Mindig is szentül hitted hogy fiú és lány barátság igenis létezik. Még azok után is hittél ebben a dologban mikor összebarátkoztál Im Changkyun-al, becenevén I.M-el. Középiskola első évében találtatok egymásra, azóta elválaszthatatlan barátok vagytok. Bármilyen problémátok is legyen, a másikra mindig számíthattok, még akkor is ha egy hullát kell eltűntetni.

Ahogy egyre idősebbek lettetek I.M-nek már nem csak te voltál az egyetlen lány barátja. Ha lányokról volt szó akkor I.M sosem nyílt meg neked és neked ez kicsit fájt. De beletörődtél, hiszen a fiúk ilyen téren jobban megértik egymást. Ám, az egyik nap Changkyun bemutató neked egy lányt. Egyből összeszorul a gyomrod és fel-le liftezik a tartalma. Féltékeny voltál a lányra, tudtad hogy nem szabadna ezt érezned, hisz ti csak barátok vagytok..de még is. Mindig is próbáltad elnyomni az érzéseid a fiú iránt, de mind hiába, szeretted.

Az idő múlásával Changkyun egyre kevesebbet keresett téged, kevesebbet jártatok el együtt, magyarul kibaszottul hanyagolt. Te igyekeztél mindig beszélni vele, és mindig próbálkoztál, pedig tudtad hogy a száját csak nemleges válasz hagyja el.

Egyik nap újra próbálkoztál, nem akartad feladni, hisz neked szinte csak ő volt. Nem akartad elveszíteni, nem akartad hogy magadra hagyjon, vissza akartad kapni a legjobb barátod. Azt nem akartad hogy szakítson a barátnőjével, mert ha ő boldog akkor te is az vagy. Te csupán csak azt akartad hogy rád is szánjon némi időt.

-Gyerünk T/N ne légy gyáva! - telefonoddal a kezedben járkálsz fel-alá a szobádban. Felakarod hívni I.M-et, beszélni akarsz vele. Kezed a hívás gomb felett lebeg, hezitlász mert nem tudod hogy, az előző eseteket elnézve érdemes lenne e próbálkozni. De betegesen remegő kezeidnek köszönhetően a hívás elindul.

-T/N mit akarsz? - szól bele a telefonba barátod nem túl kedvesen.

Sosem beszélt még veled így, ezért nem kicsit ment fel benned a pumpa.

-Egy: köszönni luxus Im? Kettő: mit tettem én, hogy úgy beszélsz velem mint egy kutyával? - akadsz ki, és a kelleténél jobban megemeled a hangod.

-Tudod ha nem lógnál rajtam egyfolytában akkor talán nem beszélnék veled így. - emeli meg most már Ő is hangját.

-Ó, hogy zavarok? Hát kösz, te is rohadt jó barát vagy. - idegedben kinyomod a telefont mert már nem bírtad tovább. Idegesen hajítottad telefonodat ágyadra. Kezeiddel hajadba turtál, aztán mintha elvágtak volna valamit a földre rogyva zokogni kezdtél.

_______________________________

Néhány hónap telt el azóta hogy te és Changkyun összevesztetek. Ő azóta hívogat és minden nap ír, de te nem vagy rá kíváncsi.

Egyik délután otthon ültél és tv-t néztél. Nagyban nézted a tv képernyőjét, mikor arra leszel figyelmes hogy kopognak. Elnéztél az ajtó irányába, aztán újra a tv felé. Nagyot sóhajtottál majd csigatempóban felszenvedted magad a kanapéról. Ráérősen az ajtóhoz csoszogtál, és közben azon gondolkodtál hogy vajon ki kereshet. Mikor kinyitottad az ajtót egy kisírt szemű Changkyun-nal találtad szemben magad. Hirtelen minden haragod elillani látszott a fiú irányába, helyét az aggodalom vette át. Barátod nem arról volt híres hogy sír, sőt talán még sosem láttad sírni.

-T/N kérlek beszéljünk. - szólal meg halk és rekedtes hangon. Nem szóltál semmit csak félreálltál hogy betudjon jönni. Nem tudtad elküldeni, ilyen állapotban meg végképp nem.

Kanapédon ültök. Az a bizonyos kínos csend csúnyán furakodott közétek. Megakartál szólalni de nem tudtál szavakat formálni, túl sok kérdés cikázott a fejedben, de egyiket sem tudtad feltenni.

-Mindent sajnálok. - töri meg a csendet Changkyun. - Egy világi farok voltam, és nagyon bánom. Megtudsz nekem bocsájtani?

-Miért viselkedtél velem úgy? - kérdezed meg egyből az első dolgot ami gondolkodás nélkül jött ki a szádon.

-Mert olyat éreztem, és érzek irántad amit nem volna szabad, de már képtelen vagyok elnyomni. - Changkyun kezét állad alá helyezi, hogy fejedet így maga felé tudja fordítani. Mélyen nézték egymás szemébe, ő egyre közelebb és közelebb araszol hozzád. Még időben “felébredtél” és elhúzódtál.

-Changkyun neked barátnőd van.

-Már nincs, nekem te kellesz. - mondja és mindenfajta keretelés nélkül ajkaidra tapad. Először teljesen lefagy tál, de mikor elhúzódott tőled tarkóját megragadva húztad vissza magadhoz hogy ezúttal te kezdeményezés csókot. Kezei lágyan simultak derekad köré. Csípődet kissé megemelve húzott ölébe közben egy percre sem szakította meg csókotokat. Kezei felsőd alá vándoroltak, hüvelykujjával apró köröket rajzolt csupasz bőrödre. Míg egyik keze gerincvonaladat szelte át, addig másik keze sem tétlenkedett. Nagy kezét becsúsztatta melegítőd alá, hogy aztán erősen a fenekedbe tudjon markolni. Cselekedetére belesóhajtottál csókotokba, ő ezt kihasználva nyakadat vette célba. Apró puszikat hintett rá, egészen a kulcsontodig. Elfektetett a kanapén és feléd mászott. Egyik kezén támaszkodott, míg másikkal oldaladat simogatta. Újra csókért hajolt, amit te szívesen viszonoztál.

Néhány percen belül már csak alsónemű van rajtatok. Hevesen faljátok egymás ajkát, közben I.M keze a melltartód kapcsához vándorolt. Egy pillanat alatt kapta le rólad a zavaró ruhadarabokat, majd ő is megszabadult férfiasságát védő alsotol.

Ezek után átélted életed legjobb estéjét.

_____________________________________

Halihó!
Hoztam egy új részt _KimEmiko_ kérésére😊 Nagyon remélem hogy tetszett🤗

Pusszantós!

By: Miheko