internetes haveroddal játszottál. - forgatom mrg szemeimet mosolyogva.

- Meglehet. - forgatja meg szemeit.

Majd az út egyik felében beszélgettünk, a másik felében pedig zenét hallgattunk. Szerencsére ugyan az a zenei ízlésünk, így nem is veszekszünk, hogy melyik zenét rakjuk be. Végül pedig hazaérve hozzám felvettem egyet az Eren itthagyott pulcsiaji közül, meg egy rövidgatyát, majd a szobámba sétálva láttam, hogy Eren nagyban nyomja a Nintendoját. Kérdés nélkül beültem az ölébe, és kezemmel a nyakát, lábaimmal pedig a derekát öleletem át, így úgymond koalaként csüngtem rajta.

- Készen vagy? - kérdezi meg apró puszit adva hajamba, melyre fáradtan hümmögök egyet, majd lehunytam szemeimet. - Fogadjunk, hogy te is sokáig fent voltál. - simogatja meg arcom.

- A kedvenc animémet néztem. - fúrom arcom nyakhajlatába. Végül nem sokkal később el is nyomott az álom.