Emily ma reggel elég furcsa volt a suliban. Mintha tetszene neki Karl. Na jó ez hülyeség. Emily nem tenne ilyet. Csak beképzelem. Karl pulcsija volt rajtam és Emily úgy nézett rám mint aki féltékeny.
Y/n:Emily? Baj van?
E:Nem ,nincs semmi.
Y/n:Biztos?
E:Igen.
Óráim után átjött hozzánk Karl. Megírtuk együtt a házit ,ezután egy üzenetet kaptam Emily-től.
K:Valami baj van?
Y/n:Nincs, mindjárt jövök.
Beszélgetés:
E:Y/n, tudnánk beszélni?
Y/n:Igen, baj van?
E:Hát, mondhatjuk úgy is.
Y/n:Felhívlak.
E:Oké.
Hívás:
E:Csak annyit akartam,hogy állandóan Karllal vagy és ,olyan mintha nem törődnél velem.
Y/n:Sajnálom, nem akartalak megbántani. Találkozunk valamikor?
E:Igen, persze.
Y/n:Ezt majd megbeszéljük,de nekem most mennem kell.
E:Oksi, szia!
Y/n:Hali!
K:Történt valami?
Y/n:Nem, semmi ,de nekem elég fura Emily.
K:Ami azt illeti.., hallottam egy két dolgot a suliban.
Y/n:Emilyről?
K:Igen.
Y/n:Mit? Mondd már. Ugye nem esett baja?
K:Nem, nincs baja. De a fiúk mesélték ,hogy a buliban miután elmentünk megcsókolt egy fiút, mert azt hitte hogy én vagyok. A fiú ellökte magától ,Emily berohant a wc-be és sírva hazament.
Y/n:Mivan? Mi az ,hogy azt hitte ,hogy te vagy az?
K:Fogalmam sincs. Elvileg tetszem neki.
Y/n:Úristen, de nem. Emily nem ilyen.
K:Hát én nem tudom.
Y/n:Megyek és megkeresem, beszélek vele.
Átmentem Emilyhez ,de senki nem nyitott ajtót. Mivel nem volt zárva ,bementem. Felszaladtam Emily szobájába , a földön feküdt. A karja teli volt vágásokkal és vérrel.
Y/n:EMILY! EMILY?
Gyorsan felhívtam a mentőket és Karl-t. A mentők pár percen belül ideértek. Beszálltunk a mentőautóba és bevittek minket a kórházba. Emily egy óra múlva felébredt. Az orvosok megengedték ,hogy bemenjünk hozzá ,ezért ezt is tettük.
__________
Na haliii! Ez nagyon rövid rész lett, de nem volt kedvem tovább írni, bocsi. Vége a tábornak (sajnos:( ) Úgyhogy jövök majd az újabb részekkel. Ne felejtsétek el, csütörtökön új rész. Addig is legyetek jók. Szeretlek titeket!<333
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro