Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

05

LEILA ROGERS, FÖLD - 616

WESTVIEW

Fel riadtam, hevesen vettem a levegőt és hirtelen azt sem tudtam hol vagyok.Fejem fájt, és semmire nem emlékeztem
-hát, fent vagy?-lépett be Wanda a szobába-el aludtál a film alatt
-néztünk filmet?-kérdeztem halkan
-igen-kuncogott-rosszul érzed magad?-jött oda hozzám és homlokomra rakta kezét-hozzak neked valami gyógyszert?biztos megint elő jött a migréned nem?
-volt migrénem?-kérdeztem halkan-öhm..igen, kérnék valami gyógyszert-bólogattam
-hozok neked valamit-puszilt hajamba és ki ment a szobából.

Olyan fura ez az egész, mintha nem is az én életem lenne..
Körbe néztem a szobában, először a kis éjjeli asztalon lévő képet vettem észre amin én és Wanda voltunk.Kezembe vettem és a képet néztem.Hirtelen azt sem tudtam, hogy hol készülhetett a kép.
-itt vagyok, angyalom-jött vissza Wanda-hoztam neked epres teát, hiszen az a kedvenced-rakta le az asztalra a bögrét
-ez hol készült?-mutattam felé a képet
-ez?amikor meg kértem a kezedet-mondta egy apró mosollyal és kezemre fogott-nem emlékszel?-döntötte oldalra a fejét.Egy pillanatra fejem talán jobban fájt mint eddig, de eszembe jutott az a szép este amikor megkérte a kezemet.


Vissza emlékezés

-szóval, most miért is hoztál ide?-ültem le az asztalhoz egy halvány mosollyal
-csak tudod, elhoztam a barátnőmet ide-fogott kezemre-hogy együtt lehessünk amíg Tommy és Billy Pietronál vannak
-értem-kuncogtam-hát, én örülök annak hogy együtt lehetünk!

A kis vacsora egészen jól telt, sőt nagyon is jól
-van még valami-állt fel Wanda az asztaltól és elő vett egy apró dobozt a táskájából-Leila Olivia Rogers, meg tisztelnél avval, hogy az univerzum legboldogabb nőjévé teszel és-kinyitotta a dobozt amiben egy arany gyűrű rejlett-hozzám jönnél feleségül?

Vissza emlékezés vége

-annyira jó volt az az este-mondtam a gyűrűt nézve mosolyogva és meg fogtam kezét-szeretlek Wanda!
-én is szeretlek, hercegnőm-kuncogott és magához ölelt.
Akármennyire voltam boldog, nem éreztem úgy, hogy itt biztonságban lennék..

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro