-ez a setét könyv?-pillantott rá
-igen-bólintottam egyet-ebből tanultam meg mindent amit tudok
-pontosan mit is szeretnél?
-ha nem tudnád, vissza akarom kapni Leilat-mondtam komolyan-és ebben senki nem állíthat meg
-és ehhez kell neked America ereje..
-igen-bólintottam
-emiatt megölnél egy ártatlan gyereket?
-nem ártatlan-ráztam meg fejemet-senki nem ártatlan, meg ő nem is gyerek..inkább egy természetfeletti lány-léptem oda hozzá
-tudod, hogy ez rossz ugye?-vonta fel szemöldökét-hogy ez nem egy hőshöz méltó!
-az igen, hogy oda adja az ellenségnek azt amit állítólag védenie kéne?-tereltem tekintetem a kőre
-ez a kettő nem ugyanaz Wanda,te is tudod!
-ha te szeged meg a szabályokat hős leszel, ha én akkor az ellenség-itt egy kis szünetet tartottam-ez nem igazság!
-pontosan mi is a terved Americaval, Wanda?-hangzott el a kérdés Strangetől
-hogy újra lássam Leila-t-válaszolta a vörös hajú boszorka és közelebb lépett a férfihoz-tudom, hogy él!van egy univerzum ahol mi ketten együtt lehetünk!
-Wanda, Leila feláldozta magát, hogy mindenki élhessen!
-tudom, hogy él-kiáltotta el magát-él és együtt fogunk lenni!
-és most mi a terved?
-készüljetek fel, napnyugtáig kaptok időt, hogy átadjátok nekem Americat-mondta egyszerűen és már sétált is volna el
-és ha nem adjuk át?-kérdezte Strange mire Wanda megállt
-akkor nem Wanda fog elmenni érte-fordult felé-hanem a skarlát boszorkány!

LEILA ROGERS, FÖLD - 838

-Wanda?-mentem le a lépcsőn-kell segítség valamiben?-álltam meg a konyhában
-nem, éppen kész lettem a vacsorával-mutatott a kész tányérokra
-és..azóta..jobban vagy?-kérdeztem halk hangon és mellé léptem
-jól vagyok, detka-húzott magához derekamnál fogva és ajkaimra puszilt-menj, ülj le és indíts be valami filmet-mondta egy apró mosollyal, én pedig aprót bólintottam és a nappaliba mentem.

Vacsora után Wanda felállt hogy elmossa a tányérokat, addig én ki vittem a szemetet, viszont mikor vissza értem csak azt hallottam, hogy el tört egy tányér
-Wanda-siettem oda hozzá viszont addigra a lány már a földről próbált felállni-jézusom, jól vagy?-segítettem fel-mi történt?
-b-be akar jutni a fejembe-válaszolta halk hangon
-ki akar bejutni a fejedbe?
-a másik én..-szipogott.
Halkan fel sóhajtottam és magamhoz öleltem őt szorosan, miért mindig vele történnek ilyenek?