\ a férjem. és most nem érdekel, ha túl nyálas lesz ez a rész -___-   gooshhh, tényleg szerelmes lettem belé, lol \

Haise Sasaki, aki az életedben az egyik legfontosabb személlyé vált. Küzdött eleget ám, hogy meghódítson. Tipikusan az a lány vagy aki szeret flörtölni, ha épp azon van, hogy keressen magának egy srácot. Amikor vele össze hozott a sors, szeretted a legrosszabb oldaladat mutatni neki. A hisztis kislányt, aki mindenen megsértődik, vitát generál csak azért, hogy tesztelje, mennyire kitartó udvarlója. Amikor rádöbbentél, hogy ő tényleg akar téged, akkor ellökted volna, hiszen rettegtél a csalódástól, ami kicsit még ma is így van. Immáron harmadik hónapja vagytok együtt és jobb embert nem is kívánhatnál nála. Haise nagyjából ledöntötte a falakat, amiket építettél elé. Gondoskodó, jó vele összebújni, megérti a fájdalmaidat, képes felvidítani, ha teljesen letört vagy.. életet lehel beléd, ráadásul finoman főz. Ha rád mosolyog a szívverésed felgyorsul és úgy érzed menten elolvadsz legbelül. Nem érdekelt téged, hogy mi ő. Sosem tartottad számon, hogy ő egy Ghoul, egyáltalán nem érdekelt ez a dolog. Szerelmes lettél belé, menthetetlenül.

Ami megrémített.

Haise és te a mai napon ünnepeltétek harmadik hónapotokat együtt. Egész különleges randit tervezett neked, olyan annyira, hogy még a szemed is bekötözte, hogy ne láthasd, hova is visz. A hűvös őszies szél megcsapott, így egyből hozzá bújtál.

"Haisee, fáázom" nyafogtad karjai közt.

"(T/N) chan, mondtam, hogy öltözz fel" hánytorgatta fel egyből, hogy nem hallgattál rá. 

Néha már túl anyás tud lenni.

Gondosan rád aggatta kabátját - feltételezhetően. Megfogta kezed és tovább sétáltatok. Haise megállt egy pillanatra és motyogott valamit, amit nem hallottál valami jól. Majd egy nagyot kellett lépned, mögéd állt és felfedte a helyszínt. Nem messze tőletek a belvárosban volt felállítva egy óriás kerék, amivel sokszor viccelődtél, hogy nem mernél felülni egyedül rá, meg hogy tutira leszakadna, ha beleülnél. Félve hátráltál egyenest Haise mellkasának. 

"H-Haise, n-ne..m akarom ezt" motyogtad félve.

Haise megfogta a kezed.

"Ha én ott leszek veled abban a kabinban semmi bajod nem lesz, ígérem, (T/N)!" nyugtázta Haise. "Hidd el, jó lesz. Este szebb lenézni Ikebukuróra" győzködött vigyorogva, mire belementél.

"De nem engedheted el a kezem" kötötted ki szigorúan, mire Haise szívére emelte kezét.

"Ígérem, (T/N) chan."

Beszálltatok a kis kabinba és egymással szemben foglaltatok helyet. Kicsit előre hajoltatok mindketten. Haise kezeid megragadta. Ott ült előtted szokásos CCG cuccaiban, ami még vonzóbbá tette őt. Főleg így, hogy levetette kabátját és talpig feketében volt.

Elindult az óriás kerék és ahogy haladt felfelé, lehunytad szemeid. 

"(T/N) chan.." szólt Haise, s megsimította combod nyugtatásképp.

"Cshhhh!" 

"Héé, nyisd ki a szemeid, így nem jóó!" nyafogott Haise. "Olyan szép a kilátás, tudod, hogy megvédelek és nem hagyom, hogy bármi történjen veled, nem?"

"D-de ez olyan magas! Nem akarok meghalni egy óriás kereken, Haise. Hogy fogod elmondani anyukámnak majd, ha?!" pánikoltál be, mire Haise elnevette magát. "Ne kacagj már, billeg ez az izé!"

Haise abba is hagyta. Következő, amire feleszméltél, hogy ajkai összeforrtak a tieiddel és hogy kissé agresszívan csúszott be nyelve a szádba, aminek következtében forró csókcsatát vívtatok. Haise az ölébe emelt, itt pedig egyből meg is szakítottad ezt a folyamatot.

"Haaaaiseeeeee!" sikoltottál fel, ahogy lenéztél.

"Ennyire ne félj már! Nem bízol bennem talán, (T/N) chan?" kérdezte sértődötten.

Vissza vezetted rá tekinteted és homlokon puszilt.

"Tudod jól, hogy tériszonyos vagyok" sóhajtottál fel, s fáradtan vállára hajtottad fejed. Erősen derekad köré fonta egyik kezét.

"Akkor most jobb, ha belém kapaszkodsz!" figyelmeztetett előre. 

Megjelent a Kagunéje és mivel a legmagasabb szinten voltatok, kinyitotta a kabin ajtaját aminek segítségével felmászott az óriás kerék tetejére. Úgy csimpaszkodtál belé, mintha az életed múlt volna rajta.

Valljuk be, az is múlt.

"Addig nem vagyok hajlandó visszamenni, amíg nem mondod azt, hogy bízol abban, hogy megvédelek."

Remegtél. Le se mertél nézni, végig lehunytad szemeid.

"Miért csinálod ezt?" 

"Mondd ki!"

"Bízom benned, oké, csak rakj vissza!" kiáltottad el magad.

Haise megelégelte a választ és vissza mászott veled együtt a kabinba. Ott fortyogtál a dühtől. Ahogy leállt az óriás kerék, kiszálltál, levetetted magadról a kabátját és hozzá vágtad, majd igyekezted faképnél hagyni. Gyorsabbra vetted lépteidet otthonod felé.

Még is mi a fenét gondolt ez az idióta?

"(T/N) chaaan" üvöltötte neved, miközben próbált beérni, de mintha meg se hallottad volna.

"Utállak, Haise!"

Eléd állt, de te kikerülted. Megint és megint.

"Miért kell kényszeríteni olyanra, amit egyáltalán nem is akarok, Baka!" sipítoztad és hisztérikusan bokszolni kezdted mellkasát, de ő csak kuncogott.

"Ez nem igazán fáj, (T/N) chan!"

Abbahagytad. Igéző szemeivel nézett le rád.

"Sajnálom jó? Hadd vigyelek haza.."

"Ha a hátadon cipelsz, talán akkor megengedem" szabtad meg a feltételt makacsul.

Haise elmosolyodott, megfordult és a hátára ugrottál. Az út kínosan csöndben telt, de nem bántad. Nyugtatónak érezted őt, főleg, hogy beszívtad folyton férfias illatát. 

Hazaérve illedelmesen leemelt magáról és megállt csókra várva a verandán.

"Felejtsd el, hogy kapsz tőlem bármit is" közölted vele mogorván.

Lebiggyesztette ajkát és kérőn, kiskutya szemekkel nézett rád.

"Jó. Akkor kapsz még egy esélyt, hogy jóvá tegyed ezt a különleges napot. Fent várlak" adtad ki a parancsot, Haise adott arcodra egy gyors puszit és rohanásba kezdett.

Csak ingattad a fejed. Tudtad jól, hogy majd a kedvenc csokijaidat hozza, hogy megbékítsen. 

Úgy fél óra múlva miután letusoltál, Haise a szobád ablaka előtt lévő ágon kapálózott, hogy észrevedd és beengedd. Kicsit hezitáltál, de beengedted. A büntetésed, amiért megvárattad és szórakoztál vele annyi volt, hogy durván az ágyra lökött és csiklandozni kezdett.

"Sajnálom, sajnálom!" adtad meg magad nagy nevetések közepette.

"Biztos?" firtatta Haise zavart arckifejezéssel. "Bizonyítsd. Kérek egy puszit és abbahagyom!"

Adtál szájára egy gyors csókot, aminek köszönhetően tartotta szavát. Bezártad szobád ajtaját, majd befeküdtél ágyadba. Ő is melléd feküdt és együtt takaróztatok be.

"Milyen filmet akarsz nézni?" kérdezte, s megragadta a távirányítót.

Kezére tetted tiédet, majd arca felé fordultál.

"Miért.. csináltad azt?"

"Nem akartam, hogy félj" fordult feléd ő is. "Azt akartam, hogy velem küzdhesd le ezt a félelmed. Hogy elmondhasd másnak, hogy ott volt a barátod és támogatott.." magyarázta búskomoran.

"Miért fontos, hogy.. ennyi minden fűződjön hozzád?"

"Ezt hogy érted?"

"Ha majd elhagysz, akkor is erre kell majd emlékeznem?"

Haise forgatta a szemeit és elhúzódott tőled.

"Megint itt tartunk? Talán nem mutatom ki eléggé, hogy ez nem így lesz?"

"Mi a garancia rá?"

"Nem kell, hogy legyen. Ez a dolog ami köztünk van nem egy vissza váltható dolog, mint valami elektronikai felszerelés, basszameg" mérgesedett fel.

"Dolog? Milyen dolog? Én úgy érzem nem vagyok elég jó hozzád!"

Haise hajába túrt és frusztráltan engedte ki a levegőt.

"Nem, igazából én nem vagyok az" mondta ki nagy nehezen. "Ha folyton ezt érzed, milyen barátod vagyok? Három hónapja küzdök a szeretetedért és egyszer sem mondtad, hogy szeretnél.. kevés vagyok, (T/N). Ezt a mait is elszúrtam. Úgy tűnik te érdemelsz ennél jobbat. Én őszintén megtettem, ami tőlem telik..." mondta csalódottan és letörölte kósza könnyét, majd fel állt mellőled.

Gyerünk, gyerünk, gyerünk. Mondd már el neki, gyerünk, te gyáva!

Szó nélkül hagytad őt, így elkezdett öltözni és készült távozni, de ahogy végig nézted a jelenetet óriásit dobbant a szíved. Oda rohantál hozzá és hátulról ölelted meg.

"Szeretlek, szerelmes vagyok beléd, csupán félek, hogy magamra hagysz, ahogy mindenki más. Hogy megunsz, hogy nem találsz elég szépnek és jónak engem..és érezteted, hogy szeretsz, nálad jobbat nem is találnék soha, de soha, de soha. Ne menj el, nem bírom végig nézni ezt, szükségem van rád, jobban mint bármire, Haise" vallottad be neki végre érzéseidet. 

Haise leemelte magáról kezeidet. Könnyes szemekkel álltál elé, hogy megakadályozhasd távozását. Haise ölébe emelt és az ágyig vonszolt. Óvatosan tessékelt le, föléd kerekedett, s lecsókolta könnyeid.

"Mondd újra" utasított vággyal teli hangján.

"Szeretlek, Haise" ismételted meg magad, s puha hajába túrtál. 

"Azt akarom, hogy higgy nekem. Hogyan tudnám elhagyni a jobbik felem, hm?" kérdezte lágy hangján, s tenyeredbe csókolt.

"Sokszor elszúrtam."

"Igen, én még is itt vagyok és maradni is fogok, amíg tudom, hogy szeretsz engem."

"Biztos?" 

"Biztos.. most pedig, van egy különleges ajándékom neked" húzta perverz mosolyra száját, s nyakadat halmozta el finom csókokkal. "Bebizonyítom mennyire oda vagyok érted. Jó?"

Aprót biccentettél. 

Haise abbahagyta és rád nézett.

"Akarod?"

"Akarom. Akarlak."

"A végtelenségig, igaz? Lesz majd pici Haisénk is, ugye? Vagy egy pici (T/N) chan?" incselkedett veled pimaszul.

Egyből fa pofát vágtál.

"Ne rontsd el!" utasítottad szigorúan.

"Értettem, értettem."

\ amúgy ha van kedv, beleshettek az Ereris sztorimba vagy a BokuAkásba, igaz az kicsit rövidecske, de na \