▵Amikor piros napjaidon vagy▵
* mensi hiszty on *
▼△▼△▼△▼△▼△▼△▼
Karakterek: Kacchan, Todoroki, Monoma, Denki, Soma, Yato, Hanamiya, Karma, Takao, Gintoki, Kagami, Tomoe,
▼△▼△▼△▼△▼△▼△▼
♡ Kacchan
Kacchan azon a bizonyos napon nem is tudta, mi vár rá. Anyukád engedte be a szobádba, s úgy látta békésen szunyókálsz. Ezért aztán keltegetni kezdett, hiszen nem azért tett meg egy órányi utat, hogy nézze, ahogy alszol.
"(T/N), kelj fel" suttogott füledbe, s nyakadba csókolt.
Mormogtál valamit, majd magadra húztad a takarót. Kacchan lerántotta, mire felültél.
"Mi az, mi van?" kiáltottál rá kikelve magadból, indulatosabban, mint ahogy ő szokott.
Kacchan ijedten bámult rád.
"Minden..oké?" firtatta félénken, mire hozzá vágtad párnádat.
"Hogy lenne már? Próbáltam aludni, hogy elmúljon a fájás ami már órák óta gyötör, erre te felkeltesz? Bakugou Katsuki, véged vaaaan!"
"Ohh.. oké, akkor inkább hagylak pihenni!" mondta s megindult ajtód felé, de kiugrottál ágyadból és pólójánál fogva rángattad vissza.
"Ezt most örök életedre fogod bánni, Kacchan!"
És igen, Kacchan abban a pillanatban érezte, hogy ezt a napot nem fogja elfelejteni. Legbelül már át szellemült vallásossá és imádkozott, hogy túl élje veled a napot.
♡ Todoroki
Todoroki aggódott érted, mert a randitokon egészen morcosnak tűntél mellette. A következő helyszín a mozi volt, megvettétek a jegyeket, majd nassiért álltatok sorba. Te kiléptél onnan, mire Todoroki is.
"Mi a baj?"
"Nem lehet.." motyogtad szomorkásan.
Todoroki nem értette, mi járhat a fejedben.
"Mit nem lehet?"
"Csokit ennem!" fakadtál ki hisztérikusan. "Akkor el fogok hízni, és nem fogok tetszeni neked!" folytattad, s könnyeid is kibuggyantak.
Todoroki elképedt. Sírni még nem látott, így azonnal karjaiba vont téged. Ölelése, bódító férfias illata lenyugtatott kicsit.
"(T/N), nem kell ezen aggódnod. Mindig, mindenhogyan fogsz tetszeni. Ha csokit akarsz, akkor azt kapsz. Bármit, amit szeretnél!"
Felnéztél rá.
"Bármit?"
Todoroki elmosolyodott.
"Bármit."
♡ Monoma
Monoma és te együtt ebédeltetek, te viszont rendeltél magadnak fagyit, extra extra öntettel, hamburgert és temérdek sültkrumplit. Egymás mellett ülve ettetek, majd Monoma rád nézett.
"Nem eszel te túl sokat egy lányhoz képest?" firtatta, mire szemed sarkából pillantottál rá.
Elmosolyodott, aminek következtében jól fejbe vágtad és elvetted a tálcáján lévő adagot.
"Hát, most már ez is az enyém!" vigyorogtál rá úgy, ahogy ő rád, mire ölbe tette kezeit és sértődötten bámult rád.
Akart volna nyúlni egy sültkrumpliért, de rá vágtál kezére.
"Nincs nyúlka piszka, menj és vegyél magadnak!"
Monomának akkor esett le, hogy valószínűleg a piros napjaidat éled, ezért változtál igazi szörnyeteggé ami megrémisztette. Így inkább csak szót fogadott.
♡ Denki
Denki a lehető legcukibb, ha a nehéz napjaidról volt szó. Kedvenceidet hozta neked és jól tudta, hogy azt szereted a legjobban, ha kettesben néztek valami filmet, mialatt cirógatja a hajad és puszikkal halmoz el.
"Nagyon nyálas vagy, Pikachu" nevetted ki a sokadik puszi után, amir ajkaidra adott.
"Inkább így lássalak, mint egy házsártos sárkányként. Jobban vagy?"
Lázasan bólogattál.
"Igen, miattad."
♡ Soma
Souma megígérte neked, hogy suli után átjön hozzád és megfőzi kedvenc ételedet. Egész nap arra vágytál, alig vártad, hogy megkóstolhasd, erre arra értél haza, hogy ő zavarodottan vigyorog a konyhában.
"Bocsi, (T/N) chan! Úgy látszik nem sikerül össze dobnom, amit kértél.."
Realizáltad amit mondott, és végtelen düh fogott el.
"Mi az, hogy nem sikerült? Tudod te, hogy egész nap erre vágytam? Nem szórakozol velem ugye? Te vagy a legjobb séf és a barátnődnek nem vagy képes alkotni?" förmedtél rá, őt pedig leverte a víz, hogy így lát.
"Megoldom!" húzta ki magát azonnal, s elővette pozitív mosolyát.
"Még szép, hogy megoldod!"
"Úgy lesz. De amint látom, elfér mellé valami édes is, igaz?"
Egyből átölelted hátulról.
"Ohh" hatódtál meg szinte. "Látod, milyen jól tudod? Kérem az ennimet!"
Souma nem tudta követni hangulat ingadozásaid, de jobbnak vélte, ha csak teszi amire kéred.
♡ Yato
"(T/N), (T/N), (T/N)!" ismételgette nevedet idétlenül Yato, mikor berontott a szobádba.
"Mi az?"
Yato látta rajtad, hogy nem vagy jó passzban.
"Áhh, semmi.." biggyesztette le ajkait.
"Mondd már!" szóltál rá indulatosan.
"Arra gondoltam, hogy nem-e mennél el nekem egy kis hamburgerért! Éhes vagyok, (T/N)!"
Lassan, de biztosan keltél ki ágyadból. Rá mosolyogtál, megragadtad a sálját és magadhoz húztad. Arcotokat alig választotta el pár centi méter.
"Ha életben akarsz maradni, akkor most rögtön szeded a csülkeidet és szépen elmész valami kajáért és édességért. Ha nem így lesz, ne is gyere vissza!" utasítottad fa pofával, amitől Yato teljesen megilletődött.
"R-rendben, amit csak akarsz, szívem csücske.." nyögte ki, majd elengedted, s vissza feküdtél.
♡ Hanamiya
Hanamiya egy fárasztó napja után dőlt be ágyadba, jobban mondva rád és félmeztelenül. Föléd kerekedett és elkezdte nyakadat csókolgatni, szívogatni, de te csak izmos hátát paskoltad.
"Hagyd abba, Makoto!" szóltál rá kérőn.
"Tch, mit mondtál?" kapta fel a fejét, jeges tekintete pedig a lelkedig hatolt.
Adtál egy gyors csókot ajkaira, hajába túrtál és cirógatni kezdted.
"Nem vagyok valami jól.. ráadásul megjött, szóval.. k-kérlek.."
Makoto bosszús arckifejezéssel jutalmazott, majd oldaladra fordult és magához húzott. Nem tudtad mire vélni, hiszen ilyen még nem történt. Sosem viselkedett még így. Így hát nem agyaltál rajta, csak élvezted.
♡ Karma
Mivel Karma a múltkor is elbénázott valamit, eldöntötte, hogy most nem fog hibázni. Mindent elő készített neked. Kedvenc idegesítő filmeidet, csokit, chipset és kedvenc kajádat. Így mikor hazaértél, szobádból szinte egy kis cuki kuckót csinált. Fénysort tett fel, megágyazott neked és bekészített mindent gondosan éjjeli szekrényedre.
"Ahh, Karma! Komolyan?" firtattad meghatva.
Ő boldogan ölelt át.
"Tanultam a hibáimból. Gyere, pihenj le."
"Várj.."
"Nem, pihenned kell. És ha valamire szükséged van, azonnal szólj!"
♡ Takao
Takao megtanulta a leckét minden egyes alkalommal, így hát, ezeken a napokon a szokásosnál is jobban tenyerén hordozott. A suliból haza felé is hátán cipelt, majd mikor haza vitt, gondosan lefektetett és elment a boltba hozni neked temérdek csokit, majd beállt és megfőzte a kedvenc enni valódat.
De még így sem vélt mindent tökéletesnek. Fel alá járkált, ami felettébb idegesítővé vált.
"Takao.. gyere ide mellém, jó? Jól vagyok, megkaptam mindent, amire szükségem van, már csak te kellesz!"
"Biztos? Tutira elfelejtettem valamit!"
"Biztos. Nem a cselédem vagy, gyere már ide!"
Takao megadta magát és leült ágyad szélére.
"Van még valami, amit tehetek érted?"
"Igen. Simogass és szeress. Az etetés már meg volt!"
Takao elmosolyodott és végül összebújva aludtatok el. Nem is kívánhattál volna nála jobb barátot.
♡ Gintoki
Hasadat fogva császkálódtál ki ágyadból, barátod mellől. Csoszogva indultál a mosdóba, de megállított.
"Ehh, (T/N) chan, túl hangosan csoszogsz!" nyafogott, felült, s megtörölgette szemeit.
"Ehh, kit érdekel a reggeli hisztid, te nagyra nőtt gyerek!" vágtál vissza morcosan.
"Mi bajod van korán reggel, megjött, vagy mi?"
Ahogy elértek téged szavai, megragadtál egy párnát, ráugrottál és úgy ütötted vele ahogy érted.
"Hé, asszony pajtás nyugodj már le" szólt Gintoki, majd végül maga alá gyűrt és leszorította kezeid. "Áhh, jól tippeltem, igaz?" firtatta vigyorogva.
"Ne akard, hogy.."
"SShhh, ne legyél ilyen kis harcias. Na, gyere, megosztom veled a parfémat, jó?"
♡ Kagami
Kagami épp valami videót nézett arról, mit is szenvednek el a férfiak, amikor barátnőjüknek megjön. Csak úgy nevezték, hogy az ördög hete..
Füledet megütötte, ahogyan az is, milyen jól szórakozik ezen. Bezzeg, ha ő szenvedne így..
Gyorsan vissza feküdtél az ágyba és behívtad magadhoz.
"Kagami..." szólítgattad, s ő egyből be is tért hozzád.
"Igen? Mi az? Van valami baj?"
"Ami azt illeti van.."
"Micsoda?"
"E..elfogyott a tamponom.."
Kagami fa pofát vágott.
"Szeretném, ha hoznál nekem. Ugye nem nagy kérés?" néztél rá boci szemekkel, Kagami pedig köpni nyelni nem tudott.
"P-pe-persze.."
Kagami végül útnak eredt, te pedig önelégülten mosolyogtál, amikor lelépett. Most majd megtanulja...
Kagami fejvesztve rohant fel és alá az üzletben. Nem tudta milyen méretet vegyen, sőt, semmit sem igazából, így hát minden fajtából vett egyet. A pénztáros hölgy olyan csúnyán nézett rá, hogy ez a kép örökre megmaradt emlékeiben.
Aztán végül hazaért egy zacskónyi tamponnal. Hangosan nevettél fel.
"Jaj istenem, hogy lehetsz ennyire béna?"
"Tch, nem is tudod mit éltem át. Egy anyuka valami perverz fazonnak nézhetett.." panaszkodott ölbe tett kezekkel.
"Hát, kosárlabdában verhetetlen vagy, de minden másban bénáskodsz nem igaz? De legalább jó lecke volt ez. Legalább nem nevetsz többet a nők fájdalmán."
"Várjunk.. lecke?"
Lázasan bólogattál.
"Te.. csak azért.." motyogta Kagami, de te csak vigyorogtál.
Azonnal felkapott téged és az ágyadba tessékelt. Csikizni kezdett könyörtelenül.
"Ne már, na" nyöszörögted nevetésed közepette.
"Most majd te is megtanulod, hogy nem űzhetsz viccet a férfiakból!"
"Férfi?"
"Tch, ezt az éjszakát nem fogod elfelejteni, (T/N)!"
♡ Tomoe
Tomoe kedvesen felajánlotta, hogy vigyáz rád és törődik veled ez idő alatt, de természetesen túlzásba estél és már unalmadban is zargattad, vagy ugráltattad.
"TOMOEEEEEEE" sipítoztad, mire oda rohant hozzád.
"Mi az?"
"Ja, semmi.."
Tomoe vissza ment a konyhába csinálni a vacsidat.
"TOMOEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE" kiáltottad kétségbeesetten.
"Mi az? Jól vagy? Fáj valami?"
"Áhh, semmi. Bocsi.."
Tomoe morcosan trappolt vissza a konyhába.
"TOMOEEEEEEEEEEEE" ismételted meg magad, mire Tomoe mosolygósan tért be hozzád.
"Mi az, (T/N), mi az?"
"Ohh, elfelejtettem" vontad meg a vállad.
"Ohh, értem. Hoztam neked valamit.."
"Mit?"
Ahogy kinyitottad a szád, beledugott egy csokis süteményt.
"Így most már csöndben tudsz maradni, igaz?" kérdezte fenyegető hangnemben.
Aprót biccentettél megadva magad. Tomoe immáron nyugodtabban ment vissza csinálni a dolgát.
"TOMOEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!"
"(T/N)!"
***
nem tudom hol ismertem magamra.. vagy is de, tomoénél meg monománál.
és ti?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro