┍━━━━━━━★━━━━━━━┑

Karakterek: Kacchan, Iida, Kuroo, Eren, Killua, Oikawa, 

┕━━━━━━━★━━━━━━━┙

Kacchan:

Kacchan szélsebesen sietett hozzád, mivel barátnőd beadta neki, hogy nagyon beverted a fejed az egyik edzés után. Természetesen, ez nem volt igaz, de szerettél volna végre revansot venni rajta, hiszen szeret téged állandóan ugratni. Amint beért a szobádba megjátszva magad kiáltottál fel.

"J-jézusom! SEGÍTSÉG! EGY PERVERZ KEFEHAJÚ MEGAKAR ERŐSZAKOLNI" kiáltottad el magad pánikolva.

"H-hé, nyugodj meg, baby én vagyok az!"

"Ki az az én? Mit keresel a szobámban? Ki engedett be? Jézusom, vigyél el mindent, amit találsz, csak ne ölj meg!" fakadtál ki hisztérikusan a végén már-már sírva.

"Jézusom, (T/N)! Én vagyok a barátod, miért tennék ilyet? Nyugodj meg, biztos elfelejtettél miután beütötted a fejed, igaz?" habogott Kacchan teljesen reményt vesztve.

"HONNAN TUDSZ RÓLAM ILYENEKET? HA NEM MÉSZ EL MOST, HÍVOM A RENDŐRSÉGET!" szóltál rá szigorúan, még is érződött hangodból, hogy mennyire félsz is tőle.

Kacchan kétségbeesett arcot vágott és tekintete szomorúságot sugallt.

"T-tényleg nem emlékszel rám?" próbált volna nyúlni feléd, de ijedt képed láttán elhúzta kezét, s megindult kifelé könnyes szemekkel.

Végül utána rohantál.

"Kaaaccchhhaaaaan" szólítottad szokásos boldog hangodon.

"(T/N)?" fordult vissza.

"Na milyen érzés, hmmm?"

"Mi?" döbbent le.

"Csak vicceltem, bahahahhahahahaha!" vetted elő ördögi kacajod.

"MI VAN? TE SZÓRAKOZOL VELEM? ESKÜSZÖM ÖSSZEZÚZLAK, KINYÍRLAK, UTÁLLAK (T/N)!" mordult fel. Nem is, inkább őrjöngött.

"Jó, jó, de előtte azért csókolj meg!"

"Tch. Sátáni asszony."

"Valakitől tanulnom kellett, nem igaz?"

Eren

Eren elszánta magát, hogy tanulni fog, hiszen be kell hoznia lemaradásait, így aztán a hétvégén úgy döntött, hogy semmi mással nem is foglalkozik, beleértve téged is. Kért, hogy értsd meg és megígérte, hogy majd bepótoljátok a beígért együtt töltött időt, amit látszólag neki mutatva el is fogadtál, de legbelül utáltad érte, de leginkább azért, mert nem a te akaratod érvényesül, úgyhogy elő álltál egy ötlettel.

"Eren.." szóltál bele a telefonba amikor felvette.

"Mi az, (T/N)? Tudod jól, hogy tanulnom kell..."

"Tudom, de..f-félek, nagyon.. kintről hangokat hallottam, félek, hogy beakarnak törni vagy valami. Apáék pedig moziba mentek...é-és..."

"Komolyan? Biztos nem csak képzelődsz, vagy valami macska zajong oda kint?"

"Komolyan, Eren.." csuklott el a hangod. "F-félek.."

"MEGYEK MÁR!" szólalt fel erélyesen. "Nyugodj meg, sietek, ahogy tudok, rendben?"

"Jó, siess, kérlek!"

Úgy tíz perc után, Eren becsöngetett hozzátok. A ház ajtaja előtt térdét fogva lihegett. Rád nézett nagy zöld szemeivel.

"Itt" lihegte. "Vagyok!"

Egyből elmosolyodtál, ahogy kiegyenesedett. Belemarkoltál pólójába és úgy húztad a házba.

"Nem is történt semmi, igaz?" forgatta szemeit előszeretettel.

"Még is itt vagy én hősöm!"

Eren beharapta alsó ajkát ahogy téged nézett.

"Jobb, ha megjutalmazod a hősöd.." búgta füledbe érzékien, aminek eleget is tettél.

Iida

Iida a legjobb pasi a világon. Törődő, aranyos, kedves mindenkihez, még is.. fél kockáztatni, vagy szabályt szegni, amitől néha szegény kicsit unalmassá válik. Már-már túl lelkiismeretes. Úgy döntöttél, hogy elállítod az óráját, hogy két órával többet mutasson. Alig vártad, hogyan reagál majd rá.

Reggel az eredeti ébresztésetek időpontja előtt keltél, majd elkiáltottad magad.

"ÚRISTEN, Iida! ELALUDTUNK, ELFOGUNK KÉSNI!" kiáltottad el magad kétségbeesetten, mialatt keltegetted.

"Micsoda? Nem, nem lehet! Pedig beállítottam az órát, ahogy szoktam. Nem igaz, (T/N)!" hisztizett előszeretettel, s ahogy kiugrott az ágyból, már öltözni kezdett. Ahogy felaggatta magára nadrágját, elesett, mire felnevettél. "Ez vicces, szerinted ez így jó?"

Olyan hangosan és jóízűen nevettél rajta, hogy vérig sértődött. Próbált gyorsan reggelizni, utána fogat mosni, mint valami őrült, majd betért hozzád.

"TE MÉG EL SEM KEZDTÉL SZEDELŐDZKÖDNI?" dorgált meg egyből.

Kócos haját látva, megint elmosolyodtál.

"Ohh, ne aggódj, időben vagyunk. Csak megvicceltelek."

"T-tessék? Miattad... miattad narancslé után mostam fogat, (T/N)!" fakadt ki hitetlenül.

"Mhmm, megkóstolhatom a szádból?"

"(T/N)!"

Kuroo

Kuroo és te egymás mellett fekve néztetek valami béna filmet, de tudtad jól, hogy mit is szeretne. Ahogy letapizott rácsaptál a kezére. 

"Kuroo.. valamiről beszélnünk kéne" néztél szemeibe, de a kanos majom megcsókolt volna, mire eltoltad az arcodtól.

"Ajj, (T/N) mindig így kezdjük. Eljátszod, hogy nem akarod, aztán még is.."

"Kuroo.."

"Hm?"

"Terhes vagyok" néztél szemeibe és a lehető leghiggadtabban, legkomolyabban mondtad el neki.

Próbáltad visszatartani a röhögést.

Kuroo álla le esett. Szótlanná vált és hosszasan pislogott.

"Mi?" tört ki Kurooból az egész hisztérikusan. "MI A FASZ?" ismételte meg.

"Nem örülsz? Mi lenne, ha Mathiasnak hívnánk vagy Benzsennek? Esetleg ha lány, lehetne Olga.. nem?" firtattad hasadat simogatva.

Kuroo fel alá járkált fejét fogva.

"Nem, nem, ez egy rémálom. Védekeztünk, nem? Dehogynem!"

"Tch, nem hogy eldöntenénk, hogy fogjuk hívni. Mit drámázol itt?"

"MIT DRÁMÁZOK ITT? FELTUDNÁNK NEVELNI EGY KÖLYKÖT? A VÁLASZ EGYÉRTELMŰ: NEM!"

"Akkor most öljek meg egy növekvő lényt?"

"LÉNYT?"

"Igen, azt. Lehet olyan ufó lesz, mint te.."

"EL kell vetetned és kész. Nem akarok gyereket!" vallt színt Kuroo.

"Hát jó. Majd felnevelem egyedül. Nem kellesz hozzá, valahogy éreztem, hogy így fogsz reagálni. Gyáva szar alak vagy, Tetsu" mondtad egyenesen a szemeibe, szavaid pedig elérték. Ahogy faképnél hagytad volna, magához húzott.

"Sajnálom, cs-csak... félek.. nyugtass meg, hogy jó szülők leszünk, é-én.. bármit megteszek érted!"

Adtál egy puszit ajkaira, majd tapsolni kezdtél.

"És az Oscart ki kapja? Csak is én!"

"Mi?" kérdezett vissza Kuroo, arckifejezése pedig meglepett volt.

"Ezt megszívtad. Dehogy vagyok terhes, te hülye. Te lennél az utolsó, akitől.."

Nem tudtad befejezni a mondatod, mivel vállára emelt és durván az ágyra tessékelt. Lefogta kezeid és szemedbe nézett.

"Ez nagyon csúnya volt."

"Na de most tényleg..Mathias vagy Benzsen?"

Kuroo nem tudott komoly maradni, már a végén elnevette magát.

"Benzsen, természetesen."

Killua

Killua és te egyik este ölelkezve néztetek horror filmet. Téged nem hatott meg túlzottan, míg ő rendesen berezelt tőle, amit neked ki nem mutatott volna, de te láttad rajta. Főleg amikor óvatos léptekkel araszolt a wc felé.. egyszerűen fenomenális volt. Akkor ragadtad meg az esélyt. 

A wc ajtaja mellett álltál, Kilu pedig ahogy kijött rádudáltál, mire felkiáltott.

"(T/N)!"

Hangosan nevettél rajta, mire átölelt.

"Ez nem volt vicces, miattad most szívritmus zavarom lett!" panaszkodott Killua.

"Jajj, jajj, Kilu, túléled!"

Oikawa

Oikawa alig várta már, hogy láthasson téged az egy hetes edző tábora után. Te is nagy meglepetéssel készültél neki.. 

A megbeszélt időpontban találkoztatok a sulihoz közeli parkban. Ahogy araszoltál felé, láttad őt, hogy telefonál. 

"Tooru!" szóltál neki, mikor már egész közel volt.

Oikawa hangod felé fordult, s ahogy meglátott, kiesett a kezéből a telefonja. Savanyú arckifejezését alig bírta elrejteni. Üdvözlésképp adtál neki egy puszit, de egy hang se jött ki a száján. Szörnyülködve nézett rád.

"(T/N)?" kérdezte félve, fintorogva.

"Persze, butus! Nem tetszik? Direkt nyírtam le a hajam kopaszra, gondoltam értékelni fogod, ha már a lázadó csajok jönnek be!"

Nos, igen. Oikawa elejtett egy megjegyzést, hogy neki jobban imponálnak a vadabb, lázadóbb csajok, ami megütötte a füled, s ami miatt nem győzött bocsánatot kérni.. gondoltad, most majd megtanulja a leckét.

"Ho-hogyne.." nevette el magát idegességében. "Cs-csi-csi-csinos vagy vele, ja, király!" habogott össze vissza, majd nyelt egy nagyot.

"Ez nem volt valami őszinte" jegyezted meg szomorkásan, lebiggyesztve ajkaid.

"Tudod, kicsit rosszul vagyok ma, szóval.. ta-talán.. menjünk haza még mielőtt valaki meglát, jó?"

"Miért? Nem vállalsz fel így? Már nem tetszem így?"

"Néztél te ma tükörbe?" csúszott ki Oikawa száján, gyilkos pillantásod miatt pedig egyből visszakozni kezdett. "M-mármint, ki-kinek ne tetszenél.. butus.."

"Jó, mert szívesen elmegyek veled a bulira amit tartotok Iwaizuminak!" mosolyogtál rá előszeretettel.

Oikawa megtört.

"NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM! VESZEK NEKED EGY PARÓKÁT, DE ÍGY NEM! FÉLRE ÉRTÉS NE ESSÉK, NAGYON SOK LÁNY SZÉP KOPASZON, MEG MINDEN, DE NEKED NEM ÁLL JÓL, KÉREM VISSZA A BARÁTNŐMET, TÉGED MEGSZÁLLT A GONOSZ!"

"Hogy mondtad?" kérted ki magadnak.

"Jól hallottad. Most én is nyírassam le a hajam? Tetszenék úgy?"

Dehogy. Jesszus, hova gondol ez.

"Még szép!"

"Na persze!"

"Tudod mit, Tooru? Nem érdekel. Szakítsunk akkor, ha a külsőm az útjában áll ennek az egésznek. Tudtommal nem amiatt szeretsz.."

"Neked elment az eszed!" duzzogott továbbra is.

"Vége" mondtad ki a végszót és sarkon fordultál, hogy ott hagyd.

Bele telt pár másodpercbe míg utánad szalad.

"Megszokom majd, na.. kiemeli a szép szemeid, cs-csak.. adj egy kis időt, jó?"

"Szerinted ennyivel jóvá fogod ezt tenni?"

"Bármit megteszek."

Elmosolyodtál, majd levetted a kopasznak ábrázoló sapkát. Tooru szája tátva maradt.

"Többé kevésbé álltad ki ezt a próbát, Tooru!"

"Te most szórakozol velem? Nekem kéne megsértődnöm!"

"Ezt már nem mosod le magadról, Shittykawa."