Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

◤A találkozó ♡ TodoDeku◢

Milyen buta elképzelés, hogy valakibe látatlanul vagy szerelmes? Ki tenne ilyet? Ki érezne ilyet? 

Egy fiú mindenképp elhatározta magát, hogy amit érez, valós.

Deku egy éve vélte felfedezni, inkább érezni, hogy talán a vonzalma a lányok iránt nem olyan erős, mint kortársaié. Erre főleg akkor jött rá, amikor az egyik osztálytársával intim kapcsolatra került volna sor. Semmit nem érzett, se izgatottságot, sem azt, hogy kívánná az a bizonyos lányt. Így hát, Uraraka, az egyik barátja azt tanácsolta neki, hogy ismerkedjen egy olyan oldalon, ahol a legtöbb meleg srác inkognitóban beszélgethet másokkal, anélkül, hogy felfednék magukat, hiszen nem mindenki áll készen arra, hogy megmutassa beállítottsága mellett arcát és ebbe igazából Deku is beletartozott.

Így is tett, beszélt pár sráccal, de nem mindenkivel találta meg a közös hangot. Egyet kivéve. Todorokit.

Teljesen elcsavarta Deku fejét. Deku mindent megosztott vele, imádott mesélni magáról neki, szerette, hogy megoszthatta vele legbensőbb gondolatait is és végre egyszer az életben úgy érezte valaki igazán megérti őt. Todoroki is hasonlóképpen érzett, bár, ő nem az a fajta volt, aki ezt úgy hangoztatta volna folyton folyvást a leveleiben. Nem tudták egymásról hogyan néznek ki, még is kialakult köztük egy igazi kötelék. Időbe telt Dekunak, míg sikerült Todoroki falait levernie, de amint ez megtörtént a fiú teljesen megnyílt neki. Deku boldog volt a levelezgetéssel, vágyott találkozóra, de inkább Todorokira hagyta ezt a döntést. A fiú végül felhozta a témát és megbeszéltek egy találkozót.

Kiderült, hogy Todoroki Tokyoban él, míg Deku Miyagiban. (köszi Haikyuu:D) 

Nem voltak túl közel egymáshoz, még is, Todoroki felajánlotta, hogy ellátogat Dekuhoz, aki végtelenül boldog volt. Otthon Uraraka ült ágyán és nézte, ahogyan a legjobb barátja állandóan karórájára pillant és fel alá járkál.

"Deku.." szólt rá Uraraka erélyesebben.

"Nem tudok megállni Uraraka chaaaan" nyafogott Deku.

"Aranyos, hogy ennyire izgatott vagy, de ne aggódj! Már megnyerted magadnak félig. Ha ez a randi király lesz, tutira a összejöttök" biztatta Uraraka Dekut, aki ezt hallván még idegesebb lett.

"És ha elrontom, Uraraka chaaaaaaan?" emelte a lány vállaira kezeit és finoman megrázta őt, annyira kétségbe volt esve.

Urarakában felment a pumpa. Jól barátja nyakába pöckölt, mire feleszmélt.

"Túlzásba esel, Deku. Imádni fog. Oké?"

Deku kiegyenesedett. Arca komolyba váltott és eltökéltséget mutatott.

"Tutira megnyerem Todoroki szívét" kiáltott feltüzelve és kifelé araszolt.

"Előbb talán.. fel kéne venned egy pólót, meg cipőt, nem?" állította meg Uraraka kuncogva.

Deku észbe kapott és rendesen felöltözött. Útja a nyüzsgő vonat állomáshoz vezetett. Tűkön ülve várta, hogy megérkezzen a srác, akiért szó szerint rajong. Annyit beszéltek meg, hogy Todoroki sulis egyen ruhába jelenik majd meg és egy nagy fehér headsettel, ami nyakában lóg majd. Deku amint meghallotta, hogy a Tokiói vonat beért, szíve torkában dobogott. Annyira boldog volt, még is izgatottabb lett percről percre. A padról, ahol ült, próbált feltápászkodni, de lábai nem hagyták neki. 

"Helló idegen" ütötte meg Deku fülét hátulról egy mély hang.

Felé fordult és meglátta Todorokit. Álmaiban sem mert arra gondolni, hogy egy ilyen helyes srác az, akivel minden este hosszasan beszélget. Félig vörös, félig fehér haja.. kedves mosolya, szürke-kék szempárja.. Deku szóhoz sem jutott. 

Todoroki mosolyogva egyenesedett ki.

"Ennyire csúnya lennék?" értetlenkedett Todoroki.

Deku szája tátva maradt. Egy hangot se volt képes kiadni. Todoroki zavarba jött.

"Talán.. süket vagy? Mert mutogatni nem tudok ám!" közölte Todoroki végig artikulálva, hátha szájról olvasni tud majd.

"É-én.. ne-nem... vagyis.." motyogta Deku összevissza.

Todoroki ölbe tette kezeit.

"Csak nem egy sorozatgyilkost vártál?" vonta kérdőre bohókásan, remélte, hogy feltudja olvasztani azt a bizonyos jeget, ami közé és Deku közé ékelődött. (jeget, haha, hú de viccike vagyok)

Deku néma csöndben csodálta a fiút. Semmi háttérzaj nem hatott rá, így azt sem hallotta Todoroki mit beszél, csak az ajkaira koncentrált, amik folyton folyvást mozogtak. Todoroki látta rajta, hogy tökre transzba jött Deku, de fogalma sem volt, hogy ez most a pozitív vagy negatív hatás miatt van. Nem gondolta túl.

Cselekedett. Deku a padon ülve nézett fel rá. Todoroki lehajolt, álla alá csúsztatta kezeit és adott ajkára egy óvatos puszit. Deku automatikusan lehunyta szemeit és erősen pislákolt, amikor Todoroki elhúzódott tőle. Kinyújtotta felé a kezét, amit Deku szívesen fogadott el. Végre sikerült felállnia. 

"Jól vagy?" kérdezte Todoroki.

"Én.. cs-csak.. ez valós?"

Todoroki aranyosnak találta viselkedését.

"Én is ezt kérdezhetném. Csoda, hogy végre beszélsz. Ennyire csak nem vagyok félelmetes, igaz?"

"I-igaz" helyeselt Deku.

"Amúgy, örülnék, ha te kalauzolnál, mivel nem ismerem ezt a helyet. Menni fog? Vagy adjak még egy csókot, hogy magadhoz térj?" incselkedett vele pajkosan Todoroki, amibe Deku végtelenül belepirult.

"M-menni fog" nyögte ki Deku.

"Ohh, kár, azt hittem szeretnél tőlem még egyet, na mindegy" vágta rá megjátszódott csalódással Todoroki.

Dekunak annyira gyors volt ez a tempó, hogy nem is tudta, hogy reagáljon Todoroki flörtölős szövegeire. Még mindig ott tartott lélekben, hogy mennyire jól néz ki és hogy miatta tette meg ezt az utat.

Elmentek hamburgerezni, ami alatt kicsit oldódott Dekuban a feszültség. Todoroki elmesélte neki az útját, megmutatta neki kedvenc dalait, majd este felé egy tópart felé vették az irányt. Egymás mellett feküdtek a fűben, kellemes tavaszi szél fújt a csillagok pedig fényesen ragyogtak.

"Itt sokkal, de sokkal szebb az ég" állapította meg Todoroki.

"Vidéken minden sokkal szebb" vágta rá Deku.

"Csak azért mondod, mert nem voltál még Tokióban" vágott vissza Todoroki egyből.

"Nem én!" állt ki véleménye mellett Deku.

"Dehogynem. Tudod mit? Legközelebb azt szeretném, hogy te gyere hozzám. Bebizonyítom neked, mit szólsz?" fordult Deku arca felé Todoroki.

"Sz-szeretnéd?" kérdezte bizonytalanul Deku.

"Jelenleg ezt bárminél jobban szeretném" mondta őszintén Todoroki. "N-nem gondoltam volna, hogy egy hozzád fogható sráccal fogok találkozni."

"M..h-hogy érted ezt?"

"Rosszabbra számítottam" nevette el magát, de látta Dekun, hogy rosszul esik neki. "Ne-nem úgy értettem na!" próbálta kijavítani magát kétségbeesetten. "Aranyos vagy totálisan az a fajta, akibe az ember nagyon hamar szerelmes lesz."

"Lesz?" döbbent le Deku.

"Ohh, bocsánat. Rosszul mondtam" kuncogott Todoroki. "Már az vagyok" mondta és megcsókolta végül Dekut.

***

"És így találkoztam elsőre az apukáddal" közölte Todoroki kislányával, aki épp az ölében ült, jobban mondva elszunyókált ezt a mesét hallva. 

Deku abban a pillanatban tért haza és boldoggá tette a látvány, hogy élete férfija és egyetlen kislánya ilyen közeli viszonyt ápol és hogy ők együtt egy igazi, összetartó család.

***

én igyekeeztem, kövi Dabis lesz *dab* XDD


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro