Mikor már hazafelé tartottam eléggé elgondolkoztam azon, amit Minjun mondott... úgy érzem rosszul fogok kijönni belőle, de ha nem próbálom meg Haneul a végén olyat tesz, ami nem csak egy kézfogás vagy beszólás lenne...

Teljesen el feledkeztem az utamról, vagy, hogy merre is visz a lábam pontosan.
Egy hídon kötöttem ki, ami bevezet a belvárosba. Tudni illik elhelyezkedésileg a nyüzsgő Seoul külső területén lakom és a suli is itt található, így csak egy hídon kell átmenni és máris a belvárosban sétálgathatsz.

Lassan elindultam a túloldalra, de a közepén megállva tekintetem a vízre szegeződött. Nem mintha rossz gondolatok lennének a fejemben, csak szimplán jól esik a friss levegő, és olyan békésnek tűnik innen a folyó.
Telefonomat elő kapva kerestem a személyt akivel találkoznom kellene. Beadtam derekamat a barátnőmnek szóval nagyon remélem, hogy nem járok pórul.

- Aissh... - szólaltam meg kissé hangosan, majd el is halkultam, bár nem tudom mitől tartok, rajtam kívül csak 2-3 ember mászkál a hídon.

Mit is gondolok amúgy? A híres neves Hwang Hyunjin nem az, aki váll rántva vissza irkál mindenkinek és ha találkára hívják már indul is. Személyesen kell elhívnom és fel kell készülnöm, hogy elég nagy esélye van a bukásnak, ez amolyan is-is. Mondjuk tekintve, ki a személy, inkább nem élem bele annyira magamat.
Kicsit kételkedni kezdtem, ami amúgy nem vall rám, hiszen általában magabiztos vagyok a dolgaimban.
De ezesetben mindenki így érezné magát nem?

Mi van, ha elküld a francba?
Mi van, ha elfogadja, de utána olyat kér cserébe amit nem mernék bevállalni. Hiszen így is tartozom neki... legalábbis azt hiszem. Ha meg még ezt is rá aggasztom akkor főleg..

Gondterhelten kifújtam a tüdőmben lézengő levegőt, és sarkon fordulva vissza indultam eredeti célomhoz.
Elég sokáig húzódott el ez kis "kalandozásom", hiszen már a nap is épphogy látszódik az épületek között.

Otthon lefürödtem és kerestem magamnak valami harapni valót, ami jelen esetben egy gyors összedobott szendvics volt, de megteszi.
A telefont megnyitva kezdem keresgélni az emberem.
Nem, nem Hyunjint. Csak egy ismerősömet, akivel rendkívül jóba vagyok és valószínűleg segíthet.

•●•●•●Seung Min●•●•●•

Minseo

Seungmiiiin~

Seungmin

Minseooo~

Segíthetek valamiben?

Akkor írsz így, ha kell valami :0

Minseo

Ez most igazán gonosz volt Minnie...

Nem olyan vagyok én >:c

Seungmin

Persze, persze 🤡

Minseo

Jó oké, térjünk a lényegre

Nem tudod, hogy Hyunjin a közeljövőben megy-e valamerre? Mondjuk kávézó, cukrászda vagy étterem, bármi.

Seungmin

Még hogy nem olyan ㄱ -ㄱ

Tudok egy két dolgot..

De amúgy miért kérdezed?

Minseo

Az nem létfontosságú,
csak mondd meg kérlek

Majd beavatlak T^T

Seungmin

Szombatonként általában a Hongdae cukrászdába megy, olyan 2 óra felé

Mindig eszik valami finomságot és van, hogy minket is elhív bandázni

Minseo

Uh köszönöm!

De Hyunjinnak egy szót
se, hogy felőle érdeklődöm!

És ne értsd félre...

Seungmin

Rákérdeznék a miértjére, mert furdal a kíváncsiság, de ismerlek úgyhogy... hanyagolom

Tartom a szám!

Jóéjt~

Minseo

Neked is, és köszi Minnie!♡

•●•●•●•●•●•●•

Megkönnyebbülve tettem le ágyam melletti asztalra a készüléket.
Már a beszélgetés közben fejbe csapott a felismerés, hogy szombat az bizony holnap lesz.
Mit fogok neki mondani? Te jó isten...

Megpöccintettem homlokomat, amit ezt követően kicsit fájlalni kezdtem, majd körbe néztem a szobámba. Fejemben megvan mit tervezek, de azt megvalósítani elég kényelmetlen lesz. Legalábbis azt hiszem..

Össze állítottam a holnapi ruha párosításomat, és az ébresztőt is aktiváltam, hogy jó időbe keltsen fel. Hajlamos vagyok délig aludni, ha nem zavar meg semmi, viszont még más teendőim is vannak, így kénytelen vagyok ébresztőt bevetni.

•●•●•

Másnap reggel nyújtózkodva keltem fel az időzítőmre és mit sem sejtve dőltem még vissza miután kikapcsoltam. Pár perc múlva el jutott agyamig, hogy mi is fog bekövetkezni a mai nap folyamán.
Álmosan beletúrtam a még összekötött hajamba és lassan kihúztam belőle a hajgumit.

Mamuszomba bújtam és kicsoszogtam a fürdőszobába, ahol először a tükör volt a célpontom.
Ma is olyan vagyok mint Tarzan, örülök neki. A hajam már lassan életre kel.

Reggeli rutinom elvégzése után frissen mosott hajamat megszárítottam és kivasaltam, hogy azért nézzen is ki valahogy.
A már kikészített outfitemet magamhoz kaptam, majd felvettem azokat. Egy egyszerű fekete farmer, egy babakék toppal és rá egy fekete kardigán szerűség.
Megpróbálkoztam egy kis sminkkel is, bár nem szoktam túlzásokba esni hiszen magam is elmondom, hogy szép kinézetem van, és az összképpel teljesen meg vagyok elégedve, így csak a szememet emelem ki és egy szájfényt teszek fel.
Bólintva magamnak fejeztem be az utolsó simításokat, utána mint akinek rengeteg ideje van sétáltam le a konyhába.
Az időre néztem, ami már lassan delet ütött, ezt követően pedig kissé idegesen ültem le.

Oh istenem mit csinálok?? Mintha randira készülnék miközben egy fiúval találkozom, csak megbeszélni valamit!
Mindegy... sok munkámnak remélem meg lesz a gyümölcse.

Egy kis ebédet össze dobva magamnak totyogtam a nappaliba és az időt elütve zenét hallgattam.

Annyira bele merültem, s már csak arra figyeltem fel a relaxálásomból, hogy majdnem 2 óra, így sietnem kellett, hogy még időben elkapjam Hyunjint.
Cipőmet felhúztam a lábamra és kis táskámat hátamra kapva hagytam el a biztonságot adó otthonomat...

2022.12.28.