Mitsuri szemszöge: Obanai-san meghívott ebédre, ha már úgy sincs még dolgunk. Finom rámen levest kértünk aztán desszertként dango-t. Miközben vártunk a kajánkra közben beszélgettünk. Olyan cuki és figyelmes kár, hogy nem tudunk annyit beszélni mostanság. Az ételeket megkaptuk és neki láttunk az evésnek. Èn hamar végeztem, mert aki ismer az tudja, hogy elég nagy étvagyam van szinte pár perc alatt már üres volt a tányér előttem. Obanai még ette a levesét miközben én néztem őt. Szerintem észrevette, hogy figyelem, mert tiszta paradicsom vörös lett az egész arca. Kuncogva figyeltem tovább aztán ő is befejezte a kajálást. Kifizettük a számlát és utána haza indultunk. Útközben megfogta a kezemet aztán egész út alatt így mentünk. A ház előtt elbúcsúztúnk és utána elment. Már várom, hogy legközelebb is együtt lehessünk.

Hát amit terveztünk a lányokkal az nem mostanában fog megtörténi, de nem baj első most az, hogy démonokat öljünk. Éppen a hajamat csináltam mikor valaki kopogott az ajtómon. Kicsit összepakoltam aztán szóltam neki, hogy bejöhet. Nagy meglepetésemre Tengen jött be és kicsit meglepődve néztem rá. Megkérdezte, hogy le ülhet-e mellém én egy bólintással válaszoltam neki. Helyett foglalt mellettem aztán hozzámszólt:

Tengen: Hiroko kérdezhetek valamit?

Hiroko: Persze! Mi lenne az?

Tengen: Te tényleg olyan családba születtél akik régen démonvadászok voltak?

Hiroko: *sóhajt* Igen. A déd, nagyapám és apám voltak a családomból a legjobb harcosok. Apámtól régen egy hadtestnél volt és az onnan tanultakat tanította meg nekem, de a nagyapám is tanított pár dolgot amíg élt..de nem tudtam mit tenni a betegsége vitte el és nem igazán volt pénzünk orvosra..

Tengen: Sajnálom, remélem azért túl jutottál ezen?

Hiroko: Igen, nincs baj Tengen *mosolyog rá*

Tengen: Amúgy minden rendben?

Hiroko: Már mint hogy érted? *befejezi a haját*

Tengen: Nem vagy fáradt vagy nem fáj semmid?

Hiroko: Néha a szemem szokott, de az a fáradtságtól van. Mondjuk most kipihentem magam és így nem fáj. A kezem se fáj már szóval minden okés

Tengen: Ennek örülök! Oyakata-sama üzent, hogy ma velem leszel beosztva

Hiroko: Miért nem ezzel kezdted?

Tengen: Hiroko?

Hiroko: Itt húzom az időt aztán már rég járunk kellene a falukat *készülődik*

Tengen: *kuncog* Nyugi! Semmi se történt még. Ahogy látom már csak a kard kell aztán indulhatunk is

Hiroko: Igen, de próbálok sietni

Tengen: Nem kell! *fel áll* Különben is nem kell messzire mennünk

Hiroko: Oh, okés. *felveszi a kardot* Készen vagyok!

Tengen: Okés akkor menjünk! *elindul kifele*

Hiroko: *megy utána*

Tengen: A testvéreidtől nem búcsúzol el?

Hiroko : Ők is démont vadásznak valahol

Tengen: Akkor ezért nem hallom a sárga hajú srácot

Hiroko: Vagyis Zenitsu-t? Igen, mondjuk mostanában csendben van

Tengen: Azta! Ennyit változott volna melletted?

Hiroko: Nem csak én tettem ellene, hanem önmaga is

Tengen: Oh értem! Nos, akkor irány a falu

Hiroko: Öhm Tengen-san lehet egy kérdésem?

Tengen: Persze! Mond csak nyugodtan

Hiroko: Úgy tudom neked 3 feleséged van. Ez igaz?

Tengen: Igen, de ez ahonnan én jövők ott ez a szokás

Hiroko: Értem

Tengen: De nagyon boldog vagyok mellettük

Hiroko: Ez fontos és örülök, hogy az vagy

Tengen: Köszönöm szépen! *mosolyog*

Hiroko: Nincs mit *mosolyog rá*

Sanemi szemszöge: Gondoltam kicsit beszélgetek Shinobu-val meg Kanae-vel. A virág pillér az imént tért vissza aztán a rezidencia egyik szobájában beszéltünk mikor Tanjiro belépett a húgával és a barátaival. Láttam a fiú arcán egy kisebb félelmet amire mindannyian felfigyeltünk. Egyből oda mentem a fiúhoz és megérintettem a vállát.

Sanemi: Tanjiro? Jól vagy?? Az arcodon a félelem látszodik nagyon

Tanjiro: Kicsit sokk hatás ért a csata során és kissé félek, hogy Hiroko mit fog reagálni ami történt a húgommal

Sanemi: Hiroko nincs itthon. Tengen-nel elmentek egy faluba

Tanjiro: Oh és nem tudjátok, hogy mikor ment el?

Shinobu: 20 perce

Kanae: Miért mi a baj??

Tanjiro: Hát eléggé érdekes ellenséggel küzdöttünk és ráadásként Nezuko nagyon sír és mostanában csak a nővérünk tudja megnyugtatni őt

Shinobu: Valamit látott vagy történt vele valami?

Tanjiro: Mind a kettő

Sanemi: Ihj ez nem hangzik jól

Kanae: Nagyon nem *kimegy* Megnézem, hogy Hiroko jön-e haza

Shinobu: Okés

Tanjiro: Hiroko kérlek siess haza..mellettem már nem igazán tud megnyugodni

Shinobu: Régebben tudott?

Tanjiro: Igen, de mára már nem igazán

Shinobu: Értem..

Kanae: Sanemi! Shinobu gyertek!

Sanemi: *kirohan* Shinobu hívd a pilléreket! Démon van a rezidencia előtt!

Shinobu: Már is! *rohan egy varjúért*

Folytatás..