Jisung éppen a kiadott feladatát csinálta a boltban ahol egyenlőre gyakornokként tevékenykedik amikor egy csapat tini tért be a boltba. Utálta amikor ennyien jönnek és ilyen hangosan. A három eladó jelenleg a raktárban voltak és leltároztak így csak ő maradt.

-Miben segíthetek?- ment oda hozzájuk kedvesen.

-Úgy látom új vagy itt szóval te semmiben. Hívd ide valamelyik eladót!- mondta egy sötét hajú alacsony fiú.

Jisung hátat fordítva neki ment a raktár ajtajához majd szólt az egyik eladónak, hogy jó lenne ha kijönne. A mókus fiú hátra ment az udvarra ahol leült az egyik raklapra és belül átkozta a fekete hajút. Épphogy bekapta a cigarettát már jött az egyik férfi eladó, hogy valaki tőle vár segítséget.

-Miért tőlem ha egyszer ott vagytok ti?- sóhajtott fel majd mindent otthagyva kiment.

-Ő lenne az!- mutatott az egyik fiúra a társaságból aki a gitárokat nézte.

Jisung odament hozzá majd megállt mellette.

-Miben segíthetek?- kérdezte kedvesen hiszen muszáj volt neki.

-Nem tudok dönteni, hogy melyiket vegyem meg a kettő közül!- mutatott két gitárra.

-Személy szerint a klasszikusnak szebb a hangja viszont ez az ön stílusától függ!- válaszolt miközben a gitárokat nézte.

Sose volt pénze egy saját gitárra így a záráshoz közeledve a raktárba szokott vinni egyet és azon játszik. Imádja a zenét pont úgy mint a gitárokat.

-A klasszikusat szeretném!- mosolyodott el édesen.

-És milyen színben szeretné?- kérdezte Jisung.

-Hmm, mi a kedvenc színed ezek közül?- nézett a fiúra mosolyogva.

-Fekete és a fehér. A fehéren hamarabb meglátszik ha véletlen piszkos lesz szóval a feketét ajánlom!

-Akkor a fekete lesz! Köszönöm a segítséget szépség!- kacsintott egyet.

-Ez a dolgom! Megyek szólok a többieknek!- nézett el a fiúról majd már ment is a raktárban dolgozó fickónak. -Kellene egy klasszikus gitár fekete színben!- mondta majd ki is ment.

A pult mögé sétálva a csapat fiú éppen a fönökasszonnyal beszélgetett. Arrébb sétált majd leült az egyik székre.

-Nem soká hozzák!- mondta a kedves fiúnak aki egyből megindult felé és rákönyökölt a pultra.

-Rendben!- mondta majd elkezdte tanulmányozni Jisung arcát. -Tudod, nem láttam még ilyen gyönyörű fiút. - beszélt őszintén ami nyilván zavarba hozta Jisungot.

-Szerintem egyáltalán nem vagyok gyönyörű, de köszönöm, hogy így gondolod!- mosolygott édesen ami megolvaszotta Minho kőkemény szívét.

-Ne gondold azt, hogy nem vagy gyönyörű, mert az vagy. Nem szoktam csak úgy dobálózni ezzel a szóval!- kacsintott rá amitől Jisung füle hegye még pirosabb lett.

-Minho hyung ne most flörtölj!- forgatta meg szemeit az alacsony fekete hajú.

-Mondd csak Jisung, megkaphatom a telefonszámod?- kérdezte mosolyogva mire Jisung csak kinyújtotta a kezét.

Minho azonnal beletette a telefont kicsi tenyerébe. Jisung elmentette a számát majd a ciccegő fekete hajú fiúra nézett.

-Rossz ötlet volt! Nem fog keresni ha meg igen akkor sem komolyak a szándékai!- mondta mire Minho idegesen fordította felé a fejét.

Jisung csak nagyot nyelve indult meg a raktár felé mivel nem volt hajlandó tovább a helyiségben maradni.

-Ezt most mi a faszért kellett bazdmeg?- kérdezte idegesen majd megragadta Changbin kabátját.

-Nehogy már szegényt is ágyba csald! A többieket elnézem, de a szüleim boltjában te senkit nem fogsz összetörni!- mondta Changbin.

-Changbin az isten verjen meg! Én komolyan érdeklődöm iránta! Érted te ezt? Életemben először tetszik valaki és még ez is el van baszva!- morogta majd elengedte Changbint és kisietett a boltból.

Jisung kissé szomorúan dohányzott a raklapon ülve. Elhitte, hogy egy ilyen helyes fiú komolyan érdeklődik iránta, de mégis mit várt? A szavai hazugságok és valójában csak a "meg volt" listára kellett ő is.

A munka végeztével barátjához indult és fel is hívta őt. Elmesélte neki a fiút a boltban akit a fiú ismert. Talán túl jól!

-Azt mondta, hogy gyönyörű vagy?- kérdezte Felix mire Jisung csak bólogatott párat.

-Igen azt, aztán a barátja mondta, hogy valójában nem komolyak a szándékai szóval leléptem onnan!- mondta sóhajtva majd beleivott a teába.

-És mi van ha a fiú nem dobálózik ezzel a szóval csak úgy?- kérdezte lassan és tagoltan.

-Nem tudom! Ha van rá bizonyíték akkor elhiszem!- rántotta meg vállait és pont abban a pillanatban csapódott az ajtó is. -Ez ki volt?- kérdezte Jisung mire Felix azt válaszolta, hogy a bátyja. 

-Sose láttam még pedig évek óta barátok vagyunk!- mondta Jisung szomorúan.

-Ne is törődj vele! Menjünk filmezni!- fogta meg kezét Felix majd felhúzta az emeletre egyenes a szobájába.

Teltek a percek aztán azt vették észre, hogy bő egy óra múlva kicsapódott a szoba ajtó.

-Hol a faszomba van a kibaszott dugi csokim? -kérdezte idegesen Felix bátyja, Minho.

Jisung azonnal felé kapta a fejét hiszen mindig is kíváncsi volt az idősebbre. Lélegzete teljesen elállt amikor megpillantotta a fiút aki a boltban is volt. Arca egyre jobban kezdett pirosodni amikor tudatosult benne, hogy bizony az idősebb egy szál alsóban van előtte.

-Ennél kínosabb nem is lehetne!- sietett ki a szobából teljesen zavarban.

-Oké! Lee Minho soha nem jön zavarba! Most már mondhatom, hogy komolyan érdeklődik irántad!- mondta Felix kínosan mire Jisung elkezdte püfölni egy párnával amiért nem közölte vele, hogy ő a bátyja. 

-Khm, szóval hol van a csokim?- jött be ismét Minho most már egy szürke melegítőbe és egy fekete pólóban.

-A fiókban van egy tábla csoki!- válaszolt Jisung miközben nem tudta levenni a szemét Minhoról.

-Köszi!- ment oda az éjjelihez majd kivette a csokit és már távozott is volna amikor Jisung hirtelen ötlettől fogva megfogta a kezét.

-Beszélhetnénk?- kérdezte halkan mire Minho azonnal bólintott. 

Kimentek a szobából, és Minho kuckójáig meg sem álltak. Az idősebb felkapott néhány ruhát a földről majd Jisungra nézett aki próbálta összeszedni a gondolatait.

-Miről szerettél volna beszélni?-kérdezte Minho halkan és reménykedett abban, hogy lesz esélye megmagyarázni.

-Komolyan gondolod velem?- nézett fel rá és rákérdezett kerek perec.

-Ha nem gondolnám komolyan már az ágyon lennél! Nem dobálózok csak úgy a gyönyörű jelzővel. -lépett hozzá közelebb.

-Vigyél el egy randevúra aztán pedig egy újabbra majd még egyre! Bizonyítsd be, hogy nem csak egy kalandra kellek! -tette karba kezeit és úgy próbált önbizalmat sugározni magából.

-Ráérsz holnap este?- húzta magához közelebb óvatosan hiszen nem akart semmit sem elsietni. 

-Rá!- mosolyodott el halványan majd egy apró puszit nyomott az idősebb arcára.

VÉGE!